AZ ONLINE PLATFORMOK SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEI AZ ÁLHÍRJELENSÉGGEL ÖSSZE-FÜGGÉSBEN - BMEGT55V201

1. Tisztában van az álhír fogalmi keretével, a jelenség kommunikáció- és médiatudományi megközelítéseivel, összetett értékelésével.
2. Ismeri az álhírek tömeges terjedésének politikai, gazdasági, üzleti mechanizmusokban megragadható okait. Áttekintéssel rendelkezik az infokommunikációs környezet azon üzleti, és a kereskedelmi kommunikációt érintő mechanizmusairól, amelyek támogatják, befolyásolják az álhírek terjedését.
3. Ismeri azokat a releváns megközelítéseket, amelyek bemutatják, hogy milyen hatással vannak az álhírek a társadalmi nyilvánosság működésére, a világ megismerésének, megértésének folyamatára, hogyan hat a jelenség a tradicionális újságírásra.
4. Ismeri az álhírjelenség alapjogi összefüggéseit, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára.
5. Tisztában van az internetes forgalomirányító szolgáltatások (online platformok) az álhírek tömeges terjedésében játszott szerepével.
6. Ismeri az online platformok – a témakör szempontjából releváns – aktuális szabályozási környezetét, valamint a működésükből fakadó társadalmi kockázatokra reagáló szabályozási kérdéseket, illetve kezdemé-nyezéseket.
7. Áttekintéssel rendelkezik az álhírjelenséggel összefüggésben megrajzolható problématérképre aktuálisan adott, adható szabályozási megoldásokról.
8. Ismeri az álhírek felismerését biztosító elemzési szempontokat.

1. Képes a gyakorlatban a médiahasználati trendek, kutatási eredmények megfelelő értelmezésére, elhelyezésére.
2. Képes jogi és gazdasági szempontból elemezni az online platformok álhírekkel összefüggésben megragadható szerepét, motivációit, tevékenységét.
3. Képes egy sokszempontú összefüggésrendszer megragadására, a vizsgált témakör tekintetében a közpolitikai stratégiai tervezés modellezésére.
4. Képes a kritikai gondolkodásra, a manipulációs szándék felismerésére, az elfogult, de még legitim hírmagyarázat, kommentár elhatárolására a propagandától és a hazugságtól.

1. Megfelelően tudatos saját hírfogyasztása során, sokféle forrásból tájékozódik, tudatosan keresi az információs szűrőbuborékból való kilépés lehetőségeit.
2. Nyitott médiahasználata során az önreflexióra, a kritikai befogadásra, a kritikai gondolkodásra.
3. Nyitott a kritikus önértékelésre, a tevékenységeken alapuló, aktív, tanulási módszerekre, a kísérletező stílusra.
4. Elfogadja a szabályozás kiindulópontjaként az alapjogi sztrenderdek és követelmények érvényesülését.

• Az előadások diasorai, rövid összefoglalói, irodalomjegyzék.

A. 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy félévközi írásbeli teljesítménymérés és a házi feladatok alapján történik. A tantárgy teljesítéséhez szükséges a félévközi zárthelyi dolgozat legalább 40% teljesítése.

1) félévközi írásbeli teljesítményértékelés: a tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat állhat tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; esszékérdésekből, melyek a lexikális tudást, valamint a szintetizáló képességet vizsgálják; a rendelkezésre álló munkaidő 30-60 perc; 2) házi feladatok értékelése: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája a csoportosan készített házi feladat, a házi feladatok tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját az oktató a félév elején és a félév során határozza meg.

• részteljesítmény értékelése ZH: 50%
• részteljesítmény értékelés (házi feladatok): 50%
• összesen: 100%

• :

1) A zárthelyi dolgozat javítása a TVSZ szerinti határidőben történik és a Neptunon keresztül kerül hivatalos közlésre. 2) A zárthelyi dolgozat az dolgozat megírásának időpontját követő héten pótolható, javítható. 3) A zárthelyi dolgozat javítása esetén a jobban sikerült dolgozat eredménye számít az érdemjegy-megállapításához figyelembe vett összesített pontszámba.