HEALTH AT SCHOOL AND AT WORK - BMEGT51M531

1. A szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás terén: Ismeri és tudatosan felhasználja szakterlete, tantárgya kapcsolatait az egészségnevelés műveltségterületével.
2. A pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók terén: Egységes rendszerbe illesztve tervezi az egészségnevelési céloknak megfelelő stratégiát, folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket. Tervezi és kihasználja az osztályfőnöki órákon az egészségnevelés lehetőségeit. Tervező tevékenysége során a tanulási folyamatba illeszti a foglalkozáson, a tanórán kívüli egészségtani ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket is.
3. A tanulás támogatása terén: Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát. Támogatja a tanulók önálló gondolkodását, elismeri, és a tanítás-tanulási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket.
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése terén: A nevelés-oktatás folyamatában a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít. Az együttnevelés keretei között is módot talál a tanulók egyéni fejlődési lehetőségeinek megteremtésére.
5. A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök terén: Segíti a tanulókat, hogy megértsék az nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit. Kihasználja saját szakterületén, illetve intézményében a fenntarthatóságra nevelés, benne az egészségnevelés pedagógiai lehetőségeit. Lehetővé teszi a tanulók számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel, beleértve az egészségtudatos magatartást, hozzá-járuljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
6. A kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás terén: A tanulók nevelése-oktatása érdekében kezdeményezően együttműködik a pedagógustársaival, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel (pl. iskolaorvossal, pszichológussal, védőnővel) és a szülőkkel. A gyermekekkel, a tanulókkal történő együttműködés elveit és formáit az egészségfejlesztő programokban az alkalmazott pedagógiai program és az intézményi dokumentumok keretei között a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg.
7. Az „Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért” kompetencia terén: Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és az egészséges életmód jellemzőit is figyelembe véve alkalmazkodik a szerepelvárásokhoz. A pedagógiai feladatok megoldásában együttműködik a nevelő-oktató munkát segítő munkatársaival, valamint a tanuló fejlődését támogató más (pl. egészségügyi) szakemberekkel. Az egészségfejlesztés terén részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival ke-deményező szerepet is vállal. Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi.

• Tóth Á. Dravetzky É.(2014): Egészségtan, iskolai egészségtan. Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Sporttu-dományi és Testnevelési Intézet, Elektronikus tankönyv. http://tamop-sport.ttk.pte.hu/tananyagfejlesztes/egeszsegtan#tartalom
• Falus András (szerk.): Sokszínű egészségtudatosság. SpringMed Kiadó, 2015. http://mek.niif.hu/15900/15974/15974.pdf
• Feketéné Szakos Éva (2008): Egy Socrates Grundtvig menedzserképző program az egészségnevelésben. In: Fel-nőttképzési Szemle 2. (1). 15-19. p.
• Frank-Hermann, P. et. al. (2015): Natürliche Familienplanung – aktueller Stand. In: Der Gynäkologe, 48 (9), 657-666. p.
• Kopp Mária és Skrapski Árpád (2008): Kik boldogok a mai magyar társadalomban? In: Kopp Mária (szerk.): Ma-gyar lelkiállapot 2008. Budapest, Semmelweis Kiadó.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése évközi írásbeli teljesítménymérés (szintfelmérő tanulmányi teljesítményértékelés), egy beadandó házi feladat (részteljesítmény értékelés), vala-mint a konzultációkon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: - Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemek meglétének ellenőrzése írásos formában. A szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész a konzultációk anyaga, valamint kijelölt írásbeli tananyag. Az ellenőrző dolgozat állhat kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; rövid esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. - Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgy előadója határozza meg. - Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon; az értékelési elveket a tantárgy előadója határozza meg.

• szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): 20%
• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 60%
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 20%
• összesen: 100%

- A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. - Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiváltható vagy helyettesíthető.