ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA - BMEGT419021

Hogyan döntsük el, hogy elfogadhatjuk-e kedvenc napi- vagy heti lapunk érvelő cikkét? Milyen eszközeink vannak ehhez a vizsgálathoz? Vannak-e olyan alapvető korlátok, amelyeket a szóbeli érvelések megkomponálásakor és előadásakor figyelembe kell vennünk? A tárgy keretében ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ közösen. Kiderül, mi marad fenn egy-egy cikkből az érveléstechnika rostáján, szó lesz arról is, hogyan vigyünk sikerre egy elsőre nehezen védhetőnek tűnő álláspontot. Ezen kívül a félév különböző szakaszaiban órai viták keretében próbálhatják ki a tanultakat a vállalkozó szellemű hallgatók.

1. Ismeri a társadalomtudomány módszertani alapjaikat.
2. Ismeri a tudomány, az oktatás, a társadalom és média összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit.
3. Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
4. Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.

1. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
2. Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a tudományt és annak környezetét interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni.
3. Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
4. Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
5. Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
6. Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
7. A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen - hazai, illetve nemzetközi - környezetben is.

1. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
2. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
3. Problémacentrikus látásmóddal, problémamegoldó gondolkodással rendelkezik.

1. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
2. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
3. Önállóan végzi munkáját tevékenysége kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett.
4. Felelősséggel részt vállal szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
5. Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.

Kommunikáció írásban és szóban.

• Slides on the Moodle site of the subject.
• Bognár László – Forrai Gábor (2004): Esszéírás és Informális logika. Miskolc:
• http://www.uni-miskolc.hu/~bolantro/informalis/index.html
• Margitay Tihamár (2007): Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Budapest: Typotex.
• http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_margitay_az_erveles/adatok.html
• Zentai István (1998): A meggyőzés útjai. A mindennapi élet meggyőzéspszichológiája. Budapest: Typotex.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A hallgató B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés A vizsga elemei: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés elméleti és gyakorlati: a tantárgy és tudás, képesség típusú kom- 2. petenciaelemeinek írásos értékelése zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál. Az aláíráshoz legalább az egyik zárthelyit legalább elégségesre meg kell írni a szorgalmi időszakban. Az érdemjegyhez mindkét zárthelyit legalább elégségesre kell megírni a vizsgaidőszak végéig. 3. A kiírt vizsgaidőpontok egyikére jelentkezni kell, ekkor lehet vizsgázni, de nem kötelező a vizsga, ha a hallgató elégedett a megajánlott jegyével. 2. Szóbeli vizsga: elméleti alapok, fogalmak számonkérése. 3. Évközi eredmények beszámítása: évközi házi feladat és aktív részvétel beszámítása.

• 1. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): 0%
• 2. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): 0%
• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50%
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 50%
• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 0%
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 0%
• összesen: 100%+

Az aláíráshoz legalább az egyik ZH-t legalább elégségesre meg kell írni a szorgalmi időszakban. Az érdemjegyhez mindkét ZH-t legalább elégségesre kell megírni a vizsgaidőszak végéig. A két zárthelyi dolgozat közül maximum egyet lehet javítani/pótolni a pótlási héten/vizsgaidőszakban. A javító dolgozat eredménye a korábbi eredményt nem rontja.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2017. … …-n, érvényes 2017. szeptember 1-től.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.