A KORRUPCIÓ GAZDASÁG- ÉS PÉNZÜGYTANA - BMEGT30V102

A korrupció nem valami végzetszerűen a társadalomra telepedett, és kezelhetetlen baj, félni tőle akkor kell, ha gazdasági és társadalmi törvényszerűségeit nem ismerjük. A korrupció ui. tünet, mely egy adott társadalom, társadalmi csoport szociológiai, gazdasági, és morális állapotát tükrözi. Korrupciós színvonalából a gazdaság színvonalára következtethetünk. Tantárgyunk célja, hogy a hallgatók vegyék észre: a korrupciót nem szerencsés morális problémává degradálni. Amennyiben pusztán kriminalisztikai és jogi eszközökkel lépnek fel ellene, bumeránghatásaként, transzparencia paradoxont idéznek elő. Hatékonyabb megelőzni, és visszaszorítani a korrupcióra késztető körülményeket. Kurzusunk célja, hogy a hallgatósággal megismertessük a korrupció természetét, makro- és mikro-gazdaságtanát, feltárásának pénzügyi és ellenőrzési ismereteit.

1. Ismeri a korrupciókutatás speciális, multidiszciplináris természetét.
2. Ismeri a korrupcióban érdekelt korrupt szereplők érdek és értékrendszerét, és az általuk formálódó un. „korrupciós kultúrát.”
3. Tisztában van vele, hogy összetett társadalmi, gazdasági jelenségről van szó, melynek ugyanúgy van szo-ciológiai, történelmi, kulturális, etikai, kriminológiai tartalma, miként mikro- és makro-gazdasági és pénzügyi következménye.
4. Tisztában van vele, hogy a kriminális jelenségként korrupció (melyet a hatályos jogszabályok nevesítenek,) mellett vannak nem kriminálisan korrupt (tehát a hatályos jog szerint nem tiltott, de korrupt) cselekmények is, ismeri ezeket, és el tud igazodni közöttük.
5. Rendelkezik azokkal az ismeretekkel, hogy a korrupciót be tudja azonosítani, nevén tudja nevezni, elkülönítve egyéb gazdasági természetű vétségektől.
6. Ismeri a korrupciót vizsgáló teszteket, statisztikus, illetve GDP-arányos méréseket
7. Ismeri felderítésének, beazonosításának gazdasági, pénzügyi, pénzügyi-ellenőrzéstani módjait.
8. Belátja, hogy a korrupció ellen fel lehet venni a „harcot”, de sokkal hatékonyabb a megelőzése, a korrupcióra késztető körülmények kiiktatása, illetve feloldása.
9. Tisztában van vele, hogy pusztán csak kriminális eszközök fokozásával (büntetési tételek szigorításával, és rendőri eszközökkel) paradox módon nem csökkenthető a korrupció érzékelhető mértéke.

1. Képes felismerni korrupcióérzékeny helyzeteket, és közöttük eligazodni.
2. Képes formalizálni a vizsgált jelenséget, a matematikai és formális logika eszközeivel hatékonyan és gyorsan képes nevén nevezni a korrupciós esetet, elkülönítve a nem korrupt, de vétkes egyebektől.
3. Rendelkezik azokkal a képességekkel, hogy a korrupciós eseteket ne keverje össze egyéb gazdasági vétsé-gekkel (pl. csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés), melyek nem korrupt természetűek.
4. Képes a környezete számára un. integritás-programokat kialakítani, illetve kezelni, a transzparens (átlátható) gazdasági- és köz-viszonyok kialakítása érdekében.
5. Rendelkezik azokkal az ismeretekkel, melyek segítségével képes meghatározni a korrupció (a korrupt gazdasági és közviszonyok) mikro- és makrogazdasági következményeit, adott esetben pénzben is kifejezhető következményeit.

1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival.
2. Törekszik a korrupciónak az államháztartásra és közpénzügyekre gyakorolt tehertételeit csökkenteni, javaslataival segíteni a gazdasági szereplőket.

1. Kellő felelősséggel, és tudással rendelkezik ahhoz, hogy felelős döntéshelyzetbe kerülve korrekten kezeljen korrupció által veszélyeztetett helyzetet.
2. Javaslatokat képes megfogalmazni környezete integritásszintjének növelése, valamint a korrupcióra késztető körülmények feloldása érdekében.
3. Felelősséget érez az üzleti-, gazdasági- és közélet tisztasága tárgyában.

Frontális előadások, frontálisan bemutatott számítási gyakorlatok és problémamegoldások.

• Ákos Endre et. al. (2004): A Számvevőszéki ellenőrzés szakmai szabályai. ÁSZ – Módszertani Kiadványok. Állami Számvevőszék. (https://www.asz.hu/storage/files/files/%C3%96sszes%20jelent%C3%A9s/2015/15027j000.pdf?download=true )
• Balogh Péter – Szántó Zoltán (2018): Az integritás koncepciója és mérése. Magyar Tudomány. 4.
• Báger Gusztáv – Kovács Árpád (2005): Korrupció és számvevőszéki ellenőrzés lehetőségei. Fejlesztés és Finan-szírozás. 3.
• Gombár Csaba – Hankiss Elemér – Lengyel László (szerk.)(1998) Írások a korrupcióról. HELIKON - KORRI-DOR POLITIKAI KUTATÁSOK KÖZPONTJA
• Huff Endre Béla (2011): Etikai kontroll, az államháztartás és közpénzügyek tervezésében, vitelében, ellenőrzésében. NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ 244-278. o.
• Huff Endre Béla (2013): A korrupció háromszereplős modellje. Büntetőjogi Szemle. 1-2.
• (http://ujbtk.hu/huff-endre-bela-phd-a-korrupcio-haromszereplos-logikai-modellje/)
• Huff Endre Béla (2015): Korrupció, avagy a transzparencia paradoxona. Economica 4/1. 17-27. o. (http://gk.uni-pae.hu/downloadmanager/download/nohtml/1/id/4000043)
• Kornai János (1980): A hiány. KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ
• Kovács Árpád (2003): Pénzügyi ellenőrzés változó erőtérben. PERFEKT KÖNYVKIADÓ
• Lambsdorff, J.G. (2000): Wie last sich Korruption messen? Der Korruptionsindex von Transparency International. SPRINGER FACHMEDIEN
• Lambsdorff, J.G. (2007): The Institutional Economics of Corruption and Reform. Theory, Evidence and Policy. CAMBRIDGE UNIVERSITY PRESS
• Kornai János (1980): A hiány. KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ
• Pulay Gyula (2017): Miért (lehet) eredményes eszköz a szervezeti integritás a korrupciós megelőzésre? Köz-gazdaság. Augusztus
• Sebestyén Tibor (2005): Korrupciós trendek a magyar és nemzetközi adatok tükrében. Polgári Szemle. 3-4

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy összegző írásbeli teljesítményértékelés (házi dolgozat) alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés (házi dolgozat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja egy, a szorgalmi időszakban beadandó, 7-15 oldal terjedelmű házi dolgozat formájában, a témaválasztáshoz kapcsolódó feltételeket és az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg.

• összegző tanulmányi teljesítményértékelés (házi dolgozat): 100%
• összesen: 100%

A szorgalmi időszak végéig beadandó házi dolgozat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz.) rendelkezései szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzat (TJSz.) által előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható, legkésőbb a pótlási időszak végéig.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll.

A Tantárgyi adatlapot a Közgazdaságtan Tanszék vezetője hagyja jóvá.