A mentori munka tervezése és szervezése - BMEGT51XX85020-78

A tantárgy célja, hogy a résztvevő pedagógusok megismerjék a mentori munka tudatos, rendszerszintű tervezésének és szervezésének alapelveit, eszközeit és gyakorlati lehetőségeit. A kurzus során a hallgatók betekintést nyernek a mentori folyamat strukturált szakaszaiba, a célkitűzések és fejlesztési fókuszok meghatározásának módjaiba, valamint a mentorálás dokumentálásának és adminisztrációjának gyakorlati megoldásaiba. Különös hangsúlyt kap a mentorált igényeihez illeszkedő támogatási terv összeállítása, az időkezelés, valamint az együttműködés koordinálása az iskolai közösségen belül. A tantárgy célja továbbá, hogy elősegítse a stratégiai gondolkodást a mentori szerepvállalásban, valamint felkészítse a hallgatókat a változó intézményi környezethez való alkalmazkodásra. A kurzus a mentori munka tervezési és szervezési kompetenciáit fejleszti, elméleti alapozással és gyakorlati példákon keresztül. A tantárgy előadás keretében zajlik, és vizsgával zárul.

1. magyarIsmeri a portfólióval kapcsolatos hagyományos és online rendszereket, dokumentumokat.
2. Ismeri a kompetenciafejlesztés elméletét és módszertanát.
3. Ismeri a pedagógusképzés és pedagógus-továbbképzés rendszerét, követelményeit.
4. Tisztában van a pedagógusi gyakorlatot meghatározó nézetek szerepével, ismeri alakításuk lehetőségeit.
5. Ismeri a pedagóguspálya választásának, elhagyásának és a pályán maradásnak soktényezős hátterét.
6. Ismeri a pedagógusjelöltekkel, pályakezdőkkel való foglalkozás és a felnőttképzés specifikumait, a tanácsadás szakmai követelményeit és etikai elvárásait.
7. Ismeri a reflektív gondolkodás, a szakmai elemzés fejlesztésének módszereit, technikáit.
8. Ismeri az intézmények szervezeti működésének sajátosságait, a szervezeti jellemzők hatását a pedagógusok munkájára.
9. Ismeri a pedagógusok munkájához kapcsolódó legújabb kutatási és fejlesztési eredményeket.
10. Széles körű szakmai tájékozottsággal rendelkezik, ismeri a szakterületéhez kapcsolódó szakirodalmi forrásokat, a szakirodalmi folyóiratokat, alternatív pedagógiai lehetőségeket.

1. Képes a pedagógusi kompetenciák és kompetenciafejlesztő módszertani kultúra magas szintű és tudatos alkalmazására.
2. Képes a gyakornok tanórai és tanórán kívüli tapasztalatszerzésének irányítására.
3. Képes a gyakornok munkájának nyomon követésére, fejlesztő értékelésére.
4. Képes a gyakornok szakmai szocializációjának támogatására, segítésére.
5. Képes az önbizalom, az önhatékonyság alakítására.
6. Képes az adott szakterületen a korszerű, jó gyakorlat bemutatására.
7. Képes a pedagógiai problémák, konfliktushelyzetek kezelésére.
8. Képes minta és segítségnyújtására a pedagógiai szituációk és folyamatok tervezésé-ben, megvalósításában, elemző értékelésében.
9. Képes a gyakornok önálló elképzeléseinek támogatására, szakszerű elemzésére és a megvalósítás reális értékelésére.
10. Képes segíteni a gyakornokot abban, hogy megtalálja a személyiségéhez illeszkedő saját szakmai fejlődési útját.
11. Képes a mentorálás szempontjából hatékony, kreatív válaszokat keresni/találni a különböző kontextusban felmerülő pedagógiai problémákra.
12. Képes a szabályozók, tények, helyzetek elemzésére és értékelésére támaszkodva a gyakornok teljesítményét (eredményeit) meghatározni, illetve ezek eléréséhez tevékenységet, tartalmat, eszközt, módszert választani vagy fejleszteni, adaptálni.
13. Képes a mentorálási folyamatokat a mentorálttal együttműködve megtervezni, meg-szervezni és értékelni.
14. Képes a pedagógiai nézetrendszer és gyakorlat változását, tökéletesítését támogató, bátorító mentorálási környezet kialakítására.
15. A mentorálást tanulási helyzetnek tekinti, kihasználja az egymástól való tanulás lehetőségeit.
16. Képes fejleszteni a pályakezdők reflektív gondolkodását,
17. Képes a pályakezdő kompetenciáit felmérni, ezen alapuló fejlődését megtervezni és megfelelő módszertani kultúrával támogatni.
18. Képes a gyakornok szakmai kompetenciáit és fejlődését szakmailag megalapozottan, a fejlődést támogatóan értékelni.
19. Képes hatékony szakmai együttműködésre, egyenrangú kommunikációra, konstruktív problémamegoldásra pályakezdőkkel és kollégákkal is.

1. Attitűdje elfogadó, támogató, türelmes.
2. Hitelessége saját pedagógusi gyakorlatában és munkatapasztalatában gyökerezik.
3. Felelősséget érez gyakornoka/tanárjelöltje folyamatos szakmai fejlődéséért.
4. Igényli és elfogadja gyakornoka/tanárjelöltje visszajelzéseit, és felhasználja azokat folyamatos önfejlesztése érdekében.
5. Fontosnak tartja a folyamatos önreflexiót a saját mentortanári fejlődése érdekében.
6. Figyelemmel kíséri a mentori, támogató szereppel és a támogatás módszertanával kapcsolatos szakirodalmat, gyakorlati fejlesztéseket, és ezen a területen is folyamatosan képzi magát.

1. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.
2. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

A tantárgy oktatása előadás keretében történik, ugyanakkor módszertani sokszínűséggel támogatja a résztvevők aktív bevonódását és a gyakorlati alkalmazás megalapozását. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek között szerepelnek esetelemzések, intézményi példák elemzése, valamint strukturált viták és önreflexiós feladatok. Az előadások során interaktív elemek – például kérdés- és problémaalapú megközelítések – segítik a hallgatókat abban, hogy saját iskolai gyakorlatukra reflektálva értelmezzék a tanultakat. A tanulási folyamatot segítik sablonok, tervezési segédletek és ellenőrző listák, amelyek a mentori munka strukturálását támogatják. Az oktatás során lehetőség nyílik a tervezési és szervezési technikák szimulációs gyakorlatokon keresztüli kipróbálására is.

• M. Nádasi, M. (Ed.) (2010-11). A mentorfelkészítés rendszere, próbája, a mentorképzés szakterületi előkészítése, I–III. kötet. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
• Sallai, É.(2015). A mentori tevékenységek tapasztalatai. In Sallai, É. (Ed.). A pedagógusok gyakornoki rendszerének fejlesztése és értékelése. Budapest: Oktatási Hivatal.
• Kőpatakiné Mészáros Mária – Mayer József (2009): Bevezetés a mentorálás módszertanába.https://ofi.oh.gov.hu/bevezetes-mentoralas-modszertanaba
• Lengyel Zsuzsa, Szekeresné Nádudvary Ildikó(2024): 101 jógyakorlat mentortanároknak. ELTE Kiadó, Budapest.

A 2.1 és 2.2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése a gyakorlatokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés).

• Órai aktivitás: 60
• Vizsgára való felészülés: 40

• Vizsga: 40

Az órán való részvétel és a vizsga teljesítése.

Az aktív részvétel jellegéből adódóan nem pótolható, nem javítható.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2025.06.02-án. Érvényes 2025.06.02-től.

1. óra: A mentori szerep és felelősség tervezési aspektusai • A mentori munka célrendszere és feladatai • A tervezés mint mentori kompetencia • A tanulási utak és fejlődési szintek figyelembevétele a mentorálásban 2. óra: Mentori tevékenységek éves és féléves tervezése • Mentori munkaterv készítése (minta és sablon) • A mentorált tanár/képzésben lévő hallgató igényeinek feltérképezése • Egyéni fejlesztési célok illesztése az intézményi célokhoz 3. óra: Havi és heti szintű tervezés – a rendszeresség szerepe • Tematikus hetek, felkészítések, óralátogatások tervezése • Rugalmas tervezés: alkalmazkodás váratlan helyzetekhez • Szinergiák a tantestületi munkával 4. óra: Mentorálási folyamat struktúrája és ütemezése • A mentorálás szakaszai (előkészítés – kísérés – értékelés) • Célkitűzések, tevékenységek és indikátorok összehangolása • Kapcsolattartás más érintettekkel (pl. vezető, gyakorlóhely, egyetem) 5. óra: A mentorálási helyszínek és erőforrások szervezése • Óralátogatások, hospitálások és konzultációk szervezése • Eszközök, tananyagok és időgazdálkodási szempontok • Digitális eszközök szerepe a szervezésben 6. óra: Dokumentáció és adminisztráció a mentori munkában • Naplók, jelenléti ívek, reflexiós jegyzetek • Egyéni fejlődési naplók és portfóliók • Jogszabályi és intézményi elvárások a dokumentációban 7. óra: Együttműködés más szereplőkkel – koordinációs feladatok • Szerepek és kapcsolódási pontok (szakmai vezető, gyakorlóhely, egyetem) • Mentorként való részvétel a nevelőtestületi és szakmai munkában • Információáramlás és visszacsatolás biztosítása 8. óra: Esetfeldolgozás és tervezési gyakorlat • Valós vagy szimulált mentori szituációk elemzése • Mentorterv készítése egy féléves mentorálási folyamathoz • Közös reflexió és visszajelzés

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.