SZERVEZETI ÉS INTÉZMÉNYI KOMMUNIKÁCIÓ - BMEGT43M114

A kurzus célja, hogy a hallgatók több nézőpontból, multidiszciplináris megközelítéssel - gazdaság- és szervezetszociológia, gazdaságpszichológia, intézményi közgazdaságtan, szervezeti kommunikáció, interkulturális kommunikáció stb. szemszögéből - ismerkedjenek meg mélyrehatóan és rendszerszemlélettel, makroszinttől a mikroszintű megközelítés felé haladva a társadalmi és gazdasági intézményekkel és azok kommunikációjával. A kurzus első felében makro- és mezoszintű alapvető kérésekkel foglalkozunk: mi a különbség intézmények és szervezetek között, mi az összefüggés társadalmi normák és intézmények között, miért van szükség intézményekre, milyen a gazdaság és szervezetek társadalmi és kulturális beágyazottsága? Milyen társadalmi, szervezeti és menedzser dilemmák vannak? Hogyan hat a bizalom szintje a gazdasági-társadalmi fejlődésre és egy vállalat, intézmény teljesítményére, hatékonyságára? Mi a kulturális és emberi tőke? Mi a szervezet és milyen modellek vannak? Vállalati és szervezeti kultúra és kommunikáció, üzleti etika, társadalmilag felelős vállalatok (CSR). Globalizált és multikulturális vállalatok, nemzetközi intézmények kommunikációja, interkulturális kommunikáció. Kulturális innovációk, városkommunikáció és branding. A kurzus második felében mikroszinten vizsgáljuk a szervezeteket, azok működésére és kommunikációjára összpontosítva a következő témák kifejtésével: szervezetfejlesztés, az integrált kommunikáció elmélete és szintjei, az egyén a szervezetben, főnök-beosztott szerepek, munkahelyi beilleszkedés és szocializáció, teljesítmény, produktív és kontraproduktív viselkedési mechanizmusok, rejtett szervezetek. A munkahelyi titok és pletyka dinamikája, personal branding.

1. Társadalmi jelenségek működését leíró tudományos fogalomkészlet ismerete
2. Kommunikációs és médiajelenségek leírásához szükséges fogalomkészlet ismerete
3. Társadalomtudományi módszertanok ismerete.

1. Kutatási képességek
2. Elemzési képesség
3. Szakmai nyelvhasználat képessége.

1. Társadalomtudományi egocentrizmustól való tartózkodás más társadalomtudományok összefüggésében
2. Társadalomtudományi egocentrizmustól való tartózkodás más tudományterületek összefüggésében
3. Az innovációra való kritikai nyitottság

1. Szakmai normák elfogadás és érvényesítése
2. Önállóság
3. Jó nyelvi megformáltságra törekvés a megnyilatkozásokban.

Előadások, szeminiriumi gyakorlatok

• Tankönyvek, jegyzetek, letölthető anyagok – Books, notes, downloadable materials
• Előadások anyaga, órai segédanyag és az előadók által kijelölt részek a következő magyar és angol nyelvű irodalomból (elérhető e-tananyag a tanszéki Moodle oldalon: http://moodle.szoc.bme.hu//):
• Csepeli Gy. 2001: Szervezetfejlesztés In. A szervezkedő ember. Osiris Kiadó. 263-289.
• Elster, J. 2007. Explaining Social behavior. More Nuts and Bolts for Social Sciences. Cambridge University Press.
• Granovetter, M. & Swedberg, R. 2001. The Sociology of Economic Life. 2nd Edition, Westview Press
• Hofstede, G., Hofstede, G.J. & Minkov, M., 2010. Cultures and Organizations, Software of the Mind. Intercultural Cooperation and its Importance for Survival, McGraw Hill Publ.
• Klein, S. 2016. Vezetés és Szervezetpszichológia, Edge 2000.
• Miller, Gary J. 2002. Menedzserdilemmák. Aula Bp.
• North, D.C. 2010. Intézmények, Intézményi Változás és Gazdasági Teljesítmény. Helikon Kiadó.
• Orbán, A. 2007. Társadalmi Dilemmák a Gazdaságban. In S. Nagy Katalin (szerk.). Szociológia közgazdászoknak. Budapest, Typotex, pp. 133-156.
• Perrow, R. 2001. Szervezetszociológia, Osiris.
• Smelser, Neil. J.- Richard Swedberg (eds.) 1994. The Handbook of Economic Sociology. Princeton, N.J: Princeton University Press
• Szvetelszky, Zs.: 2017: Rejtett szervezetek. Budapest. Typotex.
• Ting-Toomey, S. & Chung, L.C. 2012. Intercultural Communication. Oxford University Press
• Veres Z. és Hoffmann M. és Kozák Á. (szerk.) (2009) Bevezetés a piackutatásba. Budapest. Akadémia Kiadó.
• Ajánlott irodalom:
• Williamson, O.E. 1983. Markets and Hierarchies: Analysis and Antitrust Implications, The Free Press. 

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: A kurzus „félévközis”: a félév végi értékelés az elméleti és gyakorlati óra összesített teljesítménye alapján (50+50%) és a két előadó által történik (50+50%). A kurzus sikeres teljesítésének és értékelésének feltétele min. 50 %-os összteljesítmény, minden részfeladatot tekintve (min. 50 %). Amennyiben valamelyik nincs teljesítve, a hallgató nem kap jegyet.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés: A kurzus „félévközis”: a félév végi értékelés az elméleti és gyakorlati óra összesített teljesítménye alapján (50+50%) és a két előadó által történik (50+50%). A kurzus sikeres teljesítésének és értékelésének feltétele min. 50 %-os összteljesítmény, minden részfeladatot tekintve (min. 50 %). Amennyiben valamelyik nincs teljesítve, a hallgató nem kap jegyet 2. Elmélet (50%): A 8. (1-6. hét) és 15. héten (8-14. hét anyagából) írt két – kötelező - zárthelyi dolgozat alapján. Azok a hallgatók, akiknek egyik zárthelyi dolgozata sikertelen (50% alatt), vagy igazoltan vannak távol, pót zh-t írhatnak a pótlási időszakban. 3. Gyakorlat (50%): A gyakorlati órán előadók által félév elején ismertetett program és folyamatosan kiadott egyéni és csoportos feladatok, órai és otthoni feladatok, beszámolók, és aktivitás alapján. Az egyéni és csoportos feladatok teljesítése - az előre megbeszélt időpontokban – kötelező (pótlás csak igazolt betegség és egyéb rendkívüli program esetén, külön megbeszélés alapján). Az otthoni házi feladatok az előadó által megadott időpontban leadandók, max. 1 nap késéssel, utána nem teljesített. 4. A kurzus óráin (elmélet+gyakorlat együtt) min. 70%-os részvétel szükséges az aláírás megszerzéséhez. A kötelező, nappali tagozatos képzés kurzusának rendszeres látogatása alóli felmentést, egyéni tanrend szerinti teljesítést, csak az erre szóló dékáni engedély alapján lehet kérni. 5. Azok a hallgatók, akik a fenti – elméleti, gyakorlati és részvételi - követelményeknek nem tesznek eleget, a félévet nem teljesítették, „nem teljesített” jegyet kapnak

• zh-k: 50
• önálló feladatok: 50

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.03.13-án. Érvényes 2023.03.13-tól.

Bevezetés – fogalmak tisztázása – siker; Szervezeti modellek; Vezetés és szervezet; Konfliktus a szervezetben; Rosszul működő szervezet; Én és a szervezet; Szervezetfejlesztés; Szervezetfejlesztés a gyakorlatban (modellek, működési elvek); Moderálás, kérdezéstechnika; Piackutatási alapok, fókuszcsoport; Rejtett szervezetek – pletyka, humor; Rejtett szervezetek – tabuk és titkok a szervezetben

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Szociológia és Kommunikáció Tanszék vezetője hagyja jóvá.