THE ECONOMICS AND FINANCE OF CORRUPTION - BMEGT30V102

Corruption is not something fatally settled on society, and it is an unmanageable problem, it must be feared if we do not know its economic and social laws. Corruption ui. a symptom that reflects the sociological, economic, and moral status of a particular society, social group. From the level of corruption we can deduce the level of the economy. The aim of our course is to make students realize that corruption is not a lucky moral problem to degrade. If they are acted upon by purely forensic and legal means, as a boomerang effect, they create a paradox of transparency. It is more effective to prevent and curb conditions that create corruption. The aim of our course is to acquaint the audience with the nature of corruption, macro- and micro-economics, financial and control knowledge of its discovery.

1. know the special, multidisciplinary nature of corruption research.
2. Know the interest and value system of corrupt actors interested in corruption, and the so-called "A culture of corruption."
3. are aware that this is a complex social and economic phenomenon, which has the same sociological, historical, cultural, ethical and criminological content as its micro- and macro-economic and financial consequences.
4. are aware that in addition to corruption (which is called the current legislation) as a criminal phenomenon, there are also acts that are not criminally corrupt (ie not prohibited under the current law, but corrupt), he knows them and he can reconcile between them.
5. have the knowledge to identify and name corruption, distinguishing it from other offenses of an economic nature.
6. are familiar with corruption tests, statistical and GDP-proportional measurements
7. know the economic, financial and financial control methods of its discovery and identification.
8. recognize that the fight against corruption can be fought, but that it is much more effective in preventing, eliminating and resolving the conditions that lead to corruption.
9. are aware that simply increasing criminal means (tightening sentences and police means) paradoxically cannot reduce the perceived level of corruption.

1. are able to recognize corruption-prone situations and navigate between them.
2. are able to formalize the investigated phenomenon, with the tools of mathematical and formal logic he can effectively and quickly name the corruption case, distinguishing it from non-corrupt but guilty others.
3. have the ability not to confuse corruption cases with other economic offenses (e.g., fraud, embezzlement, dishonesty) that are not corrupt in nature.
4. are able to develop and manage so-called integrity programs for their environment in order to establish transparent economic and public relations.
5. have the knowledge to determine the micro- and macroeconomic consequences of corruption (corrupt economic and public relations) and, where appropriate, the monetary consequences.

1. collaborate with the instructor and fellow students to expand knowledge.
2. seek to reduce the burden of corruption on public finances and public finances, and to help economic actors with its proposals.

1. have sufficient responsibility and knowledge to properly deal with a situation threatened by corruption in a responsible decision-making situation.
2. are able to make proposals to increase the level of integrity of his environment and to resolve the conditions that lead to corruption.
3. feel responsible for the purity of business, economy and public life.

Frontal lectures, frontally presented computational exercises and problem solving.

• Ákos Endre et. al. (2004): A Számvevőszéki ellenőrzés szakmai szabályai. ÁSZ – Módszertani Kiadványok. Állami Számvevőszék. (https://www.asz.hu/storage/files/files/%C3%96sszes%20jelent%C3%A9s/2015/15027j000.pdf?download=true )
• Balogh Péter – Szántó Zoltán (2018): Az integritás koncepciója és mérése. Magyar Tudomány. 4.
• Báger Gusztáv – Kovács Árpád (2005): Korrupció és számvevőszéki ellenőrzés lehetőségei. Fejlesztés és Finan-szírozás. 3.
• Gombár Csaba – Hankiss Elemér – Lengyel László (szerk.)(1998) Írások a korrupcióról. HELIKON - KORRI-DOR POLITIKAI KUTATÁSOK KÖZPONTJA
• Huff Endre Béla (2011): Etikai kontroll, az államháztartás és közpénzügyek tervezésében, vitelében, ellenőrzésében. NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ 244-278. o.
• Huff Endre Béla (2013): A korrupció háromszereplős modellje. Büntetőjogi Szemle. 1-2.
• (http://ujbtk.hu/huff-endre-bela-phd-a-korrupcio-haromszereplos-logikai-modellje/)
• Huff Endre Béla (2015): Korrupció, avagy a transzparencia paradoxona. Economica 4/1. 17-27. o. (http://gk.uni-pae.hu/downloadmanager/download/nohtml/1/id/4000043)
• Kornai János (1980): A hiány. KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ
• Kovács Árpád (2003): Pénzügyi ellenőrzés változó erőtérben. PERFEKT KÖNYVKIADÓ
• Lambsdorff, J.G. (2000): Wie last sich Korruption messen? Der Korruptionsindex von Transparency International. SPRINGER FACHMEDIEN
• Lambsdorff, J.G. (2007): The Institutional Economics of Corruption and Reform. Theory, Evidence and Policy. CAMBRIDGE UNIVERSITY PRESS
• Kornai János (1980): A hiány. KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ
• Pulay Gyula (2017): Miért (lehet) eredményes eszköz a szervezeti integritás a korrupciós megelőzésre? Köz-gazdaság. Augusztus
• Sebestyén Tibor (2005): Korrupciós trendek a magyar és nemzetközi adatok tükrében. Polgári Szemle. 3-4

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy összegző írásbeli teljesítményértékelés (házi dolgozat) alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés (házi dolgozat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja egy, a szorgalmi időszakban beadandó, 7-15 oldal terjedelmű házi dolgozat formájában, a témaválasztáshoz kapcsolódó feltételeket és az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg.

• összegző tanulmányi teljesítményértékelés (házi dolgozat): 100%
• összesen: 100%

A szorgalmi időszak végéig beadandó házi dolgozat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz.) rendelkezései szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzat (TJSz.) által előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható, legkésőbb a pótlási időszak végéig.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll.