ÖKOLÓGIAI GAZDASÁGTAN - BMEGT51XX62355-27

A tantárgy célja, hogy a hallgatók komplex, rendszerszintű szemléletet szerezzenek a társadalom, gazdaság és a környezet fenntarthatósági relációjáról. Legyenek lépesek ezek egymásra hatását, egymásba ágyazottságát értelmezni és magyarázni az ökológiai gazdaságtan eszköztárának alkalmazásán keresztül. Kitekintést kapnak továbbá a környezeti szabályozás szükségességéről, elvéről és főbb típusairól.

1. 1. ismeri a társadalmi, gazdasági fejlettség és a fenntarthatóság összefüggéseit;.
2. 2. felismeri a fenntartható jövő érdekében történő együttműködések szükségességét és azok egyéni, intézményi és társadalmi lehetőségeit, hatásait.

1. 1. segíteni a tanulókat abban, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit;
2. 2. alkalmazni saját szakterületén, illetve a munkahelyén a fenntarthatóságra nevelés peda-gógiai lehetősségeit;
3. 3. megértetni a tanulókkal, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájárulnak a fenntarthatósághoz.

1. 1. elkötelezett a fenntarthatóság elvének rendszerszintű érvényesítése mellett;
2. 2. nyitott az együttműködésekre és proaktív a megoldások keresésében a fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében;
3. 3. nyitott az együttműködésekre és proaktív a megoldások keresésében a fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében.

1. 1. felelősséget vállal a fenntarthatóság szemléletének tanítási, tanulási folyamatába történő beépítéséért;
2. 2. felelősséget vállal a fenntarthatóság gondolatának intézményszintű megjelenéséért.

Előadások, órai gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

• Dr. Szlávik János: Környezetgazdaságtan (2012)
• Málovics György: Ökológiai Közgazdaságtan, Átalakulás, Társadalmi Részvétel (2020) Szeged
• Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés (2012) Miskolc
• Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna (szerk.): A természetvédelemben alkalmazható köz-gazdasági értékelési módszerek (2005) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest
• Bartus Gábor – Szalai Ákos: Környezet, jog, gazdaságtan, Pázmány Press, Budapest, 2014
• (https://jak.ppke.hu/uploads/collection/205/file/Bartus-Szalai_Kornyezet_Jog_Gazdasagtan_2014_final.pdf)
• Órai előadásanyagok.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények értékelését a következő teljesítményértékelési módszerek szolgálják: 1. a félév közben elsajátított kompetenciák összegző értékelésére szolgáló cselekmények (zárthelyi dolgozat), 2. az attitűd, valamint az önállóság és felelősségvállalás típusú kompetenciaelemek meglétének vizsgálatára folyamatos, a tantárgy tanulmányi foglalkozásain tanúsított teljesítmény és aktivitás (aktív részvétel, gondolatok felvetése)

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Kötelező,összegző értékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszál, így a probléma felismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő 45 perc. 2. Kötelező részteljesítményértékelés - aktív részvétel: a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon.

• Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 80
• 1. részteljesítmény értékelés (órai munka): 20

Félévközi jeggyel zárul a tárgy, amihez az összegző tanulmányi teljesítményértékelés sikeres teljesítése szüksége

Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2025.06.02-án. Érvényes 2025.06.02-től.

1 Kereslet-kínálat-termelés összefüggései. A lineáris és a körkörös gazdálkodás jellemzői. 2 A növekedés és fejlődés relációi. Meadowsi modellek. Véges rendszerek és végtelen növekedés összeférhetetlensége. 3 Szükségletek és igények összefüggései, szükségleti modellek. A kauzalitás. A közlegelők tragédiája. Zéró összegű és nem zéró összegű játszmák. 4 A fenntartható fejlődés fogalma és a mérés lehetőségei: fenntarthatósági indikátorok 5 A helyi, regionális, illetve globális környezeti problémák összefüggései. Külső gazdasági hatás, közjavak, diszkontálás. A környezetszennyezés optimális szintje 6 A szennyezési lánc modell, a környezeti károk kialakulása. A környezetpolitikák típusai és a környezeti szabályozás alapelvei. 7 Modern környezetpolitikai alapelvek. A környezeti szabályozás főbb típusai 8 Összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zh)

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.