Regionális gazdaságtan - BMEGT42M521

A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a regionális gazdaságtan alapjaival, nemzetközi és hazai tapasztalataival, a regionális gazdaságtan kihívásaival és főbb vizsgálati területeivel.

1. A hallgató ismeri a térben kiterjedt gazdaság szereplőinek telephelyválasztását motiváló elméleteket (regionális mikroökonómia);
2. ismeri a régiók közötti különbségekre, változatos fejlődési pályákra vonatkozó magyarázatokat (regionális makroökonómia);
3. ismeri a régiók közötti különbségek csökkentésének módozatait, a területfejlesztés fogalmát, eszközrendszerét;
4. tisztában van az európai uniós szintű valamint a hazai területfejlesztés kialakulásával;
5. valamint a regionális gazdaságtan területén Nobel-díjjal jutalmazott tudósok, valamint az elméleteiken alapuló egyes gyakorlati megvalósulások eredményeivel.

1. A hallgató képes a térben kiterjedt gazdaság települési és régiós, környezeti-, közgazdasági evolúciós értékelésére;
2. képes az egyes gazdaságpolitikák régióformáló hatásának beazonosítására;
3. képes az egyes gazdaságpolitikák és eszközkészletük területi egyenlőtlenségek kezelésében való eredményességének felismerésére;
4. képes a helyi és globális gazdasági folyamatok specifikus lokalizációkra gyakorolt hatásának megállapítására;
5. képes a külső gazdasági sokkok helyi szintű válaszainak feltárására, megértésére;
6. képes a regionális fejlődésre ható tényezők számbavételére, szerepük értékelésére;
7. képes a területek gazdasági-társadalmi-környezeti portfóliókészletének feltárására, a belső (endogén) és külső (exogén) tényezőkhöz köthető regionális fejlődésre vonatkozó forgatókönyvek felvázolására;
8. képes a regionális gazdaságtan és a regionális tudomány más területei (népességstatisztika, kartográfiai) közötti szinergiák kiaknázására;
9. valamint képes a fentiek közérthető interpretálására mind szakmabeli mind nem szakmabeli közönség számára.

1. A hallgató együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató-társaival;
2. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását;
3. nyitott az információtechnológiai eszközök használatára;
4. törekszik komplex rendszerek megértésére;
5. törekszik a gazdaság emberi jóllétre gyakorolt hatásának és az erőforrás-elosztás egyenlőtlenségeiből fakadó igazságtalanságok megértésére, azok feloldásához szükséges tényezők értékelésére;
6. törekszik a társadalmi jóllétet és a környezetvédelem minőségét maximalizáló döntések előtérbe helyezésére.

1. A hallgató nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket;
2. egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában;
3. gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza.

Előadások, problémafelvetések, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata.

• Illés Iván: Regionális gazdaságtan, területfejlesztés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Typotex Kiadó, Budapest, 2008.
• Előadásanyagok diasorai.
• Lengyel Imre-Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004.
• Lengyel Imre: Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010.
• Hoover, Edgar M. and Giarratani, Frank, Capello, Roberta (2016). Regional Economics. Routledge, ISBN 9781138855885

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése az alábbiak szerint történik: A szorgalmi időszak során összegző tanulmányi teljesítményértékelésekkel (két zárthelyi dolgozat), valamint egy részteljesítményértékelés által, utóbbi a tananyag gyakorlati felhasználásának elsajátítását segítő, önállóan/csoportosan elkészítendő páros/csoportos feladatként jelenik meg. A szorgalmi időszak teljesítményértékelései alapján megajánlott jegy szerezhető, amelynek kereteit az oktató ismerteti. Amennyiben a hallgató nem szerez, vagy nem fogadja el a felajánlott megajánlott jegyet, a vizsgaidőszak során írásbeli és/vagy szóbeli vizsgát kell tennie.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja két zárthelyi dolgozat formájában. A zárthelyi dolgozatok az elsajátított ismeretekre és azok alkalmazására fókuszálnak, így a probléma-felismerést és -megoldást helyezik a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg. 2. Részteljesítményértékelés: a tananyag elsajátítását szolgáló, párban vagy csoportosan elkészítendő gyakorlatorientált feladat. A szorgalmi időszak teljesítményértékelései alapján megajánlott jegy szerezhető, amelynek kereteit az oktató ismerteti. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés leírása: 1. Írásbeli és/vagy szóbeli vizsga: az a hallgató, amely megajánlott jegyet nem szerzett, illetve nem fogadja el azt, a vizsgaidőszak során köteles írásbeli és/vagy szóbeli vizsgát tenni.

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 40
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 40
• részteljesítményértékelés: 20
• összesen: 100

• írásbeli és/vagy szóbeli vizsga (megajánlott jegy hiányában): 100
• összesen: 100

Az aláírás megszerzésének feltétele a részteljesítményértékelés sikeres teljesítése. Az aláírás a TVSz-ben meghatározottak szerinti érvényességgel rendelkezik.

1) A hatályos TVSz értelmében az összegző tanulmányi teljesítményértékelések mindegyike pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre. 4) A hatályos TVSz értelmében a részteljesítményértékelések esetében időben történt leadás esetén a pótlási időszak végéig van lehetőség az ismétlésre, illetve javításra, amennyiben a feladatot az oktató korábban már minősítette. 5) A részteljesítményértékelések – szabályzatban meghatározott különeljárási díj megfizetése mellett – késedelmesen beadható. A késedelmes beadás legkésőbbi időpontja a pótlási időszak utolsó napja. 6) A vizsga javítására és pótlására a TVSZ 121. és 123. paragrafusa szerint van lehetőség.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 11.04-én. Érvényes 2024.11.04-től.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.