NEVELÉSTAN - BMEGT51M100

A tantárgy célja a neveléssel kapcsolatos alapfogalmak, nevelési hatásrendszerek és módszerek, nevelési szemléletek es gyakorlatok megismertetése, a nevelés hatékonyságát meghatározó családi és iskolai nevelés kapcsolatának, valamint a tanulók és csoportok megismerési lehetőségeinek, korlátainak bemutatása. A tantárgy támpontokat kíván adni a nevelés tervezéséhez és a nevelési konfliktusok kezeléséhez is.

1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése terén: a konstruktív életvezetés és más nevelési szemléletek megismerése.
2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése terén: a nevelés társas közegének megismerése, a pedagógus feltáró munkájával való ismerkedés, nevelési színterek, nevelési problémák és megoldásmódok, osztályfőnöki feadatok beazonosítása.

1. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása terén: a tanulási eredmények nevelési aspektusainak tudatosítása.

1. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén: a hallgató megérti az egyes értékelési módok tanulókra való hatásának eltéréseit.

1. Az autonómia és felelősségvállalás terén: a hallgatókban tudatosul a nevelési módszerek megválasztásával kapcsolatos felelősségérzet.

Előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok, játékos feladatmegoldás.

• Kötelező irodalom:
• Fűzi B.: Neveléstan. (tankonyvtar.hu) 2015.
• Ajánlott irodalom:
• Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
• Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
• Nahalka István: A természettudományos nevelés és a tudományelméletek. Magyar Pedagógia, 3-4. 229-250. 1995.
• Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002.
• Jelenits István: Keresztény emberkép. In: Hagyomány és megújulás a magyar oktatásban. Neveléstörténeti Füzetek 19., OPKM, Budapest, 2002, 69-74. o.
• www.drfeherkatalin.hu/upld/bevped.ppt

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése évközi házi feladat és a foglalkozásokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.

Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése terén-, a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése terén-, a tanulás támogatása, szervezése és irányítása terén-, a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén-, valamint az autonómia és felelősségvállalás kompetencia területeken elsajátított kompetenciaelemek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített házi dolgozat, amelynek tartalmát, követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját a tantárgy oktatója határozza meg. 2.Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): az előző pontban részletezett kompetencia területeken elsajátított kompetenciaelemek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a foglalkozásokon, ideértve a házi feladatként elkészített beadandó dolgozat egyéni és/vagy csoportos prezentáció keretében történő bemutatását, az oktatóval és a hallgatói csoporttal történő megvitatását. Az egységes értékelési elveket a tantárgy oktatója határozza meg. A vizsga elemei: írásbeli és/vagy szóbeli teljesítményértékelés a félév során elsajátított teljes tananyag vonatkozásában, a vizsgán elhangzott kérdésekre történő válaszadás útján

• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 50%
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 50%
• összesen: 100%

• írásbeli és szóbeli vizsga: 50%
• évközi eredmények beszámítása: 50%
• összesen: 100%+

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 50%-át elérje a hallgató.

1) A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2020.06.30-án, érvényes 2020.09.01-től.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint a nappali képzésben 14 hétre, míg a levelező képzésben 4 konzultációra ütemezve. A levelező képzés óraszáma a nappali képzés féléves óraszámának 1/3-ad része.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanzék vezetője hagyja jóvá.