Pedagógusi kompetenciák és fejlesztésük - BMEGT51XX92321-42

A tantárgy célja, hogy a pedagógusok tudatosítsák és rendszerezzék a pedagógusi kompetenciák keretrendszerét, és képesek legyenek saját szakmai működésüket ebben az összefüggésrendszerben értelmezni. A hallgatók megismerik a hazai és nemzetközi kompetenciamodelleket, azok elméleti alapjait, valamint a kompetenciafejlesztés lehetséges módszereit. A kurzus során kiemelt hangsúlyt kap a tanulói fejlődés támogatásához, a tanulási-tanítási folyamat tervezéséhez és értékeléséhez, valamint a szakmai együttműködéshez kapcsolódó pedagógusi kompetenciák fejlesztése. A tantárgy célja, hogy elősegítse az önreflexióra épülő professzionális fejlődést, támogatva a résztvevők egyéni tanulási útjának megtervezését. A kurzus során a hallgatók képessé válnak saját erősségeik és fejlesztendő területeik felismerésére, célirányos szakmai önfejlesztési tervek megalkotására, valamint az eredmények mérésére és dokumentálására.

1. Ismeri a portfólióval kapcsolatos hagyományos és online rendszereket, dokumentumokat.
2. Ismeri a kompetenciafejlesztés elméletét és módszertanát.
3. Ismeri a pedagógusképzés és pedagógus-továbbképzés rendszerét, követelményeit.
4. Tisztában van a pedagógusi gyakorlatot meghatározó nézetek szerepével, ismeri alakításuk lehetőségeit.
5. Ismeri a pedagóguspálya választásának, elhagyásának és a pályán maradásnak soktényezős hátterét.
6. Ismeri a pedagógusjelöltekkel, pályakezdőkkel való foglalkozás és a felnőttképzés specifikumait, a tanácsadás szakmai követelményeit és etikai elvárásait.
7. Ismeri a reflektív gondolkodás, a szakmai elemzés fejlesztésének módszereit, technikáit.
8. Ismeri az intézmények szervezeti működésének sajátosságait, a szervezeti jellemzők hatását a pedagógusok munkájára.
9. Ismeri a pedagógusok munkájához kapcsolódó legújabb kutatási és fejlesztési eredményeket.
10. Széles körű szakmai tájékozottsággal rendelkezik, ismeri a szakterületéhez kapcsolódó szakirodalmi forrásokat, a szakirodalmi folyóiratokat, alternatív pedagógiai lehetőségeket.

1. Képes a pedagógusi kompetenciák és kompetenciafejlesztő módszertani kultúra magas szintű és tudatos alkalmazására.
2. Képes a gyakornok tanórai és tanórán kívüli tapasztalatszerzésének irányítására.
3. Képes a gyakornok munkájának nyomon követésére, fejlesztő értékelésére.
4. Képes a gyakornok szakmai szocializációjának támogatására, segítésére.
5. Képes az önbizalom, az önhatékonyság alakítására.
6. Képes az adott szakterületen a korszerű, jó gyakorlat bemutatására.
7. Képes a pedagógiai problémák, konfliktushelyzetek kezelésére.
8. Képes minta és segítségnyújtására a pedagógiai szituációk és folyamatok tervezésé-ben, megvalósításában, elemző értékelésében.
9. Képes a gyakornok önálló elképzeléseinek támogatására, szakszerű elemzésére és a megvalósítás reális értékelésére.
10. Képes segíteni a gyakornokot abban, hogy megtalálja a személyiségéhez illeszkedő saját szakmai fejlődési útját.
11. Képes a mentorálás szempontjából hatékony, kreatív válaszokat keresni/találni a különböző kontextusban felmerülő pedagógiai problémákra.
12. Képes a szabályozók, tények, helyzetek elemzésére és értékelésére támaszkodva a gyakornok teljesítményét (eredményeit) meghatározni, illetve ezek eléréséhez tevékenységet, tartalmat, eszközt, módszert választani vagy fejleszteni, adaptálni.
13. Képes a mentorálási folyamatokat a mentorálttal együttműködve megtervezni, meg-szervezni és értékelni.
14. Képes a pedagógiai nézetrendszer és gyakorlat változását, tökéletesítését támogató, bátorító mentorálási környezet kialakítására.
15. A mentorálást tanulási helyzetnek tekinti, kihasználja az egymástól való tanulás lehetőségeit.
16. Képes fejleszteni a pályakezdők reflektív gondolkodását,
17. Képes a pályakezdő kompetenciáit felmérni, ezen alapuló fejlődését megtervezni és megfelelő módszertani kultúrával támogatni.
18. Képes a gyakornok szakmai kompetenciáit és fejlődését szakmailag megalapozottan, a fejlődést támogatóan értékelni.
19. Képes hatékony szakmai együttműködésre, egyenrangú kommunikációra, konstruktív problémamegoldásra pályakezdőkkel és kollégákkal is.

1. Attitűdje elfogadó, támogató, türelmes.
2. Hitelessége saját pedagógusi gyakorlatában és munkatapasztalatában gyökerezik.
3. Felelősséget érez gyakornoka/tanárjelöltje folyamatos szakmai fejlődéséért.
4. Igényli és elfogadja gyakornoka/tanárjelöltje visszajelzéseit, és felhasználja azokat folyamatos önfejlesztése érdekében.
5. Fontosnak tartja a folyamatos önreflexiót a saját mentortanári fejlődése érdekében.
6. Figyelemmel kíséri a mentori, támogató szereppel és a támogatás módszertanával kapcsolatos szakirodalmat, gyakorlati fejlesztéseket, és ezen a területen is folyamatosan képzi magát.

1. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.
2. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

A tantárgy oktatása előadás keretében történik, ugyanakkor módszertani sokszínűséggel támogatja a résztvevők aktív bevonódását és a gyakorlati alkalmazás megalapozását. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek között szerepelnek esetelemzések, intézményi példák elemzése, valamint strukturált viták és önreflexiós feladatok. Az előadások során interaktív elemek – például kérdés- és problémaalapú megközelítések – segítik a hallgatókat abban, hogy saját iskolai gyakorlatukra reflektálva értelmezzék a tanultakat. A tanulási folyamatot segítik sablonok, tervezési segédletek és ellenőrző listák, amelyek a mentori munka strukturálását támogatják. Az oktatás során lehetőség nyílik a tervezési és szervezési technikák szimulációs gyakorlatokon keresztüli kipróbálására is.

• M. Nádasi, M. (Ed.) (2010-11). A mentorfelkészítés rendszere, próbája, a mentorképzés szakterületi előkészítése, I–III. kötet. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
• Sallai, É.(2015). A mentori tevékenységek tapasztalatai. In Sallai, É. (Ed.). A pedagógusok gyakornoki rendszerének fejlesztése és értékelése. Budapest: Oktatási Hivatal.
• Kőpatakiné Mészáros Mária – Mayer József (2009): Bevezetés a mentorálás módszertanába.https://ofi.oh.gov.hu/bevezetes-mentoralas-modszertanaba
• Falus Iván - Szűcs Ida (2022): A didaktika kézikönyve. Akadémiai kiadó. Budapest
• Lengyel Zsuzsa, Szekeresné Nádudvary Ildikó(2024): 101 jógyakorlat mentortanároknak. ELTE Kiadó, Budapest.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése a gyakorlatokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés).

A tantárgy teljesítményértékelése írásbeli vizsgával történik, amely során a hallgatóknak számot kell adniuk a pedagógusi kompetenciák rendszerének ismeretéről, fejlesztési lehetőségeik felismeréséről, valamint a kurzus során tárgyalt elméleti modellek és gyakorlati alkalmazások összekapcsolásáról. A vizsga kérdései tartalmaznak fogalommagyarázatot, összefüggések elemzését, valamint pedagógiai helyzetek kompetenciaalapú értelmezését. A vizsga célja nemcsak az ismeretek reprodukciója, hanem azok értő, alkalmazó szintű bemutatása is. A félév során opcionálisan rövidebb önreflexiós írásos feladat is adható, amely visszacsatolásként szolgálhat a vizsgára való felkészüléshez, de a jegybe nem számít bele. Az értékelés során hangsúlyos szempont az elemző gondolkodás, a rendszerben való látásmód, valamint a gyakorlati vonatkoztatások megalapozottsága.

• Órai aktivitás: 40
• Vizsga: 60

• Vizsga: 60

Az órák aktív látogatása és a vizsga teljesítése.

Az aktív részvétel jellegéből adódóan nem pótolható, nem javítható.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2025.06.02-án. Érvényes 2025.06.02-től.

1. óra: A 21. századi pedagógus szerepe – globális és hazai elvárások • A tanári szerep változása: facilitátor, reflektív szakember, digitális mentor • Az OECD, Európai Unió és hazai elvárások tükrében • 21. századi készségek (4K: kritikus gondolkodás, kreativitás, kommunikáció, kooperáció) 2. óra: A pedagógusi kompetenciák rendszere – elméleti alapok és hazai szabályozás • A pedagóguskompetenciák 8-as rendszere (Nkt., 326/2013-as kormányrendelet) • A tanulás támogatása különböző tanulói háttér esetén • Kompetenciafejlesztés mint folyamatos szakmai önfejlesztés 3. óra: A reflektív gondolkodás szerepe a pedagógusi pályán • Reflektív napló és szakmai önreflexió módszerei • A reflexió szerepe a mentorálásban • Példák elemzése, gyakorlati alkalmazás 4. óra: Digitális pedagógiai kompetenciák fejlesztése • Digitális pedagógiai eszköztár: módszerek, platformok, alkalmazások • A digitális állampolgárság és etikai kérdések • Mentori támogatás digitális térben: tanulási környezetek, blended learning 5. óra: Interkulturális és inkluzív nevelési kompetenciák • Különböző tanulói háttér: szociális, kulturális, nyelvi diverzitás • Érzékenyítés és elfogadás támogatása mentori szinten • Példák adaptív mentorálási gyakorlatokra 6. óra: Együttműködési és kommunikációs kompetenciák fejlesztése • Asszertív kommunikáció, aktív hallgatás, visszajelzésadás • Konfliktuskezelés a tanári és mentori szerepben • Műhelymunka: konkrét helyzetek feldolgozása 7. óra: Pályaszocializáció és mentális egészség támogatása • Pályakezdők kihívásai – stresszkezelés, kiégés megelőzése • A mentor szerepe a pszichológiai biztonság megteremtésében • Mentorált támogatása önismeretben és rezilienciában 8. óra: Egyéni fejlődési útvonalak – fejlesztési terv készítése • Saját kompetenciák feltérképezése (önértékelés, SWOT-elemzés) • Egyéni fejlesztési terv kidolgozása mentor és mentorált számára • Zárókör: tapasztalatok megosztása, közös reflexió

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.