DEVELOPMENT ECONOMICS - BMEGT30M703

Development economics is a distinct yet very important extension of both traditional economics and political economy. While necessary concerned with efficient resource allocation and growth of aggregate output over time, development economics focuses also on the economic, social, and political institutions needed to bring about improvements in standard of living for the masses of poor people in developing nations. This introductory course in development economics helps students gain a better understanding of a number of critical questions about economies of the Third World nations. We focus on questions that illustrate the kinds of issues faced by almost every developing nation and indeed, every development economist, such as population, poverty, rural development, education, income distribution, unemployment, social and institutional problems of underdevelopment. During the course students study not only theoretical models but read and discuss case studies as well.

1. the stylized facts of international tendencies,
2. the use of regression analysis on international data for international comparisons.,
3. the classical models of development economics and their limitations,
4. the new approaches of development economics,
5. the welfare effect of international regulations,
6. the effect of international economic policies on both developed and developing countries,
7. the different exchange policies and their advantages and disadvantages.

1. analyze international data,
2. develop Granger causality between economic variables,
3. compute and analyze different types of correlations (Pearson, Spearman and Kendall) among economic variables,
4. compare the different development models and hypotheses.
5. analyze different socio-economic development goals,
6. interpret the role and impact of national and international development policies in different institutional frameworks,
7. assess the impact of different economic policies in different historical and geographical contexts.

1. are open to learn and adapt the methodology of information technology tools, and the methods of regression and time series models.
2. collaborate with their instructors and fellow students during the learning process,
3. gain knowledge and information,
4. are open to critical thinking,
5. seek to learn about and apply different economic approaches.

1. are open to accept reliable critical remarks,
2. are able to solve practical professional problems independently

Lectures, computational tasks and written communication, use of ICT tools and techniques, optional tasks prepared independently and in group work, work organization techniques.

• Acemoglu, D. – Robinson, J. A. (2013): Miért buknak el nemzetek. A hatalom, a jólét és a szegénység eredete. HVG Kiadó Zrt., Budapest.
• Rosling, Hans – Rönnlund, Anna Rosling – Rosling, Ola (2018): Tények. Libri Kiadó. Budapest.
• Az előadások prezentációinak anyaga, ami a félév során folyamatosan fog feltöltésre kerülni
• Todaro, Michael P. – Smith, Stephen C. (2020): Economic Development. (13th ed.) Addison-Wesley, London.
• Banerjee, Abhijit V. – Duflo, Esther (2019): Good Economics for Hard Times. Better Answers to Our Biggest Problems. Penguin Random House, London, UK.
• Banerjee, Abhijit V. – Duflo, Esther (2016): A szegények gazdálkodása. A szegénység elleni küzdelem teljes újragondolása. Balassi Kiadó, Budapest.
• Deaton, A. (2017): A nagy szökés. Egészség, gazdagság, és az egyenlőtlenség eredete. Corvina Kiadó Kft. Budapest.
• Giugale, Marcelo M. (2019): Gazdasági fejlődés. Amit mindenkinek tudnia kell. Pallas Athéné Könyvkiadó Kft., Budapest.
• Nafziger, Wayne E. (2012): Economic Development. (5th ed.), Cambridge University Press, Cambridge.
• Szentes Tamás (2011): Fejlődés-gazdaságtan. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest.
• Meier, G. M. – Rauch, J. E. (2005): Leading Issues in Economic Development. (8th ed.) Oxford University Press, New York.
• Feenstra, Robert C., Robert Inklaar and Marcel P. Timmer (2015),
• A World Bank válogatott kiadványai,

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése az előadásokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény-értékelés) és írásbeli vizsga (összegző teljesítményértékelés) alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a kontaktórákon; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) 1. Írásbeli teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, írásbeli vizsga formájában Az összegző teljesítményértékelés kitér az elsajátítandó fogalom- és eszköztár ismeretének és összefüggéseinek tesztelésére. 2. Évközi eredmények beszámítása: a vizsgán nyújtott teljesítmény mellett a végső érdemjegyben a szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések eredményét is figyelembe vesszük.

• Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): 100%
• összesen: 100%

• írásbeli vizsga: 90%
• évközi eredmények beszámítása: 10%
• összesen: 100%

Az aláírás megszerzésének nincs feltétele.

1) Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető. 2) Az írásbeli vizsga a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a későbbit vesszük figyelembe.

0

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

0

0