Az EU környezet- és regionális politikája - BMEGT42M105

Az Európai Unió környezeti és regionális politikájának, annak történetének, szerepének, elemeinek és eszközeinek bemutatása.

1. A hallgató ismeri a környezet- és regionális politika fogalmát, elméleti hátterét és komplex kapcsolatát a többi szakpolitikával;
2. ismeri a környezet- és regionális politika átfogó történetét és jelenkori helyzetét az Európai Unióban;
3. ismeri a környezet- és regionális politika alapelveit (koncentráció, partnerség, programozás, addicionalitás, szubszidiaritás), azok alakulásának jellemzőit;
4. ismeri a regionális politika eszközrendszerét és intézményrendszerét az Európai Unióban;
5. ismeri a lakosság attitűdjét és annak változásait a regionális politikával kapcsolatosan;
6. ismeri a régiók típusait és azok jellemzőit;
7. ismeri a NUTS rendszer főbb jellemzőit és változásait.

1. A hallgató képes átlátni az uniós társfinanszírozású projektek környezet- és regionális politikai összefüggéseit;
2. képes hatékonyan részt venni az ilyen projektek menedzselésében, interdiszciplináris csapatban, más szakemberekkel együttműködve;
3. képes egyes programok és projektek környezet- és regionális politika alapelveivel való összhangjának elemzésére;
4. önálló új következtetések levonására, eredeti gondolatok és megoldási módokat alkalmazására képes, igényes elemzési módszerek alkalmazásával.

1. A hallgató együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival;
2. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását, nyomon követi a környezet- és regionális politika alakulását;
3. a környezet- és regionális politikai ismeretei révén munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre (ideértve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is);
4. törekszik komplex rendszerek megértésére.

1. A hallgató önállóan végzi a projektek értékelését;
2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket;
3. gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza;
4. az uniós regionális és környezetpolitika ismerete által, az ezekkel kapcsolatos társadalmi és közéleti ügyekben kezdeményező, felelős magatartást tanúsít.

Előadások keretében a célkitűzések megvalósítása. A hallgatók ezen kívül önállóan készítik el gyakorlati feladatát, melyekben egy általuk választott ország környezeti és regionális politikáját mutatják be, elemzik, értékelik.

• Kengyel Ákos (szerk.): Az Európai Unió közös politikái. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2010. (IX. fejezet. Környezetpolitika).
• Az EU VII. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (2013-2020). /”Jólét bolygónk felélése nél-kül”/. ec.europa.eu/environment/newprg/index.htm
• Illés Iván: Regionális gazdaságtan. Területfejlesztés. Typotex Kiadó, Budapest. 2008 (3., 4. feje-zet)
• Rechnitzer János, Smahó Melinda: Területi politika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2011 (III. rész)
• Hey, C. (2007) III. EU Environmental Policies: A short history of the policy strategies. EU Environmental Policy Handbook. [EU Commission - Working Document] online: http://aei.pitt.edu/98675/
• Ijjas, I. (2016) Good Practices for Integrated Water Resources Management in EU and Hungary, Hungarian Journal of Hydrology Vol. 96. No. 3. 2016
• Wallerstein, I. M. (2004). World-systems analysis: An introduction. Durham: Duke University Press.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelésének két pillére: 1. a félév közben elsajátított kompetenciák értékelésére szolgáló összegző tanulmányi teljesítményértékelések (két zárthelyi dolgozat); 2. az oktató által meghatározott keretrendszerben elkészítendő gyakorlati feladat.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A zárthelyi dolgozat az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszál, így a fogalmak pontos ismeretén kívül a probléma-felismerést és megoldást helyezi a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg. 2. Részteljesítményértékelés (gyakorlati feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája a csoportosan készített gyakorlati feladat, melynek tartalmát, követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját az oktató határozza meg.

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 25
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 25
• részteljesítmény értékelés (gyakorlati feladat): 50
• összesen: 100

-

1) A hatályos TVSz értelmében az összegző tanulmányi teljesítményértékelések mindegyike pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre. 4) A részteljesítményértékelés jellegéből fakadóan nem javítható, pótolható, adható le késedelmesen.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 05.06-án. Érvényes 2024.05.06-tól.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adott-ságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.