Kríziskommunikáció - BMEGT41XXX3515-61

A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a válsághelyzetek kezelésének alapvető elméleteit és gyakorlati meg-oldásait, különös tekintettel a kommunikáció szerepére. A kurzus során szó lesz a különböző krízistípusokról, a válsághelyzetek kialakulásának okairól, valamint arról, hogyan lehet hatékonyan kommunikálni a szervezeten belüli és kívüli érintettekkel. Kiemelt figyelmet kapnak a válságkezelési stratégiák, a hiteles információközlés jelentősége, valamint a közösségi média hatása a kríziskommunikációra. A hallgatók gyakorlati példákon keresz-tül sajátítják el, hogyan készíthető fel egy szervezet a válsághelyzetekre, és hogyan kezelhetők a felmerülő kom-munikációs kihívások.

1. Ismeri a társadalomtudomány módszertani alapjaikat.
2. Ismeri a tudomány, az oktatás, a társadalom és média összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű meg-nyilvánulásait és ezek következményeit.
3. Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
4. Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.

1. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alap-fogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
2. Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a tudományt és annak környezetét interdiszciplináris szem-lélettel megközelíteni.
3. Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
4. Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálá-jának alkalmazására.
5. Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
6. Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogal-mazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
7. A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen - hazai, illetve nemzetközi - környezetben is.

1. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képvi-seli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
2. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfej-lesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
3. Problémacentrikus látásmóddal, problémamegoldó gondolkodással rendelkezik.

1. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
2. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
3. Önállóan végzi munkáját tevékenysége kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett.
4. Felelősséggel részt vállal szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
5. Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.

Kommunikáció írásban és szóban, esettanulmányok, szerepgyakorlatok.

• Oktatási segédanyagok a tárgy Moodle oldalán.
• Barlai Róbert-Kővágó György (2004): Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég Kiadó, Budapest.
• Bőhm Kornél (2019): „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” Lépjünk túl a közhelyeken hatékony kríziskommu-nikációval! HVG Könyvek. Budapest.
• Bőhm Kornél (2015): Szó, szó, szó – de a veleje? Szómágia használata a közbeszédben és a kríziskommuniká-cióban. In. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média (2) pp. 85-95. Elérhető: http://real.mtak.hu/123764/1/JelKep_2015_2_Bohm_Kornel.pdf.
• Császi Lajos (é.n.): Katasztrófák médiareprezentációja. Elérhető: http://www.publikon.hu/application/essay/194_1.pdf.
• Konczosné Szombathelyi Márta (2014): A megújuló hírnév. In. Marketing megújulás: Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai. pp. 459-467. Elérhető: http://acta.bibl.u-szeged.hu/57682/1/marketing_megujulas_459-467.pdf.
• Marcsa Attila (2009): A vállalati reputációs tőke megóvása krízis idején. Vezetéstudomány – Budapest Mana-gement Review (40) pp. 30-35. Elérhető: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3010/1/vt2009ksz30-35.pdf.
• Pintér Dániel Gergő (2015): Nyilvános önmegsemmisítés a gyakorlatban – A Gyermekrák Alapítvány válság-kommunikációjának PR-tanulságai. In. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média (2) pp. 73-83. Elérhető: http://real.mtak.hu/123763/1/JelKep_2015_2_Pinter_Daniel_Gergo.pdf.
• Szabó Krisztina (2015): A szavak hatalma: A 2010-es vörösiszap-katasztrófa az üzenet befogadási folyamatok szemszögéből. In. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média (2) pp. 25-43. Elérhető: https://communicatio.hu/jelkep/2015/2/JelKep_2015_2_Szabo_Krisztina.pdf.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés (ZH): a félév során a hallgatóknak 2 ZH-t kell megírniuk, me-lyeknek külön-külön is el kell érniük az elégséges szintet. 2. Részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): Részvétel a 2x90 perces kötelező órai A és B gyakorlatokon. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés: A vizsga elemei: 1. Szóbeli teljesítményértékelés (részvizsga): Kiscsoportos szóbeli vizsga a helyszínen kiadott esettanulmány alapján

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 20
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 20
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 40
• összesen: 80

• szóbeli részvizsga: 20
• összesen: 20

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 60%-át elérje a hallgató. A tantárgyból korábban szerzett aláírások és vizsgaérdemjegy megállapításnál figyelembe vehető évközi eredmények 4 félévig visszamenőleg fogadhatók el.

Csak a két összegző tanulmányi teljesítményértékelés (félévközi ZH) pótolható a kijelölt pótlási időpontig.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 11.04-én. Érvényes 2024.11.04-től.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adott-ságok szerint. Sorszám Előadások témái 1. Bevezetés: a kurzus célja, a félév rendje, követelmények ismertetése. A kríziskommunikáció alapjai. 2. Megelőzés és felkészülés 3. Válságkezelés 4. Belső kommunikáció krízis esetén 5. Külső kommunikáció krízis esetén 6. A. Gyakorlat 7. 1. ZH 8. Újjáépítés krízis után. 9. Értékelés: kommunikáció, menedzsment, hatékonyság. 10. A krízis mint esély. A tanuló szervezet. 11. B. Gyakorlat 12. 2. ZH 13. Kurzusösszegzés, tanulságok.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.