I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
Városgazdálkodás és urbanisztika
Azonosító
BMEEPUIM811
A tantárgy jellege
kontaktórával rendelkező tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
2
Gyakorlat
2
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
vizsga
Kreditszám
5
Tantárgyfelelős
Neve
Szabó Julianna PhD
Beosztása
egyetemi docens
Email címe
szabo.juli@urb.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Külső tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - angol, HU - EN
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Regionális és környezeti gazdaságtan MSc (angol nyelven) 2019/20/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 4

Szak: Regionális és környezeti gazdaságtan 2016/17/1 félévtől TAVASZI kezdés

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 3

Szak: Regionális és környezeti gazdaságtan 2011/12 tanévtől ŐSZI kezdés

Tantárgy szerepe: Kötelező törzsanyag

Ajánlott félév: 2

Szak: Regionális és környezeti gazdaságtan 2011/12 tanévtől TAVASZI kezdés

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 1

Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
-

Célkitűzések

A tárgy célja, hogy a település fejlesztésének lehetőségeit, működésének szabályszerűségeit megvilágítsa; ezekben a folyamatokban az építészet és a társtudományok viszonyát, összefüggéseit megvilágítsa. Mindehhez ismerteti az urbanisztika társtudományainak – mint a tervezéselmélet, településföldrajz, városszociológia, városgazdaságtan, közigazgatástan stb. – eredményeit.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. A városfejlesztéshez kapcsolódó, a városban ható gazdasági és társadalmi folyamatok;
  2. A települések fejlődésének története;
  3. A települések, településhálózatok kialakulásának és fejlődésének alapvető törvényszerűségei, elméleteit történeti távlatban és kortárs jelenségeivel;
  4. A települési önkormányzat működésének, a település menedzsmentjének közigazgatási és finanszírozási háttere;
  5. A települést alkotó legfontosabb funkcionális rendszerek – lakás, gazdaság, kereskedelem, infrastruktúrák – működési elvei, igényei, a városra gyakorolt hatása;
  6. A településfejlesztés és –rendezés hazai tervrendszere.
Képesség
  1. Képes a települések fejlesztési terveinek elkészítésében való hatékony részvételre;
  2. Az átlagosnál mélyebb ismeretekkel és magasabb szintű képességekkel rendelkezik a következő területeken: urbanisztika-településtervezés, környezet- és tájtervezés, housing, közösségi épülettervezés, építészeti szociológia, települési infrastruktúra, ingatlanfejlesztés, beruházás-menedzsment, építési jog és igazgatási ismeretek, településüzemeltetési feladatok,;
  3. A történelmi, földrajzi, művészettörténeti és építészettörténeti tudáselemek közötti összefüggések felismerése;
  4. A városi környezet jelenségei mögött az aktorok érdekeinek, hatásaiknak elemzése;
  5. A településfejlesztési stratégiák értelmezése, lehetséges eszközeinek felismerése;
  6. A településrendezési tervek értelmezése, az abból adódó korlátozások kiemelése.
Attitűd
  1. Munkája során törekszik a rendszerszemléletű, folyamatorientált, komplex megközelítésre, a problémák felismerésére, és azok kreatív megoldására. Egyszerre és arányosan alkalmazza az intuitív és az ismereteken alapuló megközelítéseket;
  2. Törekszik az ökológiai szempontok megismertetésére és érvényesítésére, jövőtudatos, fenntartható, energiahatékony épületek létrehozására
  3. Törekvés az urbanisztika résztudományaiban megismert szempontrendszerek megértésére;
  4. Nyitottság az ehhez szükséges építészeten kívüli ismeretek megszerzésére;
  5. A településfejlesztési kérdésekben nyílt kommunikáció alkalmazása;
  6. A sajátjától eltérő értékek, érdekek megértése;
  7. Törekvés ezeknek integrálására.
Önállóság és felelősség
  1. Szakmai problémák során önállóan és felelőssége tudatában lép fel;
  2. Felelősséggel irányít szakmai gyakorlatának megfelelő méretű munkacsoportot, ugyanakkor képes irányítás mellett dolgozni egy adott csoport tagjaként, teammunka;
  3. Önállóság a feladatok és problémák végiggondolásában, megoldásában;
  4. Kritikával szembeni nyitottság.

Oktatásmódszertan

Előadások, szeminárium.

Tanulástámogató anyagok

  • Szabó Julianna (szerk.) (2016) URB.0 - urbanisztika kezdőknek, e-book.
  • http://www.urb.bme.hu/oktatas/osztatlan-oteves-es-bsc-kepzes-kotelezo-tantargyai/urbanisztika/

Általános szabályok

A. Az előadás látogatása ajánlott. A megengedett hiányzások számát a hatályos Tanulmányi- és Vizs-gaszabályzat (TVSZ) írja elő. A teljesítményértékelések alapját az előadásokon elhangzott ismere-tek összessége képezi. B. Vitás esetekben a hatályos TVSZ, továbbá a hatályos Etikai Kódex szabályrendszere az irányadó.

Teljesítményértékelési módszerek

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések: 1. Órai kisfeladat: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy kiscsoportban készített órai kisfeladat. 2. Írásbeli és szóbeli feladat: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített írásbeli és csoportosan készített szóbeli feladat. 3. Zárthelyi dolgozat: a tantárgy tudás-elemeinek értékelési módja. A félév során két alkalommal. A ZH dolgozatok, az órai kisfeladatok, az írásbeli és szóbeli feladat eredménye alapján féléves érdemjegyet ajánlunk meg, amivel kiváltható a vizsga B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás, képesség típusú kompetencia-elemeinek komplex értékelési módja írásbeli vizsga formájában, amely a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál rövid kifejtő kérdések formájában. A rendelkezésre álló munkaidő 60 perc.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • írásbeli vizsga: 100%

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége

A. Az aláírás megszerzésének és a vizsgára bocsátásnak feltétele az órákon való aktív részvétel a TVSZ által előírt arányban. B. A féléves érdemjegyet a vizsgán szerzett pontok adják, melybe a kisfeladatok eredménye beszámítható.

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles > 95-100
Jeles 90 – 95
75 – 90
Közepes 60 – 75
Elégséges 50 – 60
Elégtelen < 5

Javítás és pótlás

Az órai kisfeladatok az órai munkához kapcsolódnak, ezért nem pótolhatók.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel a kontakt tanórákon
felkészülés a teljesítményértékelésekre
vizsgafelkészülés
összesen

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

-

A félévben sorra vett témák

-

Előadások témái

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége