A NEVELÉSRŐL KÖZÉRTHETŐEN - BMEGT51V103

1. A hallgató ismeri a neveléstan alapfogalmait,
2. ismeri a nevelés társas közegét,
3. ismer egy neveléstani rendszermodellt,
4. alapvető pedagógiai orientációjú ismeretekkel rendelkezik a nevelési konfliktusok kezeléséről,
5. a sajátos nevelési igény társadalmi jelentőségéről és annak kezelési lehetőségeiről.

1. Képes mozgósítani és konstruktívan továbbfejleszteni a témára vonatkozó előzetes tudását,
2. képes összefüggések feltárására a tanulás és a nevelés között,
3. képes összefüggések feltárására az ENSZ fenntarthatósági célok és a nevelés között,
4. képes megkülönböztetni a nevelés színtereit és tartományait,

1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
2. csoportos feladatvégzés esetén határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
3. Nyitott és befogadó az interdiszciplináris kutatások új eredményei iránt,
4. törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra

1. Önállóan végzi a feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását,
2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
3. csoportmunkában a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
4. A neveléssel kapcsolatban felelősségteljesen átgondolt álláspontot alakít ki.

• Fűzi Beatrix (2015): Neveléstan. (tankonyvtar.hu)
• Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
• Feketéné Szakos Éva: Egy Socrates Grundtvig menedzserképző program az egészségnevelésben. FELNŐTTKÉPZÉSI SZEMLE 2:(1) pp. 15-19. (2008)
• Benedek András (szerk.): Szakképzés-pedagógia. TYPOTEX 2006. Budapest.
• Kron, Friedrich, W.: Pedagógia. Osiris, Budapest, 1997.
• Nahalka István: A természettudományos nevelés és a tudományelméletek. Magyar Pedagógia, 3-4. 229-250.
• 1995.
• Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002.
• www.drfeherkatalin.hu/upld/bevped.ppt
• Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai kalauz. Útmutató a családorientált pedagógiai gondolkodáshoz. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai és Tanárképző Főiskola Bp. 1996.
• www.egeszseg.hu

A 3.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése beadandó házi feladat (írásbeli részteljesítmény-értékelés), és a gyakorlatokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény-értékelés) alapján történik.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás-, képesség-, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja, beadandó házi feladat formájában. A kiadott témákkal kapcsolatos tanulmány megírásával, vagy digitális média-formában való feldolgozásával kerül sor a részteljesítmény-értékelésre. 2. Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás-, képesség-, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel az órákon; az értékelési elveket a tantárgyfelelős határozza meg.

• :

• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 50%
• félévközi eredmények beszámítása: 50%
• összesen: 100%

Az aláírás megszerzésének feltétele a TVSz szerint az órákon való aktív részvétel.

1) Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiváltható vagy helyettesíthető. 2) A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a későbbit vesszük figyelembe.

A 3.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez szükséges tanulmányi munka a következő tematikai blokkok szerint tagolódik. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.