ISKOLA- ÉS MUNKAEGÉSZSÉGTAN - BMEGT51M531

A tantárgy célja az egészségnevelés nevelési tartományába tartozó, holisztikus egészségfogalom értelmezése és alkalmazásképes elsajátítása, valamint felkészülés a mérnöktanári és közgazdásztanári munkával kapcsolatos, a szakképző intézményekben és a munka világában megvalósítható egészségfejlesztő lehetőségek és programok tervezésére és szervezésére.

1. A szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás terén: Ismeri és tudatosan felhasználja szakterlete, tantárgya kapcsolatait az egészségnevelés műveltségterületével.
2. A pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók terén: Egységes rendszerbe illesztve tervezi az egészségnevelési céloknak megfelelő stratégiát, folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket. Tervezi és kihasználja az osztályfőnöki órákon az egészségnevelés lehetőségeit. Tervező tevékenysége során a tanulási folyamatba illeszti a foglalkozáson, a tanórán kívüli egészségtani ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket is.
3. A tanulás támogatása terén: Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát. Támogatja a tanulók önálló gondolkodását, elismeri, és a tanítás-tanulási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket.
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése terén: A nevelés-oktatás folyamatában a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít. Az együttnevelés keretei között is módot talál a tanulók egyéni fejlődési lehetőségeinek megteremtésére.
5. A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök terén: Segíti a tanulókat, hogy megértsék az nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit. Kihasználja saját szakterületén, illetve intézményében a fenntarthatóságra nevelés, benne az egészségnevelés pedagógiai lehetőségeit. Lehetővé teszi a tanulók számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel, beleértve az egészségtudatos magatartást, hozzá-járuljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
6. A kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás terén: A tanulók nevelése-oktatása érdekében kezdeményezően együttműködik a pedagógustársaival, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel (pl. iskolaorvossal, pszichológussal, védőnővel) és a szülőkkel. A gyermekekkel, a tanulókkal történő együttműködés elveit és formáit az egészségfejlesztő programokban az alkalmazott pedagógiai program és az intézményi dokumentumok keretei között a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg.
7. Az „Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért” kompetencia terén: Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és az egészséges életmód jellemzőit is figyelembe véve alkalmazkodik a szerepelvárásokhoz. A pedagógiai feladatok megoldásában együttműködik a nevelő-oktató munkát segítő munkatársaival, valamint a tanuló fejlődését támogató más (pl. egészségügyi) szakemberekkel. Az egészségfejlesztés terén részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet is vállal. Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi.

Interaktív előadások, órai gyakorlatok, egyéni és csoportos feladatmegoldások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

• Tóth Á. Dravetzky É.(2014): Egészségtan, iskolai egészségtan. Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Sporttu-dományi és Testnevelési Intézet, Elektronikus tankönyv. http://tamop-sport.ttk.pte.hu/tananyagfejlesztes/egeszsegtan#tartalom
• Falus András (szerk.): Sokszínű egészségtudatosság. SpringMed Kiadó, 2015. http://mek.niif.hu/15900/15974/15974.pdf
• Feketéné Szakos Éva (2008): Egy Socrates Grundtvig menedzserképző program az egészségnevelésben. In: Fel-nőttképzési Szemle 2. (1). 15-19. p.
• Frank-Hermann, P. et. al. (2015): Natürliche Familienplanung – aktueller Stand. In: Der Gynäkologe, 48 (9), 657-666. p.
• Kopp Mária és Skrapski Árpád (2008): Kik boldogok a mai magyar társadalomban? In: Kopp Mária (szerk.): Ma-gyar lelkiállapot 2008. Budapest, Semmelweis Kiadó.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése évközi írásbeli teljesítménymérés (szintfelmérő tanulmányi teljesítményértékelés), egy beadandó házi feladat (részteljesítmény értékelés), vala-mint a konzultációkon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: - Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemek meglétének ellenőrzése írásos formában. A szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész a konzultációk anyaga, valamint kijelölt írásbeli tananyag. Az ellenőrző dolgozat állhat kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; rövid esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. - Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgy előadója határozza meg. - Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon; az értékelési elveket a tantárgy előadója határozza meg.

• szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): 20%
• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 60%
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 20%
• összesen: 100%

• :

- A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. - Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiváltható vagy helyettesíthető.

Jóváhagyta a Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa 580.059/2/2020 számú határozatával, érvényes 2020.02.01-től.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt tanszék vezetője hagyja jóvá.