ORGANIZATIONAL AND INSTITUTIONAL COMMUNICATION - BMEGT43M114

The aim of the course is for students to learn from several points of view, with a multidisciplinary approach - economic and organizational sociology, economic psychology, institutional economics, organizational communication, intercultural communication, etc. perspective - get to know social and economic institutions and their communication in depth and with a systemic approach, moving from a macro-level to a micro-level approach. In the first half of the course, we deal with macro- and meso-level basic requests: what is the difference between institutions and organizations, what is the connection between social norms and institutions, why are institutions needed, what is the social and cultural embeddedness of the economy and organizations? What are the social, organizational and managerial dilemmas? How does the level of trust affect economic and social development and the performance and efficiency of a company or institution? What is cultural and human capital? What is the organization and what models are there? Corporate and organizational culture and communication, business ethics, socially responsible companies (CSR). Communication of globalized and multicultural companies, international institutions, intercultural communication. Cultural innovations, city communication and branding. In the second half of the course, we examine organizations on a micro level, focusing on their operation and communication, by explaining the following topics: organizational development, the theory and levels of integrated communication, the individual in the organization, boss-subordinate roles, workplace integration and socialization, performance, productive and counterproductive behavioral mechanisms , hidden organizations. Dynamics of workplace secrets and gossip, personal branding.

1. Solid knowledge of the conceptualization for studying social processes
2. Solid knowledge of conceptualization for studying communication and media phenomena
3. Basic knowledge of social science methodologies.

1. Research skills
2. Analytical skills
3. Reliable use of professional language.

1. Presence from social science egocentrism in social science fields
2. Presence from social science egocentrism in other disciplinara fields
3. Critical openness to innovation

1. Adoption and enforcement of professional standards
2. Independence
3. Proficiency in professional communication both in oral and written form.

lectures and discussions

• Tankönyvek, jegyzetek, letölthető anyagok – Books, notes, downloadable materials
• Előadások anyaga, órai segédanyag és az előadók által kijelölt részek a következő magyar és angol nyelvű irodalomból (elérhető e-tananyag a tanszéki Moodle oldalon: http://moodle.szoc.bme.hu//):
• Csepeli Gy. 2001: Szervezetfejlesztés In. A szervezkedő ember. Osiris Kiadó. 263-289.
• Elster, J. 2007. Explaining Social behavior. More Nuts and Bolts for Social Sciences. Cambridge University Press.
• Granovetter, M. & Swedberg, R. 2001. The Sociology of Economic Life. 2nd Edition, Westview Press
• Hofstede, G., Hofstede, G.J. & Minkov, M., 2010. Cultures and Organizations, Software of the Mind. Intercultural Cooperation and its Importance for Survival, McGraw Hill Publ.
• Klein, S. 2016. Vezetés és Szervezetpszichológia, Edge 2000.
• Miller, Gary J. 2002. Menedzserdilemmák. Aula Bp.
• North, D.C. 2010. Intézmények, Intézményi Változás és Gazdasági Teljesítmény. Helikon Kiadó.
• Orbán, A. 2007. Társadalmi Dilemmák a Gazdaságban. In S. Nagy Katalin (szerk.). Szociológia közgazdászoknak. Budapest, Typotex, pp. 133-156.
• Perrow, R. 2001. Szervezetszociológia, Osiris.
• Smelser, Neil. J.- Richard Swedberg (eds.) 1994. The Handbook of Economic Sociology. Princeton, N.J: Princeton University Press
• Szvetelszky, Zs.: 2017: Rejtett szervezetek. Budapest. Typotex.
• Ting-Toomey, S. & Chung, L.C. 2012. Intercultural Communication. Oxford University Press
• Veres Z. és Hoffmann M. és Kozák Á. (szerk.) (2009) Bevezetés a piackutatásba. Budapest. Akadémia Kiadó.
• Ajánlott irodalom:
• Williamson, O.E. 1983. Markets and Hierarchies: Analysis and Antitrust Implications, The Free Press. 

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: A kurzus „félévközis”: a félév végi értékelés az elméleti és gyakorlati óra összesített teljesítménye alapján (50+50%) és a két előadó által történik (50+50%). A kurzus sikeres teljesítésének és értékelésének feltétele min. 50 %-os összteljesítmény, minden részfeladatot tekintve (min. 50 %). Amennyiben valamelyik nincs teljesítve, a hallgató nem kap jegyet.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés: A kurzus „félévközis”: a félév végi értékelés az elméleti és gyakorlati óra összesített teljesítménye alapján (50+50%) és a két előadó által történik (50+50%). A kurzus sikeres teljesítésének és értékelésének feltétele min. 50 %-os összteljesítmény, minden részfeladatot tekintve (min. 50 %). Amennyiben valamelyik nincs teljesítve, a hallgató nem kap jegyet 2. Elmélet (50%): A 8. (1-6. hét) és 15. héten (8-14. hét anyagából) írt két – kötelező - zárthelyi dolgozat alapján. Azok a hallgatók, akiknek egyik zárthelyi dolgozata sikertelen (50% alatt), vagy igazoltan vannak távol, pót zh-t írhatnak a pótlási időszakban. 3. Gyakorlat (50%): A gyakorlati órán előadók által félév elején ismertetett program és folyamatosan kiadott egyéni és csoportos feladatok, órai és otthoni feladatok, beszámolók, és aktivitás alapján. Az egyéni és csoportos feladatok teljesítése - az előre megbeszélt időpontokban – kötelező (pótlás csak igazolt betegség és egyéb rendkívüli program esetén, külön megbeszélés alapján). Az otthoni házi feladatok az előadó által megadott időpontban leadandók, max. 1 nap késéssel, utána nem teljesített. 4. A kurzus óráin (elmélet+gyakorlat együtt) min. 70%-os részvétel szükséges az aláírás megszerzéséhez. A kötelező, nappali tagozatos képzés kurzusának rendszeres látogatása alóli felmentést, egyéni tanrend szerinti teljesítést, csak az erre szóló dékáni engedély alapján lehet kérni. 5. Azok a hallgatók, akik a fenti – elméleti, gyakorlati és részvételi - követelményeknek nem tesznek eleget, a félévet nem teljesítették, „nem teljesített” jegyet kapnak

• midterm tests: 50
• short assignments: 50

Retake and make-up test options are defined by the valid regulations of the University’s Code on Education and Examination.

Bevezetés – fogalmak tisztázása – siker; Szervezeti modellek; Vezetés és szervezet; Konfliktus a szervezetben; Rosszul működő szervezet; Én és a szervezet; Szervezetfejlesztés; Szervezetfejlesztés a gyakorlatban (modellek, működési elvek); Moderálás, kérdezéstechnika; Piackutatási alapok, fókuszcsoport; Rejtett szervezetek – pletyka, humor; Rejtett szervezetek – tabuk és titkok a szervezetben