KONFLIKTUS MEGELŐZÉS-KEZELÉS-KÖZVETÍTÉS-TÁRGYALÁS - BMEGT439348

A tantárgy célja, hogy felhívja a műszaki és természettudományi szakon tanuló hallgatók figyelmét a szervezeti és társadalmi problémákra, és ezek számukra hasznos kezelésére.

1. Kommunikációs és médiajelenségek leírásához szükséges fogalomkészlet ismerete
2. Társadalmi intézmények (jog, nyelv, vallás stb.) ismerete.
3. Kommunikációs és médiajelenségek (jogi, politikai) szabályozásának ismerete.

1. Társadalmi és kommunikációs problémák megoldásának képessége
2. Gyakorlati jellegű feladatoknál jó ítélőképesség, önálló döntés képessége
3. Új ismeretek elsajátításának képessége.

1. A társadalmi változások elfogadására való nyitottság
2. Saját (nyugati) kulturális hagyományok akceptálása
3. Társadalmi érzékenység, szolidaritás.

1. Felelős, szakmai alapokon nyugvó társadalmi jelenlét
2. Szakmai normák elfogadás és érvényesítése
3. Önállóság.

Előadások, gyakorlatok, esettanulmányok.

• Tóth Pál Péter (szerk.): A döntőbíráskodás (Püski, Bp. 1999.)
• Roger Fisher-William Ury-Bruce Patton: A sikeres tárgyalás alapjai (Bagolyvár Könyvkiadó budapest, 1997.)
• William Ury: Tárgyalás nehéz emberekkel (Bagolyvár Könyvkiadó budapest, 1993.)
• Tóth Ferenc: Regionális foglalkoztatási érdekegyeztetés (Munkaügyi Kutató Intézet, budapest, 1997)
• Norman Brand: Labor Arbitration. The strategy of persuasion (Practising Low Institute, New York, 1987)
• Elkouri & Ekouri: How Arbitration works (The Bureau of National Affairs, Inc., Washington D.C., 1997 

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelését a beadandó dolgozat képezi.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: Részteljesítmény-értékelés: a beadandó részletes követelményei a kurzus Moodle-oldalán érhetőek el.

• írásbeli beadandó: 100

• :

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.03.13-án. Érvényes 2023.03.13-tól.

1. Bevezetés a társadalmi konfliktusok fogalomrendszerébe: Társadalomtörténeti gyökerek 1800-as évek közepétől. 2. Rivalizálás, kooperáció: mit jelent a kooperatív magatartás, és miért hasznosabb, mint a versengés. 3. A konfliktus forrásai: öt okcsoport bemutatása és elemzése. 4. Kétoldalú viták, konfliktusok: a metakommunikáció kiemelt fontossága. 5. Többszereplős konfliktusok jellemzői: minél több szereplő/érintett van egy konfliktusban, annál nagyobb az erő alkalmazásának esélye. 6. Korlátozott kommunikáció, H Simon teóriái. SUE- avagy a szubjektív értelemben várható hasznossági függvények. 7. Pozitív és negatív altruizmus: az asszertív viselkedés gyökerei. 8. Az elosztható javak azok bővíthetősége. Polányi Károly elmélete, a ritkasági posztulátum. 9. Erőszakmentés konfliktusmegoldásra törekvés. Út a győztes-győztes megoldás felé. 10. A felek viselkedése, stratégiája: racionális és irracionális viselkedés esélyei. 11. Kompromisszum, vagy konszenzus: miért kellene a megegyezésre törekedni? 12. A harmadik fél megjelenése és szerepe a konfliktusok kezelésében: mikor és miért van szükség 3. fél bevonására. 13. Mediálás, békéltetés, arbitrálás: a konfliktuskezelés szintjei. 14. Küzdelem, harc, megegyezés: esetjátékok, szimulációk a bonyolultabb konfliktusok megoldásánál.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Szociológia és Kommunikáció Tanszék vezetője hagyja jóvá.