Pszichológia - BMEGT52A502

A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék azokat a pszichológiai jelenségeket, amelyek hatással vannak a tanulási- tanítási folyamatokra. A tárgy másik célkitűzése, hogy megmutassa a pszichológiai ismeretek hogyan járulnak hozzá az oktatói munka hatékonyságához.

1. Ismeri a személyiséget magyarázó elméleti megközelítéseket és fejlődési modelleket.
2. Tájékozott a serdülőkor és a fiatal felnőttkor fejlődési szakaszainak pszichológiai sajátosságaiban.
3. Ismeri a szocializáció folyamatát, mechanizmusait, a család, a kortársak, a pedagógus szocializációban betöltött szerepét.
4. Átfogó ismeretei vannak a megismerő folyamatokról (figyelem, tanulás, emlékezés) és fejlesztési lehetőségeiről.
5. Ismeri a motiváció szerepét, az iskolai teljesítménnyel való kapcsolatát.
6. Átfogó ismeretei vannak az érzelmeket magyarázó elméletekről, az érzelmek szerepéről az iskolai teljesítmény alakulásában.
7. Ismeri a csoport fejlődés folyamatát, a csoportjelenségeket, a csoport hatását a teljesítményre, a csoporton belüli kapcsolatok feltárására alkalmas legfontosabb pszichológiai módszereket.
8. Átfogó ismeretei vannak a pedagógus szerepéről, az oktató-diák kapcsolat jellegéről, az oktatói feladatok pszichés hátteréről.
9. Ismeri az iskolai konfliktusok kezelésének lehetőségeit, tájékozott s serdülőkori devianciákkal kapcsolatban.

1. Képes a diákok személyiség fejlődését befolyásoló tényezők megértésére és empatikus odafordulásra.
2. Képes az életkori jellemzőket figyelembe venni az oktatandó anyag tervezésekor és tanításakor.
3. Képes a csoporthelyzetben előforduló jelenségek hátterét megérteni és az elsajátított ismereteket alkalmazni a gyakorlatban.
4. Képes az ismeretek birtokában a diákjaival megfelelő minőségű kapcsolatot kialakítani, a tanulók egyéni különbségeit és fejlesztendő területeit felismerni.
5. Képes a szakmai szerephez kapcsolódó elvárások teljesítésekor a pszichológiai ismereteket alkalmazni.

1. Nyitott, érzékeny a tanulók problémái és egyéni igényei iránt.
2. Motivált az új ismeretek megszerzésére, és törekszik azok beépítésére a szakmai munkájába.
3. Együttműködő a feladatok végzése során.
4. Előítéletektől mentesen igyekszik az oktatási helyzeteket kezelni

1. Szakmai önreflexió és önkritika jellemző rá.
2. Felelősséget vállal a saját munkájáért.
3. Nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket.
4. Gondolkodásában a különböző szakmai területek ismereteinek összekapcsolása jelenik meg.

Előadások, prezentációk, egyéni és csoportmunkák, kommunikáció írásban és szóban, IKT eszközök és technikák használata, viták, önállóan készített feladatok.

• Kötelező irodalom – compulsory literature:
• N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.) (2017). Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. I-III. kötet. Budapest: Osiris Kiadó
• Ajánlott irodalom – suggested literature:
• Aáry- Tamás Lajos, Aronson, J. (szerk.) (2010): Iskolai veszélyek. Budapest: CompLex Jogi és Üzleti Kiadó.
• Aronson, E. (2009): Columbine után. Az iskolai erőszak szociálpszichológiája. Budapest: AB Ovo Kiadó.
• Balogh László (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Budapest: Urbis Kiadó
• Ferenczi Zoltán (2003): Drogprevenció, pedagógus, iskola. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
• Kósáné Ormai Vera, Horányi Annabella (2006): Mi, pedagógusok. Kérdések önmagunkhoz. Budapest: Flaccus Kiadó
• Kósáné Ormai Vera (2015). A mi iskolánk. neveléspszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
• Mérei Ferenc (1996): Közösségek rejtett hálózata. Budapest: Osiris Kiadó
• Mészáros Aranka (szerk.) (2004): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
• N. Kollár Katalin, Szabó Éva (Szerk.) (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Budapest: Osiris Kiadó
• Paksi Borbála, Demetrovics Zsolt (szerk.) (2011): Drogprevenció és egészségfejlesztés az iskolában. Budapest: L’Harmattan Kiadó
• Ranschburg Jenő (2010): A mélységből kiáltok. Depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban. Budapest: Saxum Kiadó. Budapest
• Tóth László (2004): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Debrecen: Pedellus Kiadó
• Vajda Zsuzsanna, Kosa Éva (2005): Neveléslélektan. Budapest: Osiris Kiadó

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése évközi beadandó dolgozat, a foglalkozásokon tanúsított aktív részvétel és a félév végi írásbeli vizsga alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés (írásbeli dolgozat): a tantárgy tanulási eredményeinek értékelési módja egy írásban beadott dolgozat formájában. A dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretekre és azok gyakorlati alkalmazására irányul. Az egyénileg készített dolgozat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját a tantárgy felelőse határozza meg. 2. Részteljesítmény-értékelés (órai aktív részvétel): aktív részvétel a gyakorlatok során, amely órai feladatok teljesítésével kerül értékelésre. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) A vizsga elemei: 1. Írásbeli teljesítményértékelés (vizsga) a félév során tárgyalt témakörök ismereteinek számonkérése és gyakorlati alkalmazásának ellenőrzése írásbeli vizsga formájában.

• részteljesítmény értékelés (írásbeli dolgozat): 20
• órai aktív részvétel : 10

• írásbeli vizsga: 70

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 50%-át elérje a hallgató.

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2022.06.13-án. Érvényes 2022.06.13-tól.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Ergonómia és Pszichológia Tanszék vezetője hagyja jóvá.