ISKOLA- ÉS MUNKAEGÉSZSÉGTAN - BMEGT51A544

A tantárgya célja, hogy a hallgató megismerje a szakoktatói munkához szükséges iskola- és munkaegészségtan fogalmát, közös és egyéni feltárással integrálja a fontosabb neveléstani és egészségtani ismereteket, valamint felkészüljön iskolai és munkahelyi egészségfejlesztő programok tervezésére és szervezésére.

1. A hallgató alapvető egészségnevelési, egészségtani ismeretekre, valamint egészségnevelési módszerkompetenciára tesz szert.
2. Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás legfontosabb pedagógiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit.
3. Ismeri szakterülete ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel, továbbá a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára.
4. Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.
5. Rendelkezik a tanulóközpontú nevelési-tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.
6. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
7. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.
8. Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.

1. Képes az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk értelmezésére, hasznosítására, a korszerű vezetői ismeretek, készségek, egészségfejlesztési ismeretek alkalmazására az egészséget és hatékonyságot támogató munkahelyi környezet kialakítása érdekében.
2. Képes rendszerszemlélettel közelíteni a nevelés és az egészség fogalmait.
3. Képes a szakképzéssel összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára.
4. Képes használni, megérteni szakterületének jellemző szakirodalmát, elektronikus, internet alapú, könyvtári forrásait.
5. Képes a szakterületével kapcsolatos online és nyomtatott nevelési szakirodalom magyar és részben idegen nyelven történő megértésére és használatára.
6. Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
7. Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását.
8. Képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.
9. Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. 1
10. A tananyag feldolgozása során tudatosan él a transzferhatás kihasználásának lehetőségeivel.

1. Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
2. Tiszteli a tanulók személyiségét.
3. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, és reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
4. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.
5. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
6. Elkötelezett a környezettudatosság iránt.
7. Szociális érzékenység és a segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.

1. Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.
2. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
3. Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
4. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására.

Interaktív előadások, órai gyakorlatok, egyéni és csoportos feladatmegoldások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

• Kötelező :
• Tóth Á. Dravetzky É.
• (2014): Egészségtan, iskolai egészségtan. Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Elektronikus tankönyv. http://tamop-sport.ttk.pte.hu/tananyagfejlesztes/egeszsegtan#tartalom
• Ajánlott:
• Falus András (szerk.): Sokszínű egészségtudatosság. SpringMed Kiadó, 2015. http://mek.niif.hu/15900/15974/15974.pdf
• Feketéné Szakos É. (1995): Szexuális nevelés és természetes családtervezés. In: Egészségnevelés, 36:(3) pp. 118-121.
• Feketéné Szakos É. (1998):
• Feketéné Szakos Éva (2007): A konstruktivizmus alkalmazási lehetőségei a pedagógus-továbbképzésben. In: Bábosik István (szerk.): Pedagógia és személyiségfejlesztés. 612 p. Budapest: OKKER Kiadó, pp. 437-453.
• Feketéné Szakos É. (2008): Egy Socrates Grundtvig menedzserképző program az egészségnevelésben. In: Felnőttképzési Szemle 2. (1). 15-19. p.
• Feketéné Szakos Éva (2017): A felnőttkori tanulás és képzés hatásai az egészségre – kutatási eredmények és a GRALE 3 jelentés tükrében. In: Fodorné Tóth Krisztina (szerk.): Felsőoktatás, életen át tartó tanulás és az ENSZ fenntartható fejlesztési célok megvalósítása - Higher Education, Lifelong Learning and Implementation of UN Sustainable Development Goals. Tanulmánykötet. „MELLearN - Felsőoktatási Hálózat az Életen át tartó tanulásért” Egyesület, Pécs, 238-246. http://mellearn.hu/wp-content/uploads/2017/12/teljes_v6.pdf
• Frank-Hermann, P. et. al. (2015): Natürliche Familienplanung. aktueller Stand. In: Der Gynäkologe, 48 (9), 657-666.
• Frank-Hermann, P. és Strovitzki, T. (2016): Konzeptionsoptimierung durch Zyklusbeobachtung. In: Gynäkologische Endokrinologie, 14(2) April 2016, 87-99. p.
• Kispálné Horváth Mária (2015): A felnőttkori tanulás hatása a komfortérzésre. PhD disszertáció, Kézirat, Budapest, ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola.
• Kopp Mária és Skrapski Árpád (2008): Kik boldogok a mai magyar társadalomban? In: Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Budapest, Semmelweis Kiadó.
• Kraiciné Szokoly Mária (2016): Egészségfejlesztés, új szempont a diplomások kezében. In: Fodorné Tóth Krisztina (szerk.): Felsőoktatási kihívások, Pécs, MELLearN Egyesület, 42-56. p. http://mellearn.hu/wp-content/uploads/2016/10/MELLearN_conference_2016.pdf
• Lee, S. (2016): Lifelong learning as a path to happiness? In: Journal AED – Adult Education and Development 83/2016.
• Szoboszlai, A. (2013): Investigation for young adults interest in health. In: Journal of Education Culture and Society, 4.: (2.), 46-56. p.
• TÁMOP 6.1.1. 1/12/1 Egészségfejlesztő Egyetem Program (2015)
• UNESCO Institute for Lifelong Learning (2016): 3rd Global Report on Adult Learning and Education (GRALE 3), Hamburg, UNESCO Institute for Lifelong Learning.
• www.egeszseg.hu
• Webbeteg (2015): diamondagency.hu: Országjáró körúton a szűrőkamion – lesújtóan rossz a magyarok egészségi állapota. http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/17395/elkeserito-szuresi-eredmenyek

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése évközi írásbeli teljesítménymérés (szintfelmérő tanulmányi teljesítményértékelés), egy beadandó házi feladat (részteljesítmény értékelés), valamint a konzultációkon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.

- Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemek meglétének ellenőrzése írásos formában. A szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész a konzultációk anyaga, valamint kijelölt írásbeli tananyag. Az ellenőrző dolgozat állhat kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; rövid esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. - Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgy előadója határozza meg. - Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon; az értékelési elveket a tantárgy előadója határozza meg.

• szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): 30%
• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 60%
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 10%
• összesen: 100%

- A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. - Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiváltható vagy helyettesíthető.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2019.08.30.-án, érvényes 2017. szeptember 1-től.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt tanszék vezetője hagyja jóvá.