KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIASZABÁLYOZÁS - BMEGT55M301

A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a nyilvános kommunikáció- és a médiaszabályozás célkitűzéseivel, a szabályozási eszközök és a médiakínálat, valamint a médiapiac működésének összefüggéseivel. A kurzus célja, hogy a hallgatók tisztában legyenek a média működésére vonatkozó legfontosabb szabályokkal. A kurzus elsősorban a nyilvánosságban megjelenő ügyek mentén, azok feldolgozásán keresztül nyújt bepillantást a szabályozás mélyebb összefüggéseibe. A gyakorlatorientált szemléletmód lehetőséget ad arra, hogy a szabályozás és a jogalkalmazás napi gyakorlata alapján ismerkedjenek meg a hallgatók a médiapiaci folyamatok és a tartalomszabályozás, valamint a plurális médiakínálatot célzó szabályozási eszközök közötti összefüggésekkel. Ezen túl a médiapiaci szereplők, valamint az újságírók mozgásterét kijelölő szabályozási kerettel.

1. Tisztában van a nyilvános kommunikáció korlátozásának alkotmányos alapjaival, a véleménynyilvánítás és sajtószabadság fogalmi keretével.
2. Ismeri a nyilvános kommunikáció jogi korlátozásnak rendszerét, az egyes jogágak e területre vonatkozó legfontosabb szabályait.
3. Tisztában van a szólás korlátozásának személyiségi jogok védelmet célzó szabályaival.
4. Ismeri a gyűlöletbeszéd tilalmára vonatkozó szabályokat, valamint a jogalkalmazás gyakorlatát.
5. Ismeri a médiaszabályozás alapvető céljait és eszközrendszerét, tisztában van a tartalom-szabályozás témaköreivel, és a médiapluralizmus megvalósítását célzó eszközrendszerrel.
6. Tisztában van a nyilvános kommunikáció magánszféra védelmét célzó korlátaival, a személyes adatok védelmére vonatkozó alapvető szabályokkal. Ismeri az újságírói forrásvédelem szabályait, valamint az információszabadságot biztosító szabályozási és eljárási rendet.
7. Ismeri a médiapiaci szolgáltatásokhoz kapcsolódó legfontosabb szerzői- és szomszédos jogi szabályokat.
8. Tisztában van az újmédia legfontosabb szabályozási kihívásaival, ismeri a releváns szabályozási megoldásokat.

1. Képes megkülönböztetni a nyilvános kommunikációra vonatkozó jogi és az egyéb szabályozási eszközöket.
2. Képes értékelni és elhelyezni a nyilvános kommunikációt érintő szabályokat.
3. Képes a nyilvános kommunikációval kapcsolatos jelenségek, konfliktusok, problémák jogi relevanciájá-nak felis-merésére, a jogi megoldások megtalálását segítő megfelelő kérdések megfogalmazására.
4. Képes a kritikai gondolkodásra.

1. Megfelelően tudatos és felelősségteljes gondolkodás jellemzi a technológiai fejlődés eredményeként felmerülő társadalmi kockázatok értékelése során, sokféle forrásból tájékozódik.
2. Nyitott a kritikus önértékelésre, a tevékenységeken alapuló, aktív tanulási módszerekre, a kísérletező stílusra.
3. Elfogadja az alapjogi sztenderdek és követelmények érvényesülését.

1. -

A tárgy oktatása a szabályozás alapvető rendszerének, a különböző jogterületek összefüggéseinek bemutatására, valamint az egyes problémákat, jelenségeket, konfliktusokat illusztráló jogesetek tárgyalására épül. Az előadások interaktív formában, a hallgatók témakörhöz kapcsolódó kérdései, észrevételei mentén, esetenként gyakorlati ta-pasztalataira építve zajlanak. A jogesetek bemutatását multimédiás oktatási segédanyagok használata segíti. A kurzus során a hallgatók nyilvános bírósági tárgyaláson vesznek részt, amely hozzájárul a joganyag mélyebb megértéséhez.

• Az előadások diasorai, rövid összefoglalói, irodalomjegyzék. Slides, short summaries of the lectures, bibliography.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése évközi ZH, félév végi, a vizsgaidőszak során teljesítendő írásbeli vizsga és a félév során megoldandó csoportfeladatok alapján történik. A tantárgy teljesítéséhez szükséges: a ZH és a vizsgadolgozat legalább 50% -os teljesítése, az előadásokhoz készített, a Moodle-ban elérhető ismétlő kérdések megoldása, valamint az előadások 70 %-án való részvétel.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: A ZH és a félév végi írásbeli vizsga: a tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja írásbeli dolgozat formájában, a dolgozat állhat tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; esszékérdésekből, melyek a lexikális tudást, valamint a szintetizáló képességet vizsgálják; a rendelkezésre álló munkaidő 60 perc. A félév folyamán a hallgatók csoportfeladatokat oldanak meg, amelyek az ismeretanyag elmélyítését és gyakorlati alkalmazását célozzák. A csoportfeladatokat az érintett témakörhöz kapcsoltan, a feladat kiadásakor meghatározott időpontig kell elkészíteni. A hallgatók feladata a csoportmunkában való aktív részvétel és a csoport feladatmegoldásának beadása.

• év végi vizsga: 50
• részteljesítmény értékelés (csoportfeladatok): 20
• ZH: 30
• összesen: 100

• vizsga: 100

TVSZ szerint.

1) A vizsgadolgozat javítása a TVSZ szerinti határidőben történik és a Neptunon keresztül kerül hivatalos köz-lésre. A Tanszék a tesztekbe való betekintés időpontját esetileg, a következő vizsgára jelentkezés határidejére tekintettel teszi közzé. 2) A vizsgán szerzett jegy javítására a TVSZ szerint van lehetőség. 3) A vizsgaidőszakban a TVSZ-nek megfelelő számú vizsgaalkalom meghirdetésére kerül sor. Javasolt az utolsó előtti vizsgaidőpontban az első vizsga megkísérlése.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő témakörökből áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.