MÉDIASZÍNTEREK - BMEGT43A220

A félév során a hallgatók egy bevezető elméleti óra után elsősorban gyakorlati példákon, feladatokon keresztül, a valódi magyar médiaszínterek használatával fognak megismerkedni az újságírói szakma elméleti és gyakorlati alapvetéseivel. A félév elején a hírekkel és a narratív írással fogunk foglalkozni: a hírek és a hírérték gyakorlatilag bármilyen médiaműfaj alapját képezik, legyen szó politikai, gazdasági, vagy kulturális újságírásról. A narratív történetmondás azért kiemelt fontosságú, mert a nyugati újságírásban – minőségtől és mennyiségtől függetlenül – az újságírók legtöbbször ugyanazokat a narratív struktúrákat és elemeket alkalmazzák. A narratívák fontosságának megértése az álhírek és ideológiai háborúk korában különösen időszerű, hiszen, ha az írások mélyére nézünk, tulajdonképpen nem (pusztán) egymással háborúzó ideológiákat és világnézeteket, hanem legfőképpen egymásnak feszülő narratívákat találunk. A félév közepén a választási kampány sajátos lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók a korábban elsajátított ismeretek alapján, egy valódi szerkesztőség munkáját imitálva kövessék nyomon és írják meg a 2018-as választási kampány legfontosabb történéseit, különös tekintettel azokra a témákra, amelyek a leghangsúlyosabban jelennek meg a kampányban (bevándorlás, korrupció, szociálpolitika, autoriter törekvések). Ezután visszatérünk a legfontosabb sajtóműfajok és médiaszínterek elemzéséhez, gyakran olyan vendégelőadó segítségével, aki az adott területet magas színvonalon képviseli.

1. A kommunikációs jelenségek tanulmányozásához szükséges társadalomtudományi fogalomkészlet ismerete
2. Társadalmi jelenségek működését leíró tudományos fogalomkészlet ismerete
3. Kommunikációs és médiajelenségek leírásához szükséges fogalomkészlet ismerete.

1. Új ismeretek elsajátításának ismerete
2. Jártasság a szakirodalom-kutatásban
3. Argumentációs és racionális vitában részvétel képessége.

1. Társadalmi érzékenység, szolidaritás
2. A demokratikus és jogállami normák elfogadása
3. Szakmai és morális hozzáállás.

1. Felelős, szakmai alapokon nyugvó társadalmi jelenlét
2. Szakmai normák elfogadás és érvényesítése
3. Önállóság.

Előadás, csoportmunka, egyéni kutatómunka

• Tankönyvek, jegyzetek, letölthető anyagok – Books, notes, downloadable materials
• Nádori Péter: Propaganda-e a magyar médiamodell?, Kreatív
• Ószabó Attila – Vajda Éva: „A valóság nyomában. Az oknyomozó újságírás eszközei és módszerei”. Médiakutató, 2001, nyár. 93--109.
• Polyák Gábor – Uszkiewicz Erik, szerk. (2014): Foglyul ejtett média – Médiapolitikai írások. Mérték Médiaelemző Műhely, Budapest

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: Rendszeres órai részvétel, legfeljebb 3 hiányzás, félévközi és félév végi feladatok leadása.

A szorgalmi időszakban az aktív órai munka és a beadandók értékelése, a vizsgaidőszakban a vizsga vagy vizsgadolgozat értékelése.

• Órai részvétel: 15
• Félévközi feladatok: 35
• n: 0
• összesen: 50

• írásos vizsga (beadandó): 50

Aktív részvétel az órákon.

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.03.13-án. Érvényes 2023.03.13-tól.

Az újságírás intézménytörténete, bevezetés a műfajokba, az újságírás intézményrendszere és az újságíró autonómiája, műfajismeret, hír, tudósítás, riport, interjú, kritika, glossza

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Szociológia és Kommunikáció Tanszék vezetője hagyja jóvá.