Verziók

I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
TANÁRI KOMMUNIKÁCIÓ
Azonosító
BMEGT51M104
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
1
Gyakorlat
0
Laboratórium
2
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
félévközi érdemjegy
Kreditszám
3
Tantárgyfelelős
Neve
Dr. habil. Kálmán Anikó
Beosztása
egyetemi docens
Email címe
kalman.aniko@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Műszaki Pedagógia Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve
Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa 580.559/2/2020 számú határozatával, érvényes 2020. szeptember 1-től.

Célkitűzések

A tantárgy fő célkitűzése, hogy a hallgató elméleti alapokat és gyakorlati készségeket szerezzen a társadalmi kommunikáció és a pedagógiai kommunikáció terén. Képessé váljon együttműködni a nevelési-oktatási folyamat többi szereplőjével, tudja elgondolásait előadni és megvitatni. Kommunikációja során tanuljon meg egyszerre törődni saját magával és a másik féllel is. A kommunikációs technikák elsajátítása által a leendő tanár váljon képessé a rábízottak hatékony oktatására és nevelésére, illetve a különböző pedagógiai helyzetekben előforduló konfliktusok kezelésére.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. Ismeri a társadalmi kommunikációra jellemző verbális és nonverbális kommunikációs kifejezéseket.
  2. Tapasztalatot szerez a leggyakrabban előforduló pedagógiai szituációk terén.
  3. Különböző pedagógiai helyzetekben helyesen alkalmazza a nonverbális kommunikáció- és a paralingvisztika kifejezőeszközeit.
  4. Tud egy tanórát a pedagógiai kommunikáció szempontjából elemezni.
Képesség
  1. Képes a másikra odafigyelni, képes az értő hallgatásra.
  2. Képes elkerülni az agresszív és a passzív kommunikációt.
  3. Képes a problémák hatékony megoldására.
  4. Fejlődik konfliktusmegoldó készsége.
Attitűd
  1. A gyakorlatok során együttműködik az oktatóval és hallgató társaival.
  2. Kommunikációjában az asszertivitást helyezi előtérbe.
  3. Nyitott és befogadó az oktatás és képzés új eredményei iránt.
  4. Törekszik a fejlődésre az ismereteinek bővítése és a saját kommunikációs stílusa terén egyaránt.
Önállóság és felelősség
  1. Önállóan végzi a feladatok és problémák végiggondolását és megoldását.
  2. Nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket.
  3. Fontosnak érzi a reflektív gondolkodásmódot saját munkavégzésében.
  4. Elméleti tudásának birtokában képes a gyakorlatban az önálló alkalmazásra, s ezáltal szakmájának felelősségteljes képviselőjévé válni.

Oktatásmódszertan

előadások, kommunikáció írásban és szóban, szituációs játékok, önálló feladatvégzés, csoportmunka, kollaboratív technikák

Tanulástámogató anyagok

  • BALÁZS László - H. TOMESZ Tímea - H. VARGA Gyula (2013): A kommunikáció elmélete és gyakorlata, Gramma Kiadó Eger, http://magyar.uni-eger.hu/public/uploads/a-kom-elmelete-es-gyak-teljes-uj-1-_56616f9699242.pdf
  • Buda Béla. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. - Budapest : Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1988. - 296 s. - ISBN 963 333 043
  • Dr. BUDAVÁRI, TAKÁCS Ildikó (2011): A konfliktuskezelés technikái, Copyright 2011, Szent István Egyetem, file:///C:/Users/user/Downloads/2010-0019_konfliktus_kezeles.pdf
  • HORVÁTHOVÁ Kinga - SZŐKÖL István (2016): A pedagógiai kommunikáció, Selye János Egyetem, Komárom
  • Dr. HOLIK Ildikó – Dr. SANDA István Dániel (2015): Tanári kommunikáció, Óbudai Egyetem, TMPK https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412b2/2013-0002_tanari_kommunikacio/tananyag/00-borito-150604a-halvanysarga-09-Holik.Ildiko.html
  • GORDON, Thomas (1990): T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése, Gondolat Kiadó, Budapest, https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/793556/default/doc_url/IMG.pdf

Általános szabályok

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy beadandó dolgozat, egy sikeresen megírt zárthelyi dolgozat és a laboratóriumi gyakorlatokon tanúsított aktivitás összesített eredménye alapján történik.

Teljesítményértékelési módszerek

Beadandó dolgozat, melyben a hallgató egy iskolai kommunikációs szituációt elemez az általa összegyűjtött, legalább 4, releváns szakirodalom értő felhasználásával. 2. Zárthelyi dolgozat a félév végén, melyben a hallgató az órákon szerzett ismereteiről, szemléletéről és a szakirodalomból megtanultakról ad számot. 3. Órai aktivitás értékelése: a laboratóriumi gyakorlatokon végzett különböző szituációs és kommunikációs játékokban, feladatokban való részvétel intenzitásának figyelembevétele. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) nincs

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • Beadandó dolgozat: 40%
  • Zárthelyi dolgozat: 40%
  • Órai aktivitás: 20%
  • összesen: 100%

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • :

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles -100
Jeles 87–100
75–87
Közepes 62–75
Elégséges 41–62
Elégtelen < 40

Javítás és pótlás

1) A zárthelyi dolgozat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel a kontakt tanórákon
zh-ra történő felkészülés
egyéb felkészülés
összesen

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2020. június 30-án, érvényes 2020. szeptember 01től.

A félévben sorra vett témák

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Ezek hossza alapesetben 3 óra (hét) ám a hallgatók összetételétől és az általuk javasolt problémák tárgyalásának jellegétől függően arányuk az egyes félévek során változhat. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint, a nappali képzésben 14 hétre, míg a levelező képzésben 4 konzultációra. A levelező képzés óraszáma a nappali féléves óraszámának 1/3-ad része.

Előadások témái
1. A tantárgy célkitűzéseinek bemutatása. A félév feladatainak megbeszélése. Követelmények ismertetése.
2. Bevezetés a kommunikáció elméletébe. A pedagógiai kommunikáció sajátosságai.
3. A verbális kommunikáció sajátosságai. A tanár kommunikációs képességei.
4. Nonverbális kommunikáció. A nonverbális kommunikáció kifejezőeszközei.
5. Az asszertív kommunikáció jellemzői. Jó gyakorlatok bemutatása.
6. Az asszertív viselkedés jelentősége a tanításban. EMK-Erőszak Mentes Kommunikáció a pedagógiában.
7. Szervezési formák és didaktikai módszerek a pedagógiai kommunikáció függvényében. Szociofugális terek, szociopetális terek, aktivitási zóna/részvételi háromszög.
8. A pedagógus beszédének főbb sajátosságai. A magyarázat, az előadás, a vita szerepe, helyes és helytelen alkalmazása.
9. A tanulók beszédviselkedése. Rituálék az osztályteremben.
10. Hogyan motivál a pedagógus?
11. A tanári kérdés és a tanári instrukció. A kivárási idő szerepe, tanári kérdezés formái, a reakciók jelentősége.
12. Nevelési konfliktushelyzetek megoldása.
13. Kommunikációs gátak. Nehezen kommunikáló tanulók az osztályteremben.
14. A félév zárása.

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség
Dr. Kanczné dr. Nagy Katalin egyetemi docens

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanzék vezetője hagyja jóvá.