BEVEZETÉS A KRITIKAI KULTÚRAKUTATÁSBA - BMEGT43M410

A kritikai kultúrakutatás több elmélet találkozási pontján alakult ki. A tárgy célkitűzése, hogy megismertesse a hallgatókkal ezeket az elméleti előzményeket, és az azokból való továbblépést abban a kutatási hagyományban, amelyet kritikai kultúrakutatásnak nevezünk. Ezen továbblépések egyik legfontosabbika a szakítás azzal a pozitivista ismeretelméleti hagyománnyal, amely szerint a valóság valami közvetlenül megtapasztalható, átélhető dolog lenne. Eszerint a kultúra mindig politikus, mert minden szöveg politikai jelentéstartalommal bír, amennyiben a jelentések harcának középpontját képezi és magán viseli a hatalmi struktúrák jegyét. Ugyanakkor a befogadók saját társadalmi tapasztalataiknak megfelelően önálló olvasatokat készítenek a szövegekről, ellenállhatnak a szöveg kínálta jelentéseknek, ellenolvasatokat készíthetnek, és ily módon szembehelyezkednek. a domináns ideológiával. A társadalomra vonatkoztatott kultúrafelfogás szerint a kultúra mint az életforma leírása, értékek és normák megnyilvánulása nemcsak művészi alkotásokban, de a mindennapok intézményesült vagy rutinizált cselekedeteiben is megfigyelhető. Ez az antropológiai kultúrafogalom, mely szerint a kultúra tulajdonképpen a teljes életforma (the whole way of life), meghatározó volt és maradt a kritikai kultúrakutatásban. A kultúra elemzésének nem elsősorban művek elemzésére kell szorítkoznia, hanem a processzuális jelleget szem előtt tartva azokra a folyamatokra kell helyeznie a hangsúlyt, amelyek keretében az alkotások (és nemcsak a magas művészet termékei) születnek, illetve a közönség befogadja, megnézi/elolvassa/meghallgatja stb. őket.

1. Ismeri és átlátja azokat a hazai, európai és globális társadalmi és kulturális jelenségeket és problémákat, amelyek meghatározó szerepet játszottak és játszanak a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáinak kialakításában
2. Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.

1. Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.

1. Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.

1. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.

Előadás.

• A tantárgy elvégzéshez szükséges oktatási anyagok, szakirodalom a kurzus moodle-oldaláról érhető el a hallgatóknak (edu.gtk.bme.hu)

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: A szorgalmi időszakban: • előadásokon és szemináriumokon való rendszeres részvétel, valamint a megadott kötelező irodalmak feldolgozása a megfelelő órákra. • zárthelyi dolgozat megírása b. A vizsgaidőszakban: nincs c. Elővizsga: nincs A jegyek a zárthelyi dolgozat eredménye alapján kerülnek megajánlásra.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés: Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. Az értékelés alapjául szolgáló tananyag-részt a kurzus oktatója határozza meg. A dolgozatok állhatnak kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet vizsgálják; a rendelkezésre álló munkaidő 45 perc. 2. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy csoportosan készített házi feladat, a házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét értékelési módját a kurzus oktatója határozza meg. 3. Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel (pl. órai egyéni vagy csoportos feladatok megoldása során); az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a kurzus oktatója együttesen határozza meg.

• órai aktivitás: 10
• zárthelyik: 60
• részteljesítmény-értékelés: 30
• összesen: 100

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.03.13-án. Érvényes 2023.03.13-tól.

Bevezetés: Kultúra és társadalom; Ízlés és társadalmi osztály; Népi kultúra és magaskultúra; Szubkultúrák kutatása; Technológia, kultúra, társadalom; Kulturális identitás; A nemzet mint elképzelt közösség; Etnicitás és populáris kultúra; Kollektív emlékezet és nosztalgia; Nem és kultúra

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Szociológia és Kommunikáció Tanszék vezetője hagyja jóvá.