FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN - BMEGT30A105

A Fejlődésgazdaságtan tárgy célkitűzése hármas. Az elsődleges cél – a Közgazdaságtan I. és II. ismeretek kiegészítéseként és ezek szerves folytatásaként – tárgyalni a gazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés kapcsolatrendszerét. Ehhez kötődően kiemelten foglalkozunk a fejlődés-gazdaságtan alábbi területeivel: - szegénység, egyenlőtlenség - globális demográfiai trendek - urbanizáció - oktatás és egészségügy, azaz a humántőke szerepe a fejlődésben - a nők változó szerepvállalásának szerepe a fejlődésben - globalizáció, nemzetközi partnerség és segélyezés - globális környezeti kihívások Másrészt cél, bevezetni a hallgatókat az empirikus adatelemzés alkalmazásába az alábbi területeken: - a fejlődéselméleti mutatók és nemzetközi adatok összegyűjtése; - országrangsorok összehasonlítása és összehasonlító elemzése; - oksági viszonyok feltárása; - fejlesztési politikák, illetve azok eszközei jólétnövelő hatásának elemzése. Végül az előbbi ismeretekre és képességekre építve egy olyan átfogó aktuális közgazdasági elemző szemléletmód átadása a cél, amelynek segítségével a hallgatók eligazodhatnak a 21. század nemzeti és nemzetközi fejlesztési politikáinak és folyamatainak aktuális kérdéseiben.

1. a nemzetközi tendenciák stilizált tényeit,
2. a regressziószámítás módszertanát nemzetközi adatokon és nemzetközi összehasonlításokban,
3. a Granger-okság fogalmát,
4. a klasszikus nemzetközi gazdaságtan modelljeit és azok korlátait,
5. a fejlődésgazdaságtan főbb aktuális irányait és elméleti irányzatait,
6. az alkalmazott kereskedelempolitikai eszközöket és azok jóléti hatásait,
7. a nemzetközi gazdaságpolitika eszközeit és hatásait mind a fejlett, mind a fejlődő országok vonatkozásában,
8. az eltérő árfolyamrendszerek típusait, jellemzőit és az alkalmazható gazdaságpolitikai eszközök hatókörét

1. önálló nemzetközi adattömb összeállítására és regressziós elemzésére,
2. adatsorok közötti Granger-okság feltárására, azt értelmezni és a kapott eredmények alapján következtetések levonására,
3. a különböző (Pearson, Spearman és Kendall-féle) rangkorreláció számítására és értelmezésére
4. elemezni a klasszikus és modern fejlődési elméletek és modellek előnyeit és hátrányait.
5. összevetni és átfogóan elemezni a gazdasági és társadalmi fejlesztési célokat,
6. értelmezni a nemzeti és nemzetközi fejlesztési politika szerepét és hatását eltérő intézményi keretek között,
7. megítélni a különböző gazdaságpolitikák hatását eltérő történelmi, politikai és földrajzi adottságok esetén.

1. nyitott az információtechnológiai eszközök használatára, a regresszió- és idősorelemzési modellek módszer-tanának megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére
2. együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival
3. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását
4. nyitott a kritikai gondolkodásra
5. törekszik az eltérő gazdasági szemléletmódok megismerésére és alkalmazására.

1. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
2. képes önállóan gyakorlati feladatokat megoldani.

Előadások, számítási feladatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok, munkaszervezési technikák.

• Kötelező – Obligatory: Todaro, Michael P. – Smith, Stephen C. (2020): Economic Development. (13th ed.) Addison-Wesley, London.
• Kötelező – Obligatory: Rosling, Hans – Rönnlund, Anna Rosling – Rosling, Ola (2018): Tények. Libri Kiadó. Budapest.
• Kötelező – Obligatory: Acemoglu, D. – Robinson, J. A. (2013): Miért buknak el nemzetek. A hatalom, a jólét és a szegénység eredete. HVG Kiadó Zrt., Budapest.
• Kötelező – Obligatory: A The Economist válogatott cikkei
• Kötelező – Obligatory: Az előadások prezentációinak anyaga, ami a félév során folyamatosan fog feltöltésre kerülni
• Ajánlott – Recommended: Banerjee, Abhijit V. – Duflo, Esther (2019): Good Economics for Hard Times. Better Answers to Our Biggest Problems. Penguin Random House, London, UK.
• Ajánlott – Recommended: Banerjee, Abhijit V. – Duflo, Esther (2016): A szegények gazdálkodása. A szegénység elleni küzdelem teljes újragondolása. Balassi Kiadó, Budapest.
• Ajánlott – Recommended: Deaton, A. (2017): A nagy szökés. Egészség, gazdagság, és az egyenlőtlenség eredete. Corvina Kiadó Kft. Budapest.
• Ajánlott – Recommended: Giugale, Marcelo M. (2019): Gazdasági fejlődés. Amit mindenkinek tudnia kell. Pallas Athéné Könyvkiadó Kft., Budapest.
• Ajánlott – Recommended: Nafziger, Wayne E. (2012): Economic Development. (5th ed.), Cambridge University Press, Cambridge.
• Ajánlott – Recommended: Szentes Tamás (2011): Fejlődés-gazdaságtan. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest.
• Ajánlott – Recommended: Meier, G. M. – Rauch, J. E. (2005): Leading Issues in Economic Development. (8th ed.) Oxford University Press, New York.
• Ajánlott – Recommended: Feenstra, Robert C., Robert Inklaar and Marcel P. Timmer (2015),
• Ajánlott – Recommended: A World Bank válogatott kiadványai,

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két évközi beadandó házifeladat (írásbeli részteljesítmény-értékelés), az előadásokon és azt követően tanúsított, spontán vagy előzetes felkészülést igénylő, aktív részvétel (részteljesítmény-értékelés) és írásbeli vizsga (összegző teljesítményértékelés) alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja, beadandó házi feladatok formájában a következő: adott tanulmányi heteken a kiadott empirikus elemzések elvégzésével kerül sor a részteljesítmény-értékelésekre. 2. Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel, plusz pontokért): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a kontaktórákon; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) 1. Írásbeli teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, írásbeli vizsga formájában Az összegző teljesítményértékelés kitér az elsajátítandó fogalom- és eszköztár ismeretének és összefüggéseinek tesztelésére. 2. Évközi eredmények beszámítása: a vizsgán nyújtott teljesítmény mellett a végső érdemjegyben a szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések eredményét is figyelembe vesszük.

• 1. részteljesítmény értékelés (1. házi feladat): 5
• 2. részteljesítmény értékelés (2. házi feladat): 5
• összesen: 10

• írásbeli vizsga: 90
• évközi eredmények beszámítása: 10
• összesen: 100

Az aláírás megszerzésének nincs feltétele.

Az aktív részvétel – jellegéből adódóan –, valamint a két házi feladat nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiváltható vagy helyettesíthető. Az írásbeli vizsga a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a későbbit vesszük figyelembe.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 11.04-én. Érvényes 2024.11.04-től.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Közgazdaságtan Tanszék vezetője hagyja jóvá.