I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
INTÉZMÉNY ÉS KÖRNYEZETE
Azonosító
BMEGT51S508
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
3
Gyakorlat
0
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
félévközi érdemjegy
Kreditszám
2
Tantárgyfelelős
Neve
Dr. Tóth Péter
Beosztása
egyetemi tanár
Email címe
e-mail: toth.peter@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Műszaki Pedagógia Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar-HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Mentorpedagógus szak 2021/22/2 félévtől

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Szak: Mérési-értékelési pedagógus 2021/22/2 félévtől

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Szak: Közoktatási vezető szak 2021/22/2 félévtől

Tantárgy szerepe: Kötelező

Ajánlott félév: 2

Közvetlen előkövetelmények
Erős
• alapképzési vagy főiskolai szintű szakhoz (BA/BSC) kapcsolódó pedagógus munkakör betöltésére feljogosító oklevél és 3 év köznevelési intézményben szerzett szakmai gyakorlat • mesterképzési szakhoz kapcsolódó egyetemi szintű (MA) pedagógus munkakör betöltésére feljogosító oklevél és 3 év oktatási intézményben szerzett szakmai gyakorlat
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa (2022.10.26.) az 580768/11/2022 iktatószámon hozott határozatával, amely érvényes 2022.10.26-tól.

Célkitűzések

A tantárgy célja, hogy a hallgató átfogó, általános jellegű, ugyanakkor a gyakorlatban is hasznosítható ismereteket szerezzen a nevelési-oktatási intézmény környezetének struktúrájáról, az intézmény kapcsolatairól. Ismerje a természeti és az épített környezet jellemzőit, legyen tisztában a köznevelési intézmény társadalmi, gazdasági, jogi és partneri környezetével (fenntartók különböző fajtái, helyi önkormányzat, pedagógiai szakszolgálati intézmények, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények, a gyermekek, tanulók családja, egyházak, civil szervezetek, más nevelési-oktatási intézmények, felsőoktatási intézmények).

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. Ismeri a legfontosabb előírásokat a nevelési-oktatási intézmény materiális környezetére vonatkozóan, és be tudja mutatni a materiális környezetnek az intézményre gyakorolt hatását.
  2. Érti az összefüggéseket a nevelési, oktatási intézmények és a társadalmi, a gazdasági és a jogi környezetük között.
  3. Ismeri a fenntartó fogalmát és típusait, az erre vonatkozó jogi szabályozásban eligazodik. Meg tudja határozni a középirányító szervek (OH, POK, KK) szerepét és feladatait.
  4. Tudja, hogy milyen kapcsolatok lehetnek az egyes nevelési-oktatási intézmények és a helyi önkormányzatok között. Ismeri a nevelési-oktatási intézmény és a gyermekek, tanulók családja kapcsolatát meghatározó jogi szabályozást.
  5. Ismeri az egyházaknak és a civil szervezeteknek (kiemelten a sportegyesületek, a MATE-HETSZ) a nevelési-oktatási intézmény életében betöltött szerepét.
  6. Ismeri a nevelési-oktatási intézmény és más nevelési-oktatási intézmények, illetve a felső-oktatási intézmények kapcsolatát meghatározó jogszabályokat és jó gyakorlatokat (ideértve a közös pályázatok és projektek lehetőségét). A középfokú felvételi eljárás rendjét meghatározó szabályozást ismeri (Tanügyigazgatás témában részletesen.).
Képesség
  1. Saját intézményének bemutatása során képes átfogó bemutatást adni környezetének struktúrájáról, valamint értelmezni tudja az intézmény és környezete viszonyát.
  2. Képes a nevelési-oktatási intézmény gazdasági és jogi környezetét meghatározó tényezőket meghatározni, hatásukat értelmezni saját intézménye tervezőmunkája és működése vonatkozásában.
  3. Be tudja mutatni az azonosságokat és különbséget az egyes fenntartók jogosultságai között az intézmény jogállásának és működési kereteinek meghatározása, a munkálta-tói és a gazdálkodási jog, valamint az ellenőrzés és az értékelés területén.
  4. Látja az összefüggéseket a nevelési-oktatási intézmény és a társadalmi környezet között az esélyegyenlőség területén.
Attitűd
  1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval, hallgató társaival, kollégáival.
  2. Csoportos feladatvégzés, tanulás és munkavégzés során irányítóként és végrehajtóként egyaránt határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
  3. Nyitott és befogadó az oktatás és képzés új eredményei, szempontjai iránt.
Önállóság és felelősség
  1. Önállóan végzi a feladatok és problémák végig gondolását, és adott források alapján történő megoldását.
  2. Nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket, konstruktív.
  3. Csoportmunkában a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve (esetenként azokat irányítva) mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

Oktatásmódszertan

Előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok.

Tanulástámogató anyagok

  • Jogszabályok (2011. évi CXC törvény, Ötv, Sztv, Civil tv, 20/2012, 15/2013, 48/2012 EMMI rendeletek)
  • https://www.researchgate.net/profile/Zoltan-Ronay/publication/329655722_Bevezeto_az_Oktatas_a_jogban_-_jog_az_oktatasban_cimu_rovathoz/links/5c13bf6da6fdcc494ff3d1eb/Bevezeto-az-Oktatas-a-jogban-jog-az-oktatasban-cimu-rovathoz.pdf#page=7

Általános szabályok

A 2.2 pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése a kontaktórákat követő tematikus házi dolgozat leadásával.

Teljesítményértékelési módszerek

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelés részletes leírása: • a kontaktórákon való 100/-os részvétel, • tematikus házi dolgozat beadás • a tantárgyi tudás, képesség, attitűd, valamint az önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemek értékelése. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés részletes leírása: • nincs

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége

Kontaktórákon való részvétel, tematikus házi dolgozat elkészítése.

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles 95-100
Jeles 88-94
75-87
Közepes 62-74
Elégséges 50-61
Elégtelen 50 % alatt

Javítás és pótlás

A házi feladat, félévközi jegy és a vizsga a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
felkészülés a kontaktórára 30
részvétel kontaktórán 3
felkészülés a dolgozatra 20
egyéb felkészülés 7
Összesen 60

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2022.10.10-én. Érvényes 2022.10.10-től.

A félévben sorra vett témák

A 2.2 pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll: 4.1 A félévben sorra vett témák A 2.2 pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a követ- kező tematikai blokkokból áll: Tartalmi egységek • A környezeti elemek áttekintése (jogszabályok, épület, eszközök, társadalom, gazdaság, fenntartó, önkormányzat, középirányító szervezetek- OH, POK, KK, az 1. félévben tanult Rendszertan tantárgyból már ismert- szolgáltatások, szervezetek, intézmények, családok). • Materiális környezettel kapcsolatos szabályozások, hatásuk a működésre (építmény elhelyezése és belső paraméterei, eszközjegyzék, biztonság, dohányzás, játszó- és sportudvar). • Társadalmi környezet hatása az intézményi célok meghatározására és a működésre (esélyegyenlőség, település jellege, elvárások, létszámok). Itt felidézzük az esélyegyenlőségi szempontokat, melyeket 1. félévben az Esélyegyenlőség tantárgy keretében tanultunk, és alkalmazunk az együttműködések során (helyi esélyegyenlőségi terv, támogatási lehetőségek). • Társadalmi környezet hatása az intézményi célok meghatározására és a működésre (esélyegyenlőség, település jellege, elvárások, létszámok). Itt felidézzük az esélyegyenlőségi szempontokat, melyeket 1. félévben az Esélyegyenlőség tantárgy keretében tanultunk, és alkalmazunk az együttműködések során (helyi esélyegyenlőségi terv, támogatási lehetőségek). • A különböző fenntartók feladatai, szerepük (jogállás, működési keretek, munkáltatás, gazdálkodás, működtetés, ellenőrzések, értékelés). Itt felidézzük az 1. félévben a Önkormányzatok (fenntartás, esélyegyenlőség, gyermekvédelem, pályázatok, étkeztetés) Kiegészítjük a Rendszertan tantárgy keretében tanultakat a fenntartókról. • Szakmai szolgáltatások (POK-ok, pedagógiai intézetek), szakszolgálatok (állami, egyházi, magán), kapcsolattartás, eljárásrend. • Köznevelési és felsőoktatási intézmények (gyakorló iskolák, képzőhelyek, mentorok, képzések, továbbképzések, bemutatók), egyházak (fenntartók, kötelező és fakultatív hittan órák, táborok), civil szervezetek (alapítványok, egyesületek, kiemelten a diáksport egyesületek, a tehetségsegítő szervezetek Az egyes félévben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

Előadások témái
1. • A környezeti elemek áttekintése (jogszabályok, épület, eszközök, társadalom, gazdaság, fenntartó, önkormányzat, középirányító szervezetek- OH, POK, KK, az 1. félévben tanult Rendszertan tantárgyból már ismert- szolgáltatások, szervezetek, intézmények, családok).• Materiális környezettel kapcsolatos szabályozások, hatásuk a működésre (építmény elhelyezése és belső paraméterei, eszközjegyzék, biztonság, dohányzás, játszó- és sportudvar).• Társadalmi környezet hatása az intézményi célok meghatározására és a működésre (esélyegyenlőség, település jellege, elvárások, létszámok). Itt felidézzük az esélyegyenlőségi szempontokat, melyeket 1. félévben az Esélyegyenlőség tantárgy keretében tanultunk, és alkalmazunk az együttműködések során (helyi esélyegyenlőségi terv, támogatási lehetőségek).• Társadalmi környezet hatása az intézményi célok meghatározására és a működésre (esélyegyenlőség, település jellege, elvárások, létszámok). Itt felidézzük az esélyegyenlőségi szempontokat, melyeket 1. félévben az Esélyegyenlőség tantárgy keretében tanultunk, és alkalmazunk az együttműködések során (helyi esélyegyenlőségi terv, támogatási lehetőségek).• A különböző fenntartók feladatai, szerepük (jogállás, működési keretek, munkáltatás, gazdálkodás, működtetés, ellenőrzések, értékelés). Itt felidézzük az 1. félévben a Önkormányzatok (fenntartás, esélyegyenlőség, gyermekvédelem, pályázatok, étkeztetés) Kiegészítjük a Rendszertan tantárgy keretében tanultakat a fenntartókról.• Szakmai szolgáltatások (POK-ok, pedagógiai intézetek), szakszolgálatok (állami, egyházi, magán), kapcsolattartás, eljárásrend.• Köznevelési és felsőoktatási intézmények (gyakorló iskolák, képzőhelyek, mentorok, képzések, továbbképzések, bemutatók), egyházak (fenntartók, kötelező és fakultatív hittan órák, táborok), civil szervezetek (alapítványok, egyesületek, kiemelten a diáksport egyesületek, a tehetségsegítő szervezetek

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség
- - -

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.