PÁLYAORIENTÁCIÓ - BMEGT51M107

1. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát, szakirodalmi hátterét.
2. Ismeri az életpálya-építést támogató pályaorientáció elméleti alapjait.
3. Ismeri a kulcskompetenciákat.
4. Ismeri az életpálya-építési kompetenciákat.

1. Képes saját értékeinek, erősségeinek és fejlesztésre szoruló tulajdonságainak felismerésére.
2. Képes a tanulók érdeklődésének felkeltésére.
3. Képes egyszerűbb konfliktuskezelési technikák alkalmazására.
4. Képes a képzéssel és munkavállalással kapcsolatos információk kezelésére.

1. Törekszik mások megismerésére.
2. Konstruktív a feladatmegoldások során.
3. Befogadó az oktatás és képzés új eredményei iránt.
4. Fontosnak érzi a reflektív gondolkodásmód elsajátítását.
5. Nyitott a pedagógusokat a szakképzésben körülvevő kapcsolatháló megismeréséhez.

1. Önállóan végzi a feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását.
2. Birtokában lesz szakterülete alapvető elméleti tudásának.
3. Felelősségteljes hozzáállást tanúsít a pedagógus szakma iránt.
4. Nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket.
5. Csoportmunkában a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve (illetve esetenként azokat irányítva) mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

• Borbély-Pecze T. B. (2018):
• Pogátsnik Monika (2020): A pályaorientáció elmélete és módszertana szakmai pedagógusoknak (kiadás alatt)
• Szilágyi Klára (szerk.) (2012): A pályaorientáció szerepe a társadalmi integrációban, Az elektronikus kiadvány a TÁMOP 5.4.4.-09/1-C. 2009-0001 „Képzésfejlesztés az összetartozásért” projektje keretében készült Hungarian edition
• Kálmán Anikó: Élettávú tanulás.
• Ajánlott:
• Új Pedagógiai Szemle (2019/7-8): Borbély-Pecze T. B., Fazakas I., Juhász Á.: Pályabolyongás. Pályaorientációról a Szakképzés 4.0 stratégia kapcsán, 95-106.
• Borbély-Pecze T. B. (2019): A munka jövője és a munkaügyi szolgálatok Európában.
• Dr. Budavári Takács, Ildikó (2011): Karriertervezés

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése beadandó dolgozat, önálló gyűjtőmunka eredménye és az órai aktivitás alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: A beadandó egy legalább 8 -10 oldal terjedelemben elkészített tudományos igényű munka, melynek témája előre megadott témákból választott vagy a hallgató által saját tapasztalatához, érdeklődéséhez kapcsolódó téma, melyet az oktatóval előre egyeztetett. A dolgozatban minimum 4 szakirodalom felhasználása kötelező, melyek között egynek idegen nyelvűnek kell lennie. A gyűjtőmunka a szeminárium anyagához kapcsolódik, melyben a hallgatónak hazai és nemzetközi kitekintéssel az iskolai „jó gyakorlatok”-ra vonatkozóan kell egy gyűjteményt összeállítani és prezentálni. A szemináriumokon való aktivitás, konstruktivitás az értékelés harmadik részét képezi. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) nincs

• részteljesítmény értékelés (beadandó): 60%
• részteljesítmény értékelés (gyűjtőmunka): 30%
• részteljesítmény értékelés (órai aktivitás): 10%
• összesen:: 100%

• :

A zárthelyi dolgozat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Ezek hossza alapesetben 2 óra (két hét), ám a hallgatók összetételétől és az általuk javasolt problémák tárgyalásának jellegétől függően arányuk az egyes félévek során változhat. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint, a nappali képzésben 14 hétre, míg a levelező képzésben 4 konzultációra. A levelező képzés óraszáma a nappali képzés féléves óraszámának 1/3-ad része.