Városgazdálkodás és urbanisztika - BMEEPUIM811

A tárgy célja, hogy a település fejlesztésének lehetőségeit, működésének szabályszerűségeit megvilágítsa; ezekben a folyamatokban az építészet és a társtudományok viszonyát, összefüggéseit megvilágítsa. Mindehhez ismerteti az urbanisztika társtudományainak – mint a tervezéselmélet, településföldrajz, városszociológia, városgazdaságtan, közigazgatástan stb. – eredményeit.

1. A városfejlesztéshez kapcsolódó, a városban ható gazdasági és társadalmi folyamatok;
2. A települések fejlődésének története;
3. A települések, településhálózatok kialakulásának és fejlődésének alapvető törvényszerűségei, elméleteit történeti távlatban és kortárs jelenségeivel;
4. A települési önkormányzat működésének, a település menedzsmentjének közigazgatási és finanszírozási háttere;
5. A települést alkotó legfontosabb funkcionális rendszerek – lakás, gazdaság, kereskedelem, infrastruktúrák – működési elvei, igényei, a városra gyakorolt hatása;
6. A településfejlesztés és –rendezés hazai tervrendszere.

1. Képes a települések fejlesztési terveinek elkészítésében való hatékony részvételre;
2. Az átlagosnál mélyebb ismeretekkel és magasabb szintű képességekkel rendelkezik a következő területeken: urbanisztika-településtervezés, környezet- és tájtervezés, housing, közösségi épülettervezés, építészeti szociológia, települési infrastruktúra, ingatlanfejlesztés, beruházás-menedzsment, építési jog és igazgatási ismeretek, településüzemeltetési feladatok,;
3. A történelmi, földrajzi, művészettörténeti és építészettörténeti tudáselemek közötti összefüggések felismerése;
4. A városi környezet jelenségei mögött az aktorok érdekeinek, hatásaiknak elemzése;
5. A településfejlesztési stratégiák értelmezése, lehetséges eszközeinek felismerése;
6. A településrendezési tervek értelmezése, az abból adódó korlátozások kiemelése.

1. Munkája során törekszik a rendszerszemléletű, folyamatorientált, komplex megközelítésre, a problémák felismerésére, és azok kreatív megoldására. Egyszerre és arányosan alkalmazza az intuitív és az ismereteken alapuló megközelítéseket;
2. Törekszik az ökológiai szempontok megismertetésére és érvényesítésére, jövőtudatos, fenntartható, energiahatékony épületek létrehozására
3. Törekvés az urbanisztika résztudományaiban megismert szempontrendszerek megértésére;
4. Nyitottság az ehhez szükséges építészeten kívüli ismeretek megszerzésére;
5. A településfejlesztési kérdésekben nyílt kommunikáció alkalmazása;
6. A sajátjától eltérő értékek, érdekek megértése;
7. Törekvés ezeknek integrálására.

1. Szakmai problémák során önállóan és felelőssége tudatában lép fel;
2. Felelősséggel irányít szakmai gyakorlatának megfelelő méretű munkacsoportot, ugyanakkor képes irányítás mellett dolgozni egy adott csoport tagjaként, teammunka;
3. Önállóság a feladatok és problémák végiggondolásában, megoldásában;
4. Kritikával szembeni nyitottság.

Előadások, szeminárium.

• Szabó Julianna (szerk.) (2016) URB.0 - urbanisztika kezdőknek, e-book.
• http://www.urb.bme.hu/oktatas/osztatlan-oteves-es-bsc-kepzes-kotelezo-tantargyai/urbanisztika/

A. Az előadás látogatása ajánlott. A megengedett hiányzások számát a hatályos Tanulmányi- és Vizs-gaszabályzat (TVSZ) írja elő. A teljesítményértékelések alapját az előadásokon elhangzott ismere-tek összessége képezi. B. Vitás esetekben a hatályos TVSZ, továbbá a hatályos Etikai Kódex szabályrendszere az irányadó.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések: 1. Órai kisfeladat: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy kiscsoportban készített órai kisfeladat. 2. Írásbeli és szóbeli feladat: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített írásbeli és csoportosan készített szóbeli feladat. 3. Zárthelyi dolgozat: a tantárgy tudás-elemeinek értékelési módja. A félév során két alkalommal. A ZH dolgozatok, az órai kisfeladatok, az írásbeli és szóbeli feladat eredménye alapján féléves érdemjegyet ajánlunk meg, amivel kiváltható a vizsga B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás, képesség típusú kompetencia-elemeinek komplex értékelési módja írásbeli vizsga formájában, amely a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál rövid kifejtő kérdések formájában. A rendelkezésre álló munkaidő 60 perc.

• írásbeli vizsga: 100%

A. Az aláírás megszerzésének és a vizsgára bocsátásnak feltétele az órákon való aktív részvétel a TVSZ által előírt arányban. B. A féléves érdemjegyet a vizsgán szerzett pontok adják, melybe a kisfeladatok eredménye beszámítható.

Az órai kisfeladatok az órai munkához kapcsolódnak, ezért nem pótolhatók.

-

-