AZ ONLINE PLATFORMOK SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEI AZ ÁLHÍRJELENSÉGGEL ÖSSZE-FÜGGÉSBEN - BMEGT55V201

A tárgy célja a digitális technológia által kínált médiakörnyezetben az álhírjelenség és e jelenség gazdasági és társadalmi összefüggéseinek megismerése. A témakör feldolgozása lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy az információ korában új dimenzióba kerülő álhírek mögött milyen politikai, gazdasági motivációk azonosíthatók, valamint, hogy ez a jelenség milyen társadalmi kockázatokat rejt, hogyan alakítja a nyilvános kommunikáció keretét. A tan-tárgy kitér a médiapiaci ökoszisztéma működésére, azonosítja az álhírek terjedésével összefüggésben a releváns piaci szereplőket, illetve azokat a piaci mechanizmusokat, és jelenségeket, amelyek összefüggésbe hozhatók az álhírek tömeges terjedésével. A tantárgy mélyebben vizsgálja az internetes forgalomirányító szolgáltatások, online platformok (pl. keresőszolgáltatások, közösségi médiaplatformok) hatását a hírfogyasztási szokásokra, a nyilvánosság működésére. Bemutatja e szolgáltatások jelenlegi szabályozási környezetét, és a felmerülő kockázatok alapján rávilágít a szabályozási igényt felvető problémákra, illetve ezzel összefüggésben tárgyalja az elérhető szabályozási kezdeményezéseket, megoldási javaslatokat. Mivel az online platformok szabályozása ma még formálódó jogterület, a téma-kör lehetőséget kínál a szabályozási folyamat modellezésére: a kurzus során a hallgatók a megismert társadalmi, kommunikációs, médiapiaci szempontok alapján, közös, összefoglaló policy javaslatot fogalmaznak meg. A témakör feldolgozása tevékenységcentrikus keretben, interaktív gyakorlatok formájában, elsősorban angol nyelvű forrásokra építve zajlik.

1. Tisztában van az álhír fogalmi keretével, a jelenség kommunikáció- és médiatudományi megközelítéseivel, összetett értékelésével.
2. Ismeri az álhírek tömeges terjedésének politikai, gazdasági, üzleti mechanizmusokban megragadható okait. Áttekintéssel rendelkezik az infokommunikációs környezet azon üzleti, és a kereskedelmi kommunikációt érintő mechanizmusairól, amelyek támogatják, befolyásolják az álhírek terjedését.
3. Ismeri azokat a releváns megközelítéseket, amelyek bemutatják, hogy milyen hatással vannak az álhírek a társadalmi nyilvánosság működésére, a világ megismerésének, megértésének folyamatára, hogyan hat a jelenség a tradicionális újságírásra.
4. Ismeri az álhírjelenség alapjogi összefüggéseit, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára.
5. Tisztában van az internetes forgalomirányító szolgáltatások (online platformok) az álhírek tömeges terjedésében játszott szerepével.
6. Ismeri az online platformok – a témakör szempontjából releváns – aktuális szabályozási környezetét, valamint a működésükből fakadó társadalmi kockázatokra reagáló szabályozási kérdéseket, illetve kezdeményezéseket.
7. Áttekintéssel rendelkezik az álhírjelenséggel összefüggésben megrajzolható problématérképre aktuálisan adott, adható szabályozási megoldásokról.
8. Ismeri az álhírek felismerését biztosító elemzési szempontokat.

1. Képes a gyakorlatban a médiahasználati trendek, kutatási eredmények megfelelő értelmezésére, elhelyezésére.
2. Képes jogi és gazdasági szempontból elemezni az online platformok álhírekkel összefüggésben megragadható szerepét, motivációit, tevékenységét.
3. Képes egy sokszempontú összefüggésrendszer megragadására, a vizsgált témakör tekintetében a közpolitikai stratégiai tervezés modellezésére.
4. Képes a kritikai gondolkodásra, a manipulációs szándék felismerésére, az elfogult, de még legitim hírmagyarázat, kommentár elhatárolására a propagandától és a hazugságtól.

1. Megfelelően tudatos saját hírfogyasztása során, sokféle forrásból tájékozódik, tudatosan keresi az információs szűrőbuborékból való kilépés lehetőségeit.
2. Nyitott médiahasználata során az önreflexióra, a kritikai befogadásra, a kritikai gondolkodásra.
3. Nyitott a kritikus önértékelésre, a tevékenységeken alapuló, aktív, tanulási módszerekre, a kísérletező stílusra.
4. Elfogadja a szabályozás kiindulópontjaként az alapjogi sztrenderdek és követelmények érvényesülését.

Előadások, interaktív órai gyakorlatok, csoportmunkában készített referátumok, házi feladatok.

• Az előadások diasorai, rövid összefoglalói, irodalomjegyzék.

A. 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy félévközi írásbeli teljesítménymérés és a házi feladatok alapján történik. A tantárgy teljesítéséhez szükséges a félévközi zárthelyi dolgozat legalább 40% teljesítése.

1) félévközi írásbeli teljesítményértékelés: a tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat állhat tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; esszékérdésekből, melyek a lexikális tudást, valamint a szintetizáló képességet vizsgálják; a rendelkezésre álló munkaidő 30-60 perc; 2) házi feladatok értékelése: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája a csoportosan készített házi feladat, a házi feladatok tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját az oktató a félév elején és a félév során határozza meg.

• részteljesítmény értékelése ZH: 50%
• részteljesítmény értékelés (házi feladatok): 50%
• összesen: 100%

1) A zárthelyi dolgozat javítása a TVSZ szerinti határidőben történik és a Neptunon keresztül kerül hivatalos közlésre. 2) A zárthelyi dolgozat az dolgozat megírásának időpontját követő héten pótolható, javítható. 3) A zárthelyi dolgozat javítása esetén a jobban sikerült dolgozat eredménye számít az érdemjegy-megállapításához figyelembe vett összesített pontszámba.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2019. június 26-án, érvényes 2019. szeptember 1-től.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.6. pontban megjelölt Üzleti Jog Tanszék vezetője hagyja jóvá.