Verziók

I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
AZ ONLINE PLATFORMOK SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEI AZ ÁLHÍRJELENSÉGGEL ÖSSZE-FÜGGÉSBEN
Azonosító
BMEGT55V201
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
2
Gyakorlat
0
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
évközi jegy
Kreditszám
3
Tantárgyfelelős
Neve
Dr. Grad-Gyenge Anikó
Beosztása
egyetemi docens
Email címe
grad-gyenge.aniko@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Üzleti Jog Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Gazdálkodási és menedzsment alapszak 2021/22/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Szabadon választható

Ajánlott félév: 5

Szak: Kommunikáció és médiatudomány alapszak - kötelező tárgyak 2018-tól

Tantárgy szerepe: Szabadon választható

Ajánlott félév: 0

Szak: Műszaki menedzser alapszak 2015/16/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Szabadon választható

Ajánlott félév: 4

Szak: Műszaki menedzser alapszak 2017/18/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Szabadon választható

Ajánlott félév: 3

Szak: Nemzetközi gazdálkodás alapszak 2018/19/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Szabadon választható

Ajánlott félév: 5

Szak: Nemzetközi gazdálkodás alapszak 2020/21/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Szabadon választható

Ajánlott félév: 3

Szak: Pénzügy és számvitel alapszak 2019/20/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Szabadon választható

Ajánlott félév: 4

Szak: Gazdálkodási és menedzsment alapszak 2018/19/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Szabadon választható

Ajánlott félév: 5

Szak: Nemzetközi gazdálkodás alapszak 2022/23/1 félévtől

Tantárgy szerepe: Szabadon választható

Ajánlott félév: 5

Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa 2019. június 26-i határozatával, érvényes 2019. szeptember 1-től.

Célkitűzések

A tárgy célja a digitális technológia által kínált médiakörnyezetben az álhírjelenség és e jelenség gazdasági és társadalmi összefüggéseinek megismerése. A témakör feldolgozása lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy az információ korában új dimenzióba kerülő álhírek mögött milyen politikai, gazdasági motivációk azonosíthatók, valamint, hogy ez a jelenség milyen társadalmi kockázatokat rejt, hogyan alakítja a nyilvános kommunikáció keretét. A tan-tárgy kitér a médiapiaci ökoszisztéma működésére, azonosítja az álhírek terjedésével összefüggésben a releváns piaci szereplőket, illetve azokat a piaci mechanizmusokat, és jelenségeket, amelyek összefüggésbe hozhatók az álhírek tömeges terjedésével. A tantárgy mélyebben vizsgálja az internetes forgalomirányító szolgáltatások, online platformok (pl. keresőszolgáltatások, közösségi médiaplatformok) hatását a hírfogyasztási szokásokra, a nyilvánosság működésére. Bemutatja e szolgáltatások jelenlegi szabályozási környezetét, és a felmerülő kockázatok alapján rávilágít a szabályozási igényt felvető problémákra, illetve ezzel összefüggésben tárgyalja az elérhető szabályozási kezdeményezéseket, megoldási javaslatokat. Mivel az online platformok szabályozása ma még formálódó jogterület, a téma-kör lehetőséget kínál a szabályozási folyamat modellezésére: a kurzus során a hallgatók a megismert társadalmi, kommunikációs, médiapiaci szempontok alapján, közös, összefoglaló policy javaslatot fogalmaznak meg. A témakör feldolgozása tevékenységcentrikus keretben, interaktív gyakorlatok formájában, elsősorban angol nyelvű forrásokra építve zajlik.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. Tisztában van az álhír fogalmi keretével, a jelenség kommunikáció- és médiatudományi megközelítéseivel, összetett értékelésével.
  2. Ismeri az álhírek tömeges terjedésének politikai, gazdasági, üzleti mechanizmusokban megragadható okait. Áttekintéssel rendelkezik az infokommunikációs környezet azon üzleti, és a kereskedelmi kommunikációt érintő mechanizmusairól, amelyek támogatják, befolyásolják az álhírek terjedését.
  3. Ismeri azokat a releváns megközelítéseket, amelyek bemutatják, hogy milyen hatással vannak az álhírek a társadalmi nyilvánosság működésére, a világ megismerésének, megértésének folyamatára, hogyan hat a jelenség a tradicionális újságírásra.
  4. Ismeri az álhírjelenség alapjogi összefüggéseit, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára.
  5. Tisztában van az internetes forgalomirányító szolgáltatások (online platformok) az álhírek tömeges terjedésében játszott szerepével.
  6. Ismeri az online platformok – a témakör szempontjából releváns – aktuális szabályozási környezetét, valamint a működésükből fakadó társadalmi kockázatokra reagáló szabályozási kérdéseket, illetve kezdeményezéseket.
  7. Áttekintéssel rendelkezik az álhírjelenséggel összefüggésben megrajzolható problématérképre aktuálisan adott, adható szabályozási megoldásokról.
  8. Ismeri az álhírek felismerését biztosító elemzési szempontokat.
Képesség
  1. Képes a gyakorlatban a médiahasználati trendek, kutatási eredmények megfelelő értelmezésére, elhelyezésére.
  2. Képes jogi és gazdasági szempontból elemezni az online platformok álhírekkel összefüggésben megragadható szerepét, motivációit, tevékenységét.
  3. Képes egy sokszempontú összefüggésrendszer megragadására, a vizsgált témakör tekintetében a közpolitikai stratégiai tervezés modellezésére.
  4. Képes a kritikai gondolkodásra, a manipulációs szándék felismerésére, az elfogult, de még legitim hírmagyarázat, kommentár elhatárolására a propagandától és a hazugságtól.
Attitűd
  1. Megfelelően tudatos saját hírfogyasztása során, sokféle forrásból tájékozódik, tudatosan keresi az információs szűrőbuborékból való kilépés lehetőségeit.
  2. Nyitott médiahasználata során az önreflexióra, a kritikai befogadásra, a kritikai gondolkodásra.
  3. Nyitott a kritikus önértékelésre, a tevékenységeken alapuló, aktív, tanulási módszerekre, a kísérletező stílusra.
  4. Elfogadja a szabályozás kiindulópontjaként az alapjogi sztrenderdek és követelmények érvényesülését.
Önállóság és felelősség

Oktatásmódszertan

Előadások, interaktív órai gyakorlatok, csoportmunkában készített referátumok, házi feladatok.

Tanulástámogató anyagok

  • Az előadások diasorai, rövid összefoglalói, irodalomjegyzék.

Általános szabályok

A. 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy félévközi írásbeli teljesítménymérés és a házi feladatok alapján történik. A tantárgy teljesítéséhez szükséges a félévközi zárthelyi dolgozat legalább 40% teljesítése.

Teljesítményértékelési módszerek

1) félévközi írásbeli teljesítményértékelés: a tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat állhat tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; esszékérdésekből, melyek a lexikális tudást, valamint a szintetizáló képességet vizsgálják; a rendelkezésre álló munkaidő 30-60 perc; 2) házi feladatok értékelése: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája a csoportosan készített házi feladat, a házi feladatok tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját az oktató a félév elején és a félév során határozza meg.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

  • részteljesítmény értékelése ZH: 50%
  • részteljesítmény értékelés (házi feladatok): 50%
  • összesen: 100%

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • :

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles > 90-100
Jeles 85–90
76–84
Közepes 64–75
Elégséges 50-63
Elégtelen < 50

Javítás és pótlás

1) A zárthelyi dolgozat javítása a TVSZ szerinti határidőben történik és a Neptunon keresztül kerül hivatalos közlésre. 2) A zárthelyi dolgozat az dolgozat megírásának időpontját követő héten pótolható, javítható. 3) A zárthelyi dolgozat javítása esetén a jobban sikerült dolgozat eredménye számít az érdemjegy-megállapításához figyelembe vett összesített pontszámba.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel a kontakt tanórákon
házi feladat elkészítése
felkészülés a teljesítményértékelésre
összesen

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2019. június 26-án, érvényes 2019. szeptember 1-től.

A félévben sorra vett témák

Előadások témái

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség
Dr. Nagy Krisztina

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.6. pontban megjelölt Üzleti Jog Tanszék vezetője hagyja jóvá.