Psychology - BMEGT52A502

The objective of the subject is for students to get acquaint with psychological phenomena that affect learning-teaching processes. Another objective of the subject is to show how psychological knowledge contributes to the effectiveness of teaching.

1. They are familiar with theoretical approaches and developmental models of the personality.
2. They are informed of the psychological features of the developmental stages of adolescence and young adulthood.
3. They know the process and the mechanisms of socialization and the role of the family, peers, and the teacher in the socialization.
4. They have comprehensive knowledge of the cognitive processes (attention, learning, memory) and possibilities for development of them.
5. They know the role of motivation and its relation to school performance.
6. They have comprehensive knowledge of theories of emotions and the role of emotion in school performance.
7. They are aware of the process of group development, the group phenomena, the impact of the group on the performance, and the most important psychological methods suitable for exploring relationships within the group.
8. They have comprehensive knowledge of the role of the teacher and the nature of the teacher-student relationship and the psychological background of teaching tasks.
9. They know the possibilities of school conflict management and are informed of the adolescent deviances.

1. They can understand the factors influencing the development of the personality of students and can sympathize.
2. They can consider the age characteristics in the planning and teaching of the material to be taught.
3. They can understand the background of the phenomena occurring in group situations and can apply the acquired knowledge in practice.
4. They can form a high quality relationships with their students and can recognize the individual differences of the students and the areas to be developed.
5. They can apply psychological knowledge when fulfilling the expectations related to the professional role.

1. They are open and sensitive to the problems and individual needs of students.
2. They are motivated to acquire new knowledge and strive to incorporate it into their professional work.
3. They are cooperative in performing tasks.
4. They aim to handle educational situations without prejudice.

1. They are characterized by professional self-reflection and self-criticism.
2. They take responsibility for their own work.
3. They openly accept critical remarks.
4. Their thinking reflects a coherent knowledge of different professional areas appears in their thinking.

Lectures, presentations, individual and team assignments, oral and written communication, using ICT tools and techniques, discussions, individual tasks.

• Kötelező irodalom – compulsory literature:
• N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.) (2017). Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. I-III. kötet. Budapest: Osiris Kiadó
• Ajánlott irodalom – suggested literature:
• Aáry- Tamás Lajos, Aronson, J. (szerk.) (2010): Iskolai veszélyek. Budapest: CompLex Jogi és Üzleti Kiadó.
• Aronson, E. (2009): Columbine után. Az iskolai erőszak szociálpszichológiája. Budapest: AB Ovo Kiadó.
• Balogh László (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Budapest: Urbis Kiadó
• Ferenczi Zoltán (2003): Drogprevenció, pedagógus, iskola. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
• Kósáné Ormai Vera, Horányi Annabella (2006): Mi, pedagógusok. Kérdések önmagunkhoz. Budapest: Flaccus Kiadó
• Kósáné Ormai Vera (2015). A mi iskolánk. neveléspszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
• Mérei Ferenc (1996): Közösségek rejtett hálózata. Budapest: Osiris Kiadó
• Mészáros Aranka (szerk.) (2004): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
• N. Kollár Katalin, Szabó Éva (Szerk.) (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Budapest: Osiris Kiadó
• Paksi Borbála, Demetrovics Zsolt (szerk.) (2011): Drogprevenció és egészségfejlesztés az iskolában. Budapest: L’Harmattan Kiadó
• Ranschburg Jenő (2010): A mélységből kiáltok. Depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban. Budapest: Saxum Kiadó. Budapest
• Tóth László (2004): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Debrecen: Pedellus Kiadó
• Vajda Zsuzsanna, Kosa Éva (2005): Neveléslélektan. Budapest: Osiris Kiadó

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése évközi beadandó dolgozat, a foglalkozásokon tanúsított aktív részvétel és a félév végi írásbeli vizsga alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés (írásbeli dolgozat): a tantárgy tanulási eredményeinek értékelési módja egy írásban beadott dolgozat formájában. A dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretekre és azok gyakorlati alkalmazására irányul. Az egyénileg készített dolgozat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját a tantárgy felelőse határozza meg. 2. Részteljesítmény-értékelés (órai aktív részvétel): aktív részvétel a gyakorlatok során, amely órai feladatok teljesítésével kerül értékelésre. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) A vizsga elemei: 1. Írásbeli teljesítményértékelés (vizsga) a félév során tárgyalt témakörök ismereteinek számonkérése és gyakorlati alkalmazásának ellenőrzése írásbeli vizsga formájában.

• részteljesítmény értékelés (írásbeli dolgozat): 20
• órai aktív részvétel : 10

• írásbeli vizsga: 70

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 50%-át elérje a hallgató.

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

Consulted with the Faculty Student Representative Committee, approved by the Vice Dean for Education, valid from: 13.06.2022.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll.