Környezetmenedzsment rendszerek - BMEGT42M108

A tantárgy alapvető célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a modern vállalati környezetvédelem legfontosabb kérdéseit, a vállalatok magatartását meghatározó tényezőket és a rendelkezésükre álló eszközöket. Képesek legyenek a gazdálkodó szervezeteknél működő számos egyéb vállalatirányítási rendszerrel összefüggésben látni a környezetvédelem helyét, szerepét a vállalati gazdálkodás rendszerében, továbbá képesek legyenek felmérni egy vállalat környezeti teljesítményét, illetve kiválasztani és alkalmazni a javítására alkalmas eszközöket.

1. Ismeri a vállalati környezeti stratégiát meghatározó legfontosabb tényezőket; a lehetséges stratégiatípusokat;
2. tisztában van a vállalati környezeti kockázatok jelentőségével és a környezeti menedzsmentre gyakorolt hatásával;
3. ismeri a vállalatok által alkalmazott legfontosabb környezetvédelmi irányzatokat (módszereket), azok előnyeit és hátrányait;
4. ismeri és gyakorlati példák alapján alkalmazni tudja a vállalati környezeti irányítás különböző eszközeit (környezeti marketing, környezeti teljesítményértékelés);
5. ismeri a környezeti irányítási rendszerek (KIR) alapelveit, működési mechanizmusát és építőköveit;
6. ismeri a környezeti irányítási rendszerek (KIR) bevezetésének folyamatát, egyes lépéseit, és a piaci szereplők ezzel kapcsolatos feladatait;
7. ismeri azokat a természeti-környezeti területeket és trendeket, amelyekre a vállalati működés hatást gyakorol;
8. ismeri a környezeti konfliktusok érintettjeit, lehetséges szereplőit és érti a szembenállások lehetséges okait;
9. alapvető tudással rendelkezik a környezeti konfliktusok feloldása terén;
10. ismeri az állami környezet-szabályozás logikáját és lehetséges hatásait a vállalati szektorra;
11. tisztában van a környezetmenedzsment esetén használatos környezetgazdasági alapokkal, eszközökkel.

1. Képes komplex módon értékelni egy vállalkozás környezeti teljesítményét;
2. felismeri a vállalati környezeti stratégia alapvető jellemzőit, a stratégiaválasztást meghatározó tényezőket;
3. képes azonosítani a vállalatok stakeholdereit, az azokkal kapcsolatos legfontosabb feladatokat;
4. képes átlátni, hogy a vállalat működése során milyen természeti-környezeti területekre, és hogyan fejt ki negatív hatást;
5. képes elvi szinten, egy vállalat kapcsán megállapítani a környezeti irányítási rendszereket (KIR) bevezetésének lépéseit, és a bevetéshez szükséges humán erőforrás igényeket;
6. képes felismerni az iparági jellegéhez és a környezeti problémát okozó ipari tevékenységhez milyen vállalati környezetvédelmi irányzat kapcsolható;
7. képes a vállalati környezetvédelmi irányzatokat a vállalati környezetvédelmi stratégia részeként értelmezni és alkalmazni;
8. képes megfogalmazni, hogy a szakpolitika szintjén milyen környezetszabályozási filozófia érvényesül és ennek milyen következményei vannak vállalatokra nézve.
9. Nemzetközi, multikulturális környezetben is képes hatékony munkavégzésre. (EFMD-ILO és képzési terv kapcsolódási pont: ML - Képességek (KKK) - K3 - ILO 4: Teamwork)

1. Nyitott a vállalati működés mélyebb megértésére, a környezeti összefüggések feltárására;
2. törekszik a problémák együttműködésen alapuló megközelítésére és kezelésére;
3. kritikusan ítéli meg a környezeti és társadalmi problémákkal kapcsolatba hozható társadalmi csoportok szerepét;
4. törekszik komplex rendszerek megértésére.
5. Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ideértve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is). (EFMD-ILO és képzési terv kapcsolódási pont: ML - Attitűd (KKK) - A2 - ILO 1: Communication)
6. Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. (EFMD-ILO és képzési terv kapcsolódási pont: Finance - Attitűd (KKK) - A1 - ILO 2: General literacy)

1. Önállóan képes felmérni a vállalati környezeti teljesítményt;
2. felelős gondolkodást mutat a vállalati működésben felmerülő környezeti és társadalmi problémák kapcsán;
3. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket;
4. szükség esetén együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában;
5. a hallgató érzékenyen fordul a felmerülő vállalati problémák környezeti viszonylatához;
6. önállóan képes vállalati fenntarthatósági jelentések, és kapcsolódó vállalati dokumentumok felkutatására és értő használatára, kritikus szemlélettel megismerésére.
7. Szervezetpolitikai, stratégiai, irányítási szempontból jelentős területeken is önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket, önállóan lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat. (EFMD-ILO és képzési terv kapcsolódási pont: ML - Felelősség és önállóság (KKK) - F1 - ILO 2: Process control)
8. Képes megalapozott döntéseket hozni, felelősséget vállal a döntéssel járó következményekért, és azok társadalmi és környezeti hatásáért. (EFMD-ILO és képzési terv kapcsolódási pont: Finance - Felelősség és önállóság (szak specifikus) - SpecF3 - ILO 3: Ethical decision making)

Előadások és szemináriumok. Csoportmunka az órák keretében és az órákon kívül. Infokommunikációs eszközök, vállalati és egyéb szakmai anyagok alkalmazása.

• Kósi, K., & Valkó, L. (Szerk.). (2008). Környezetmenedzsment. BME–Typotex Kiadó. ISBN 963‑9664‑07‑3
• Csutora, M., & Kerekes, S. (2004). A környezetbarát vállalatirányítás eszközei. KJK–KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. ISBN 963 224 742 6
• Schaltegger, S., Burritt, R., & Petersen, H. (2003). An introduction to corporate environmental management: Striving for sustainability. Routledge. ISBN 978‑1874719656
• Dragomir, V. D. (2020). Corporate environmental strategy: Theoretical, practical, and ethical aspects. Springer.
• Sardá, R., & Pogutz, S. (2019). Corporate sustainability in the 21st century: Increasing the resilience of social‑ecological systems

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése a szorgalmi időszakban két összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat) és egy részteljesítményértékelés (csoportmunka) alapján történik. Ezek alapján kerül aláírásra a tárgy, illetve megajánlott jegy adható.

EFMD ILO megvalósulása: Írott szaknyelvi pontosság és strukturált érvelés értékelése esszé kérdéseknél. Folyamatelemzési és -tervezési feladatok, döntési helyzetek vizsgálata. Menedzsment- és marketing-döntési helyzetek megoldásának mérése. Etikai dilemmák és jogi normák ismeretének vizsgálata. Etikai normák és fenntarthatósági fogalmak ismeretének ellenőrzése. Csapattagok közötti és külső kommunikáció tervezése; közös dokumentumok.Valós megbízónak szóló írásbeli és szóbeli kommunikáció; riport és stakeholder-menedzsment. Közös erőforrás-tervezés és menedzsmentstratégia kidolgozása. Együttműködés, szerepvállalás, konfliktuskezelés és csoportteljesítmény-értékelés. Közös döntéseknél etikai szempontok érvényesítése. Együttműködés, szerepvállalás, konfliktuskezelés értékelése. A. A szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelés részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás- és képességtípusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszál, így a fogalmak pontos ismeretén kívül a problémafelismerést és megoldást helyezi a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg. 2. Részteljesítményértékelés (csoportmunka): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája a csoportosan készített projektfeladat, melynek tartalmát, követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját az oktató határozza meg. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés részletes leírása: A tantárgy tudás- és képességtípusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja vizsga keretében. A dolgozat az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszál, így a fogalmak pontos ismeretén kívül a problémafelismerést és megoldást helyezi a középpontba.

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 30
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 30
• részteljesítmény értékelés (csoportmunka): 40
• összesen: 100

• Írásbeli vizsga (megajánlott jegy hiányában): 100
• összesen: 100

Az aláírás megszerzésének feltétele a csoportmunka leadása, valamint a zárthelyi dolgozatok által összegyűjthető pontok felének megszerzése. Az aláírás a TVSz-ben meghatározottak szerinti érvényességgel rendelkezik.

1) A hatályos TVSz értelmében az összegző tanulmányi teljesítményértékelések mindegyike pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre. 4) Amennyiben a hallgató nem szerzett megajánlott jegyet a tárgyból, akkor a vizsgaidőszakban vizsgát tesz. 5) A hatályos TVSz értelmében a részteljesítményértékelések esetében időben történt leadás esetén a pótlási időszak végéig van lehetőség az ismétlésre, illetve javításra, amennyiben a feladatot az oktató korábban már minősítette. 6) A részteljesítményértékelések – szabályzatban meghatározott különeljárási díj megfizetése mellett – késedelmesen beadható. A késedelmes beadás legkésőbbi időpontja a pótlási időszak utolsó napja. 7) A vizsga javítására és pótlására a TVSZ 121. és 123. paragrafusa szerint van lehetőség.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Bodrogi Bence Péter oktatási dékánhelyettes 2026.05.04-én. Érvényes 2026.05.04-től.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.