I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
NEVELÉSTAN
Azonosító
BMEGT51M100
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
2
Gyakorlat
1
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
vizsgaérdemjegy
Kreditszám
3
Tantárgyfelelős
Neve
Dr. Kattein-Pornói Rita
Beosztása
adjunktus
Email címe
kattein-pornoi.rita@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Műszaki Pedagógia Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Közgazdásztanár (2 féléves) - 2021/22/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 1

Szak: Mérnöktanár (2 féléves) - 2021/22/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 1

Szak: Közgazdásztanár (4 féléves) - 2021/22/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 1

Szak: Mérnöktanár (4 féléves) - 2021/22/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 1

Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa (2024.06.26.) az 580515/8/2024 iktatószámon hozott határozatával, amely érvényes 2024.06.26-től.

Célkitűzések

A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerje a szakoktatói munkához szükséges neveléstan fogalmát, integrálja a neveléselméleti, neveléstörténeti, és nevelésszociológiai alapismereteket, valamint felkészítést kapjon a jövőbeli szak-oktatói munkájában alkalmazandó, saját, koherens nevelési koncepciója kiépítéséhez./

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. A hallgató alapvető neveléselméleti, neveléstörténeti és nevelésszociológiai tájékozottságra és nevelési mód-szerkompetenciára tesz szert.
  2. Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás legfontosabb pedagógiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit.
  3. Átfogóan ismeri a szakképzés és nevelés jogszabályi elvárásait és rendszerét.
  4. Ismeri a műszaki szakoktató szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus társadalomtudo-mányi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat a szakképzés nézőpontjából.
  5. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a nevelési színterekről és nevelési tartományokról
  6. Ismeri a konstruktív életvezetés modelljét.
  7. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a nevelés társas közegéről, az azt érintő társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokratikus nevelésről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról.
  8. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a nevelési problémákról és a fő problémamegoldási módszerekről.
  9. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
Képesség
  1. A hallgató alapvető nevelési módszerkompetenciára tesz szert. 2. Képes a szakképzéssel összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést elősegítő pályaorientációs feladatok ellátására. 3. Képes használni, megérteni szakterületének jellemző szakirodalmát, elektronikus, internet alapú, könyvtári forrásait. 4. Képes a tanulók érdeklődésének, figyelmének folyamatos fenntartására. 5. Képes a szakterületével kapcsolatos online és nyomtatott nevelési szakirodalom magyar és részben idegen nyelven történő megértésére és használatára. 6. Képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.
  2. Képes a szakképzéssel összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést elősegítő pályaorientációs feladatok ellátására.
  3. Képes használni, megérteni szakterületének jellemző szakirodalmát, elektronikus, internet alapú, könyvtári forrásait.
  4. Képes a tanulók érdeklődésének, figyelmének folyamatos fenntartására.
  5. Képes a szakterületével kapcsolatos online és nyomtatott nevelési szakirodalom magyar és részben idegen nyelven történő megértésére és használatára.
  6. Képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.
Attitűd
  1. Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és a gyakorlati működés alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
  2. Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg./ It strives to solve problems in cooperation with others where possible.
  3. Tiszteli a tanulók személyiségét.
  4. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, és reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
Önállóság és felelősség
  1. Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai elveit, ezek kapcsolatait.
  2. Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.
  3. A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakmai neveléssel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.

Oktatásmódszertan

önálló feladatvégzés, csoportmunka, kollaboratív technikák

Tanulástámogató anyagok

  • Fűzi Beatrix: Neveléstan (tankonyvtar.hu) 2015.
  • Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest, 2004
  • Benedek András (szerk.): Szakképzés-pedagógia. Budapest: Typotex, 2006.
  • Jelenits István: Keresztény emberkép. In: Hagyomány és megújulás a magyar oktatásban. Neveléstörténeti Füzetek 19. OPKM, Budapest, 2002, 69-74. o.
  • Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
  • Nahalka István: Irányzatok a természettudományos nevelés második világháború utáni fejlődésében. Új Pedagógiai Szemle. Budapest, 1993.
  • „Opus et Educatio” és „Neveléstudomány” c. online folyóiratok neveléstani témájú cikkei

Általános szabályok

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése évközi házi feladat és a foglalkozásokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.

Teljesítményértékelési módszerek

1. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: • Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemek meglétének ellenőrzése írásos formában. A második konzultáción történő szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész az első konzultáció anyaga, valamint a kötelező szakirodalom első két fejezete. A harmadik konzultáción történő szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész a második konzultáció anyaga, valamint a kötelező szakirodalom harmadik és negyedik fejezete. Az ellenőrző dolgozat állhat kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; rövid esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. • Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgy előadója határozza meg. • Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon; az értékelési elveket a tantárgy előadója határozza meg. 2. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) 1. van

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • Tanórán való részvétel: 10
  • Házi feladat elkészítése: 10
  • Ellenőrző dolgozat: 20
  • Összesen: 40

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • Írásbeli és szóbeli vizsga: 60
  • Évközi eredmények beszámítása: 40
  • Összesen: 100

Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 50%-át elérje a hallgató.

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles 96-100
Jeles 88–95
76–87
Közepes 63–75
Elégséges 50–62
Elégtelen 0-49

Javítás és pótlás

1) A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
házi dolgozat elkészítése 20
dolgozatra való felkészülés 30
órai aktivitás 40
összesen 90

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 06.03-án. Érvényes 2024.06.03-tól.

A félévben sorra vett témák

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll.

Előadások témái
1. Neveléselméleti és neveléstörténeti alapfogalmak. Ókori és középkori nevelés: Folyammenti kultúrák; az ókori görögök és rómaiak nevelése. A kereszténység megjelenése. Reneszánsz, humanizmus. A felvilágosodás hatása a nevelésre. Reformpedagógiai mozgalom. Digitális nevelés.
2. A nevelés fogalma, a pedagógus, mint nevelő. Nevelési színterek és tartományok. Nevelési alaptípusok. Konstruktív életvezetés. Az ösztönző-motivációs személyiségkomponensek: szokások, életvezetési modellek, meggyőződések. Erkölcsi magatartás. Önszabályozó jellem.
3. A nevelési folyamat, nevelési módszerek, a nevelés tervezése. Szakmai nevelés. A nevelés társas közege; nevelés és társadalom (nevelésszociológia), szocializáció. Egyén és közösség: ökoszociális környezet, szociális tanulás.
4. A csoport. A család: funkciói, a család életmódja, szocializációs zavarok. Az iskola, mint nevelési színtér. Konfliktusok és nevelés. Társadalmi környezet. A média szerepe.

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.