INTÉZMÉNY ÉS KÖRNYEZETE - BMEGT51S508

A tantárgy célja, hogy a hallgató átfogó, általános jellegű, ugyanakkor a gyakorlatban is hasznosítható ismereteket szerezzen a nevelési-oktatási intézmény környezetének struktúrájáról, az intézmény kapcsolatairól. Ismerje a természeti és az épített környezet jellemzőit, legyen tisztában a köznevelési intézmény társadalmi, gazdasági, jogi és partneri környezetével (fenntartók különböző fajtái, helyi önkormányzat, pedagógiai szakszolgálati intézmények, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények, a gyermekek, tanulók családja, egyházak, civil szervezetek, más nevelési-oktatási intézmények, felsőoktatási intézmények).

1. Ismeri a legfontosabb előírásokat a nevelési-oktatási intézmény materiális környezetére vonatkozóan, és be tudja mutatni a materiális környezetnek az intézményre gyakorolt hatását.
2. Érti az összefüggéseket a nevelési, oktatási intézmények és a társadalmi, a gazdasági és a jogi környezetük között.
3. Ismeri a fenntartó fogalmát és típusait, az erre vonatkozó jogi szabályozásban eligazodik. Meg tudja határozni a középirányító szervek (OH, POK, KK) szerepét és feladatait.
4. Tudja, hogy milyen kapcsolatok lehetnek az egyes nevelési-oktatási intézmények és a helyi önkormányzatok között. Ismeri a nevelési-oktatási intézmény és a gyermekek, tanulók családja kapcsolatát meghatározó jogi szabályozást.
5. Ismeri az egyházaknak és a civil szervezeteknek (kiemelten a sportegyesületek, a MATE-HETSZ) a nevelési-oktatási intézmény életében betöltött szerepét.
6. Ismeri a nevelési-oktatási intézmény és más nevelési-oktatási intézmények, illetve a felső-oktatási intézmények kapcsolatát meghatározó jogszabályokat és jó gyakorlatokat (ideértve a közös pályázatok és projektek lehetőségét). A középfokú felvételi eljárás rendjét meghatározó szabályozást ismeri (Tanügyigazgatás témában részletesen.).

1. Saját intézményének bemutatása során képes átfogó bemutatást adni környezetének struktúrájáról, valamint értelmezni tudja az intézmény és környezete viszonyát.
2. Képes a nevelési-oktatási intézmény gazdasági és jogi környezetét meghatározó tényezőket meghatározni, hatásukat értelmezni saját intézménye tervezőmunkája és működése vonatkozásában.
3. Be tudja mutatni az azonosságokat és különbséget az egyes fenntartók jogosultságai között az intézmény jogállásának és működési kereteinek meghatározása, a munkálta-tói és a gazdálkodási jog, valamint az ellenőrzés és az értékelés területén.
4. Látja az összefüggéseket a nevelési-oktatási intézmény és a társadalmi környezet között az esélyegyenlőség területén.

1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval, hallgató társaival, kollégáival.
2. Csoportos feladatvégzés, tanulás és munkavégzés során irányítóként és végrehajtóként egyaránt határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
3. Nyitott és befogadó az oktatás és képzés új eredményei, szempontjai iránt.

1. Önállóan végzi a feladatok és problémák végig gondolását, és adott források alapján történő megoldását.
2. Nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket, konstruktív.
3. Csoportmunkában a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve (esetenként azokat irányítva) mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

Előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok.

• Jogszabályok (2011. évi CXC törvény, Ötv, Sztv, Civil tv, 20/2012, 15/2013, 48/2012 EMMI rendeletek)
• https://www.researchgate.net/profile/Zoltan-Ronay/publication/329655722_Bevezeto_az_Oktatas_a_jogban_-_jog_az_oktatasban_cimu_rovathoz/links/5c13bf6da6fdcc494ff3d1eb/Bevezeto-az-Oktatas-a-jogban-jog-az-oktatasban-cimu-rovathoz.pdf#page=7

A 2.2 pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése a kontaktórákat követő tematikus házi dolgozat leadásával.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelés részletes leírása: • a kontaktórákon való 100/-os részvétel, • tematikus házi dolgozat beadás • a tantárgyi tudás, képesség, attitűd, valamint az önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemek értékelése. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés részletes leírása: • nincs

• tematikus dolgozat:

• -:

Kontaktórákon való részvétel, tematikus házi dolgozat elkészítése.

A házi feladat, félévközi jegy és a vizsga a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2022.10.10-én. Érvényes 2022.10.10-től.

A 2.2 pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll: 4.1 A félévben sorra vett témák A 2.2 pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a követ- kező tematikai blokkokból áll: Tartalmi egységek • A környezeti elemek áttekintése (jogszabályok, épület, eszközök, társadalom, gazdaság, fenntartó, önkormányzat, középirányító szervezetek- OH, POK, KK, az 1. félévben tanult Rendszertan tantárgyból már ismert- szolgáltatások, szervezetek, intézmények, családok). • Materiális környezettel kapcsolatos szabályozások, hatásuk a működésre (építmény elhelyezése és belső paraméterei, eszközjegyzék, biztonság, dohányzás, játszó- és sportudvar). • Társadalmi környezet hatása az intézményi célok meghatározására és a működésre (esélyegyenlőség, település jellege, elvárások, létszámok). Itt felidézzük az esélyegyenlőségi szempontokat, melyeket 1. félévben az Esélyegyenlőség tantárgy keretében tanultunk, és alkalmazunk az együttműködések során (helyi esélyegyenlőségi terv, támogatási lehetőségek). • Társadalmi környezet hatása az intézményi célok meghatározására és a működésre (esélyegyenlőség, település jellege, elvárások, létszámok). Itt felidézzük az esélyegyenlőségi szempontokat, melyeket 1. félévben az Esélyegyenlőség tantárgy keretében tanultunk, és alkalmazunk az együttműködések során (helyi esélyegyenlőségi terv, támogatási lehetőségek). • A különböző fenntartók feladatai, szerepük (jogállás, működési keretek, munkáltatás, gazdálkodás, működtetés, ellenőrzések, értékelés). Itt felidézzük az 1. félévben a Önkormányzatok (fenntartás, esélyegyenlőség, gyermekvédelem, pályázatok, étkeztetés) Kiegészítjük a Rendszertan tantárgy keretében tanultakat a fenntartókról. • Szakmai szolgáltatások (POK-ok, pedagógiai intézetek), szakszolgálatok (állami, egyházi, magán), kapcsolattartás, eljárásrend. • Köznevelési és felsőoktatási intézmények (gyakorló iskolák, képzőhelyek, mentorok, képzések, továbbképzések, bemutatók), egyházak (fenntartók, kötelező és fakultatív hittan órák, táborok), civil szervezetek (alapítványok, egyesületek, kiemelten a diáksport egyesületek, a tehetségsegítő szervezetek Az egyes félévben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.