KOMMUNIKÁCIÓ - BMEGT43MS06

A kurzus során a kommunikáció szabályszerűségeivel foglalkozunk. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségeinek elemzése után bemutatjuk azt is, hogy mi történik az emberekkel akkor, amikor a kommunikációs lehetőségeik bővítésére kommunikációs eszközöket alkalmaznak. Úgy elemezzük a kommunikáció és technológia kölcsönhatását, hogy közben két szempontot tartunk szem előtt. Egyfelől vizsgáljuk, hogy miként hat a technológia az ember kommunikációs képességeire, az alkalmazott technológiák hogyan formálják át (olykor hogyan határozzák meg) a kommunikáció tényleges társadalmi gyakorlatát. Másfelől megnézzük azt is, hogy a különböző kulturális készlettel rendelkező emberek képességei milyen módon befolyásolják, milyen mértékben „értelmezik át” a kommunikációs eszközök használatát. Utóbbi szempont miatt olykor kitérünk a kommunikációs technológiák vezérlésének kérdéseire. A technologizált kommunikáció egészén belül külön foglalkozunk a média, a mediális kommunikáció világával, aminek kapcsán elemezzük a nyilvánosság és a média viszonyát is. Mivel minden eszközhasználat energiafogyasztással jár, meg kell vizsgálnunk azt, hogy milyen energiaigénye van az információrögzítés, -tárolás és -továbbítás különféle eszközeinek. Az információ és energia kapcsolatrendszerén belül kiemelten figyelünk az elektromosság, a villamosság területére. A kommunikációs technológiák széleskörű társadalmi használatbavételét abból a szempontból is megvizsgáljuk, hogy az ilyen eszközök használata milyen típusú és milyen mértékű kontrollt tesz lehetővé egyes emberek, társadalom csoportok számára. Ezen a kérdéskörön belül néha kitérünk a hadiipar szerepére is. A fenti témák kibontása történeti megközelítést kíván.

1. Kommunikációs és médiajelenségek leírásához szükséges fogalomkészlet ismerete
2. A kommunikációs jelenségek tanulmányozásához szükséges társadalomtudományi fogalomkészlet ismerete
3. Társadalmi jelenségek működését leíró tudományos fogalomkészlet ismerete.

1. Társadalmi és kommunikációs problémák megoldásának képessége
2. Gyakorlati jellegű feladatoknál jó ítélőképesség, önálló döntés képessége.

1. A társadalmi változások elfogadására való nyitottság
2. Társadalomtudományi egocentrizmustól való tartózkodás más társadalomtudományok összefüggésében
3. Társadalmi érzékenység, szolidaritás.

1. Felelős, szakmai alapokon nyugvó társadalmi jelenlét.

előadás, órai diszkusszió

• A tantárgy elvégzéshez szükséges oktatási anyagok, szakirodalom a kurzus moodle-oldaláról érhető el a hallgatóknak (edu.gtk.bme.hu)

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelését a félévközi zárthelyi dolgozatok sikeres abszolválása képezi.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés: Mindegyik zh-ból min. 7-7 pont szükséges (20-20 pont a maximum). 2. 2) A tárgy végső jegyét a három zárthelyi során szerzett pontok összege alapján számoljuk ki. Ha bármelyik zárthelyi végeredménye elégtelen, a végső jegy is elégtelen. 3. 3) A zárthelyi dolgozatok értékelésekor a definíciós, kifejtős kérdésekre adott válaszok rövid, értelmező kifejtése a fontos.

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 33
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 33
• 3. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 33
• összesen: 100

• :

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.03.13-án. Érvényes 2023.03.13-tól.

– a közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei; – kommunikáció és információ; – a közvetlen emberi kommunikáció funkciói és formái; – szerep, személyiség; – nemverbális kommunikáció; – az emberi kommunikáció szemiotikája; – a kommunikáció összehangolása

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Szociológia és Kommunikáció Tanszék vezetője hagyja jóvá.