Szak: Közgazdásztanár (4 féléves) - üzleti szakoktató végzettséggel 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 2
Szak: Mérnöktanár (4 féléves) - műszaki szakoktató végzettséggel 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 2
Szak: Mérnöktanár (2 féléves) - 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 2
Szak: Közgazdásztanár (4 féléves) - 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 2
Szak: Közgazdásztanár (2 féléves) - tanár végzettséggel 2021/22/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 2
Célkitűzések
A tárgy célja – a szakképzés főbb rendszereinek, jellemzőinek megismerése, – a szakképzéssel kapcsolatos főbb pedagógiai fogalmak elsajátítása, – összekötő kapocs az oktatáselmélet és a szakmódszertanok között.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- A végzett tanár rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.
- Ismeri az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület, művészeti terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel.
- Ismeri a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára.
- Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.
- Ismeri az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében.
- Ismeri a szaktárgy tantervét, tantervi és vizsgakövetelményeit, valamint a tantárgy tanulási sajátosságait, megismerési módszereit, tananyagstruktúráját, illetve belső logikáját.
- Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során felhasználható nyomtatott és nem nyomtatott információforrásokat, az azokról való tájékozódás lehetőségeit, a digitális tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat.
- A végzett tanár ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, tantervfajtákat, tantervtípusokat, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét.
- Ismeri a tervezéshez szükséges információk forrását. Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit, vizsgakövetelményeit.
- Ismeri a tananyagkiválasztás és a rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az erről megfogalmazott tudományos eredményeket.
- Ismeri és érti a nevelés és tanítás összefüggéseit.
- A tanításban is képes a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területei nevelési céljainak érvényesítésére.
Képesség
- A szakképzett tanár szakmai témában képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban.
- Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.
- Képes a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.
- Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.
- Képes az alkotó információ- és könyvtárhasználatra és az információ-kommunikációs technológia használatára.
- Képes a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit megvalósítani különböző színtereken.
- Képes a szaktárgyak során fejlesztett kompetenciák más műveltségterületeken is fejlődést generáló szinergikus hatásainak tervezésére, kihasználására.
- Szaktárgyi felkészültségével kapcsolatban önreflexióra és önkorrekcióra képes.
- A szakképzett tanár a tervezés során rendszerszemléletű megközelítésre képes.
- Az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora, az elsajátítandó tudás sajátosságai, a rendelkezésre álló taneszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével képes pedagógiai munkájának megtervezésére (tanmenet, tematikus terv, óraterv, folyamatterv).
- Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására, a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására a végzettségének megfelelő korosztály, illetve a felnőttoktatás keretében is.
- Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.
- Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni, a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani (különös tekintettel az információ-kommunikációs technológiára).
- Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokban gondolkodni, tudatos döntést hozni.
- Képes a szaktárgy tanórán és iskolán kívüli tanulásának tervezésére a végzettségének megfelelő korosztály, valamint a felnőttoktatás keretében is.
- A pedagógiai folyamatok tervezésével kapcsolatban szakmai önreflexióra, illetve önkorrekcióra képes.
Attitűd
- A végzett tanár elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt.
- Reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.
- Törekszik az aktív együttműködésre a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival.
- Tudatosan él a transzferhatás kihasználásának lehetőségeivel.
- Nyitott a megismerés, illetve a tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerési és alkotási vágyának, önművelési igényeinek a felébresztésére és fenntartására.
- A szakképzett tanár fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
- A tervezés során együttműködik a kollégákkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
Önállóság és felelősség
- Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában..
- Aktívan közreműködik a pedagógiai és szervezeti tevékenységekben.
- Követi és figyelembe veszi munkájában a helyi innovációk eredményeit.
- Szerepet vállal és kezdeményező szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban.
- Az intézményen belül és helyi kapcsolatrendszerében szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöz, kezdeményező szerepet vállal.
- Elfogadja az iskola, a pedagógusok társadalmi felelősségét, képes az iskolán belül és a helyi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni a pedagógusszerep, -munka és -feladatok kérdéseiről.
- Az iskola szervezeti életét, a pedagógusokat, iskolát érintő kérdésekben állást foglal, párbeszédet kezdeményez.
- Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet tölt be.
Oktatásmódszertan
Előadások, prezentációk, egyéni-, páros- és csoportmunkák, gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IKT esz-közök és technikák használata, viták, önállóan készített feladatok.
Tanulástámogató anyagok
- Kötelező irodalom
- Benedek András (szerk.) (2006): Szakképzés-pedagógia. Typotex Kiadó, Budapest.
- Tóth Péter: Oktatási stratégiák a szakképzésben. DSGI Kiadó, Székesfehérvár, 2012.
- Adolf Melezinek (1989): Mérnökpedagógia. A műszaki ismeretek oktatásának gyakorlata. OMIKK, Budapest.
- Ajánlott irodalom
- Benedek András (2007): Nemzetközi összehasonlító elemzés a szakképzésben. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest.
- Holik Ildikó (szerk.) (2015): Egyéni különbségek szerepe a tanulásban és a pályaválasztásban. DSGI Kiadó, Székesfehérvár
- Tóth Péter (2013): Problémamegoldó stratégia az informatikaoktatásban. DSGI Kiadó, Székesfehérvár
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése évközi projektfeladat és a foglalkozásokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.
Teljesítményértékelési módszerek
A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés (projektfeladat): a szaktudományi, a szaktárgyi és a tantervi tudás-, a pedagógiai folyamat tervezése-, szakmódszertani és a szaktárgyi tudás -, a tanulás támogatása kompetencia területeken elsajátított kompetenciaelemek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg és csoportosan készített projektfeladat, amelynek tartalmát, követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját a tantárgy oktatója határozza meg. (Pl. egy, a szakképzésben oktatott tantárgy egy témáján keresztül mutassák be, miként realizálják a 8 tanári kompetenciát a pedagógiai gyakorlatban.) 2. Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a szaktudományi, a szaktárgyi és a tantervi tudás-, a pedagógiai folyamat tervezése-, szakmódszertani és a szaktárgyi tudás -, a tanulás támogatása kompetencia területeken elsajátított kompetenciaelemek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a foglalkozásokon, ideértve a projektfeladatként elkészített beadandó dolgozat egyéni és/vagy csoportos prezentáció keretében történő bemutatását, az oktatóval és a hallgatói csoporttal történő megvitatását. Az egységes értékelési elveket a tantárgy oktatója határozza meg. (Pl. a projektfeladat tartalmi és formai kidolgozottsága, szóbeli prezentációja.) B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga)
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- részteljesítmény értékelés (projektfeladat): 33
- részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 47
- összesen: 80
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
- vizsga: 20
- évközi eredmények beszámítása: 80
- összesen: 100
Érdemjegy-megállapítás
% | |
---|---|
Jeles | 97-100 |
Jeles | 91-96 |
Jó | 81–90 |
Közepes | 71–80 |
Elégséges | 50–70 |
Elégtelen | 0-49 |
Javítás és pótlás
1) A vizsga és a projektfeladat – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – a mindenkori Tanulmányi és Vizs-gaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható. 2) Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható és nem javítható; de különösen indokolt esetben (pl. igazolt tartós távollét, betegség esetén) újabb egyéni feladat révén kiváltható. Ennek feltételeit és a projektfel-adat elkészítésének határidejét a tantárgy előadója határozza meg.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Munka jellege | Munkaórák száma |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 42 |
félévközi készülés a gyakorlatokra | 14 |
projektfeladat elkészítése | 16 |
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása | 18 |
összesen | 90 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 06.03-án. Érvényes 2024.06.03-tól.
A félévben sorra vett témák
Előadások témái | |
---|---|
1. | A tantárgy célja, követelmények. A szakképzés rövid történeti áttekintése. |
2. | A szakképzés helyzete napjainkban. |
3. | A szakképzés és a gazdaság kapcsolata. A szakképzés célja, a szakképzési rendszer, iskolatípusok. Felnőttek szakképzése, át- és továbbképzés. |
4. | A szakmák rendszere. A szakképzés tantervi szabályozása. Kerettantervek, képzési programok, szakmai és vizsgakövetelmények. |
5. | Szakképzés külföldön: Néhány európai ország gyakorlata. Duális szakképzés itthon és Németországban. |
6. | A szakmai tudás rétegei: szakismeretek, készségek, jártasságok, képességek. Szakmai kompetenciák, szakmai kvalifikációk. |
7. | A szakképzésben résztvevő tanulók sajátosságai. Tehetséggondozás, felzárkóztatás. Tanulási nehézségek a szakképzésben. |
8. | A hazai és nemzetközi mérések eredményei és következtetései a szakképzés nézőpontjából: kompetenciamérések, PISA-vizsgálat. |
9. | Szakképző iskolák szervezeti felépítése. Elméleti és gyakorlati képzőhelyek, szakképzési centrumok. A vállalati képzések rendszere. Tanműhelyek, iskolai gyakorlóhelyek. |
10. | Az új ismeretek tanításának stratégiái, módszerei. |
11. | A készség- és jártasságfejlesztés stratégiái, módszerei. A gyakoroltatás módjai a szakmai órákon: feladatmegoldás, laboratóriumi foglalkozások. |
12. | Az ellenőrzés- és értékelés főbb alapelvei és módszerei a tanórákon, a gyakorlati foglalkozásokon és a laboratóriumi munka során. |
13. | A szakmai vizsga rendje, tanulók felkészítése a szakmai vizsgára. Tanulói munkák értékelési stratégiái, módszerei a vizsgán. |
14. | A tanulói motiválás problémái és lehetőségei a szakképzésben, az érdeklődés felkeltése és fenntartása a szakmai órákon. A tanulási tevékenység iskolán kívüli keretei: házi feladatok, szakmai kirándulások, pályaorientáció. |
15. | A meglévő tudás hiányának problematikája a szakképzésben. Tanári lehetőségek a hiányosságok felszámolásában: kompenzálás és korrekció. Szakköri foglalkozások. |
16. | A félévi munka értékelése. |
További oktatók
Név | Beosztás | Elérhetőség |
---|---|---|
Dr. Szandi-Varga Péter | egyetemi adjunktus | szandi-varga.peter@gtk.bme.hu |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.