I. TANTÁRGYLEÍRÁS
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK
III. RÉSZLETES TANTÁRGYTEMATIKA
ALAPADATOK
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK
A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TEMATIKAI EGYSÉGEK ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
Tantárgy neve
A NEVELÉSRŐL KÖZÉRTHETŐEN
Azonosító
BMEGT51V103
A tantárgy jellege
kontaktórás tanegység
Kurzustípusok és óraszámok
Típus
óraszám
Előadás
1
Gyakorlat
1
Laboratórium
0
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségértékelés) típusa
félévközi érdemjegy
Kreditszám
2
Tantárgyfelelős
Neve
Dr. Tóth Péter
Beosztása
egyetemi tanár
Email címe
toth.peter@gtk.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Műszaki Pedagógia Tanszék
A tantárgy weblapja
A tantárgy oktatásának nyelve
magyar - HU
A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve

Szak: Szabadon választható tárgyak

Tantárgy szerepe: Szabadon választható

Ajánlott félév: 0

Közvetlen előkövetelmények
Erős
Nincs
Gyenge
Nincs
Párhuzamos
Nincs
Kizáró feltételek
Nincs
A tantárgyleírás érvényessége
Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa 580.456/2/2020 számú határozatával, érvényes 2020. szeptember 1-jétől.

Célkitűzések

A gyermeknevelésről neveltként mindnyájan rendelkezünk tapasztalatokkal, azonban nemcsak a család, az iskola, vagy a szakképzés végez tudatos, szervezett (pl. szakmai) nevelést, hanem a felnőttekben is tudatosulnia kellene, hogy életünk végéig neveljük egymást: a vezető a beosztottat, a házastársak és a munkahelyi kollégák egymást, a gyermekek a szüleiket és így tovább. A tantárgy életszerű példákon keresztül kívánja elsajátíttatni a Neveléstan alapjait: többek között a nevelés céljait és módszereit, területeit, valamint a nevelési hatásrendszer törvényszerűségeit. Betekintést nyújt néhány nevelési területre, a nehezen nevelhetőség problémakörének kezelésébe és a sajátos nevelési igényű egyének nevelésének lehetőségeibe is.

Tanulmányi eredmények

Tudás
  1. A hallgató ismeri a neveléstan alapfogalmait,
  2. ismeri a nevelés társas közegét,
  3. ismer egy neveléstani rendszermodellt,
  4. alapvető pedagógiai orientációjú ismeretekkel rendelkezik a nevelési konfliktusok kezeléséről,
  5. a sajátos nevelési igény társadalmi jelentőségéről és annak kezelési lehetőségeiről.
Képesség
  1. Képes mozgósítani és konstruktívan továbbfejleszteni a témára vonatkozó előzetes tudását,
  2. képes összefüggések feltárására a tanulás és a nevelés között,
  3. képes összefüggések feltárására az ENSZ fenntarthatósági célok és a nevelés között,
  4. képes megkülönböztetni a nevelés színtereit és tartományait,
Attitűd
  1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
  2. csoportos feladatvégzés esetén határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
  3. Nyitott és befogadó az interdiszciplináris kutatások új eredményei iránt,
  4. törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra
Önállóság és felelősség
  1. Önállóan végzi a feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását,
  2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
  3. csoportmunkában a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
  4. A neveléssel kapcsolatban felelősségteljesen átgondolt álláspontot alakít ki.

Oktatásmódszertan

Interaktív előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, önállóan készített feladatok. Játékos feladatmegoldás.

Tanulástámogató anyagok

  • Fűzi Beatrix (2015): Neveléstan. (tankonyvtar.hu)
  • Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
  • Feketéné Szakos Éva: Egy Socrates Grundtvig menedzserképző program az egészségnevelésben. FELNŐTTKÉPZÉSI SZEMLE 2:(1) pp. 15-19. (2008)
  • Benedek András (szerk.): Szakképzés-pedagógia. TYPOTEX 2006. Budapest.
  • Kron, Friedrich, W.: Pedagógia. Osiris, Budapest, 1997.
  • Nahalka István: A természettudományos nevelés és a tudományelméletek. Magyar Pedagógia, 3-4. 229-250.
  • 1995.
  • Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002.
  • www.drfeherkatalin.hu/upld/bevped.ppt
  • Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai kalauz. Útmutató a családorientált pedagógiai gondolkodáshoz. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai és Tanárképző Főiskola Bp. 1996.
  • www.egeszseg.hu

Általános szabályok

A 3.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése beadandó házi feladat (írásbeli részteljesítmény-értékelés), és a gyakorlatokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény-értékelés) alapján történik.

Teljesítményértékelési módszerek

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás-, képesség-, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja, beadandó házi feladat formájában. A kiadott témákkal kapcsolatos tanulmány megírásával, vagy digitális média-formában való feldolgozásával kerül sor a részteljesítmény-értékelésre. 2. Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás-, képesség-, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel az órákon; az értékelési elveket a tantárgyfelelős határozza meg.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

Vizsgaelemek részaránya a minősítésben

  • részteljesítmény értékelés (házi feladat): 50%
  • félévközi eredmények beszámítása: 50%
  • összesen: 100%

Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége

Az aláírás megszerzésének feltétele a TVSz szerint az órákon való aktív részvétel.

Érdemjegy-megállapítás

%
Jeles > 90-100
Jeles 86–90
74–86
Közepes 62–74
Elégséges 50-62
Elégtelen < 50

Javítás és pótlás

1) Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiváltható vagy helyettesíthető. 2) A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a későbbit vesszük figyelembe.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Munka jellege Munkaórák száma
részvétel a kontakt tanórákon
házi feladat elkészítése
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása
összesen

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2020.05.27-én, érvényes 2020.09.01-től.

A félévben sorra vett témák

A 3.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez szükséges tanulmányi munka a következő tematikai blokkok szerint tagolódik. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

Előadások témái
1. Neveléselméleti és neveléstörténeti alapfogalmak
2. A nevelés fogalma. Nevelési színterek és tartományok
3. A pedagógus, mint nevelő
4. Nevelési célok. Konstruktív életvezetés
5. Az ösztönző-motivációs személyiségkomponensek: szokások, életvezetési modellek, meggyőződések.
6. A nevelési folyamat, nevelési módszerek, a nevelés tervezése
7. Szakmai nevelés
8. A nevelés társas közege; nevelés és társadalom
9. Ökoszociális környezet, szociális tanulás, szocializáció. A csoport
10. A család: funkciói, a család életmódja, szocializációs zavarok
11. Az iskola, mint nevelési színtér
12. Konfliktusok és nevelés
13. A sajátos nevelési igényű emberek
14. Összefoglalás

További oktatók

Név Beosztás Elérhetőség

A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.