SKILLS OF ARGUMENTATION AND PERSUASION - BMEGT41A102

The aim of the course is to develop students' reasoning and persuasion skills, to develop rational conflict management skills and a critical attitude. Aspects and techniques of argumentation analysis: acquaintance with the theoretical tools and practical methods necessary for the reconstruction, analysis and critique of thought processes, presentation and mastering of persuasion techniques. Introduce and apply the aspects of strength and effectiveness. A further aim of the subject is to enable students to stand up for their own opinion and viewpoint more effectively.

1. Knows all the important elements of the concepts of social sciences, understands the connections that form the basis of the scientific understanding of society and social communication.
2. Knows the connections related to society, the scientific contexts related to it.
3. Knows and understands the mechanisms of social phenomena and their subsystems by communication and media science.
4. Possesses confident methodological knowledge, understands the possibilities and perspectives of methodological innovation.

1. Navigate between the deeper contexts of their field and the specific social, communication and media science problems raised by the practice, as well as their possible solutions.
2. Synthesize the basic theories and concepts of social communication, to formulate rational arguments, ie. to form their opinion and defend their opinion in debates in different fields of communication.
3. Analyze thoroughly and in detail the facts revealed in the communication levels and arenas with the student has learned during their theoretical and practical work and to explore the connections that can be extracted from the results.
4. In the field of communication and media research, they are able to make a value judgment based on the processed information and to formulate independent proposals based on the conclusions that can be drawn from them.
5. Confidently uses the vocabulary and the basic scientific concepts of the profession, and the elements of the special vocabulary based on them.
6. At the level of practical applicability, they are able to make decisions in decision-making processes concerning their field (interpersonal, group, public, organizational, intercultural and mass communication).

1. Accepts and consistently embraces the diversity of social science thinking and credibly represents its conceptual foundations in its narrower and wider environment.
2. Opens to all forms of professional innovation, accepting but not without thinking with the theoretical, practical and methodological innovations.
3. Opens to critical self-assessment, various forms of professional development, self-improvement methods of intellectual worldview and strives for self-development in these areas.
4. Able to acquire communication skills and their continuous development, self-reflection on their abilities in this field.
5. It stands up consciously and responsibly to protect the legal, ethical and professional standards of society, its narrower professional field and its workplace.
6. He consciously represents the applied methods in their own field and accepts the different methodological peculiarities of other disciplines.

1. In the professional community of communication and media science, they take an independent and proactive role in enforcing the social conception they have adopted.
2. As a member of a professional work community, they are able to perform and manage complex tasks in accordance with the professional expectations.
3. Presents his or her views in professional and social forums as a sovereign actor, representing his or her profession, organisation and professional group responsibly.
4. Independent, constructive and assertive in forms of cooperation inside and outside the institution.

Presentations, analytical practices, projects, individual and teamwork, written and oral offline and online communication.

• Margitay Tihamér (2007): Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Budapest: Typotex. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_margitay_az_erveles/adatok.html
• Bognár László – Forrai Gábor (2004): Esszéírás és Informális logika. Miskolc: http://www.uni-miskolc.hu/~bolantro/informalis/index.html
• Tóth Orsolya – Zentai István (2003): A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzésben. Budapest: Typotex.
• Aronson, Elliot – Anthony R. Pratkanis (1992): A Rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Budapest: AB OVO Kiadói Kft.
• Smith, Eliot R. – Mackie, Diane M. (2001): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

A tanulási eredmények értékelése egy félév végi összegző teljesítményértékelés és évközi gyakorlati feladatok értékelése alapján történik. Az aláírás megszerzésének feltétele: legalább 20 gyakorlati pont megszerzése.

1. Összegző teljesítményértékelés (írásbeli vizsga): a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és önálló kritikai elemzést helyezi a középpontba. 2. Részteljesítmény-értékelés (évközi gyakorlatok): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetencia-elemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a gyakorlat folyamatában, felkérésre vezetett példamegoldás; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg.

• részteljesítmény értékelés (évközi gyakorlatok): 40
• összesen: 40

• összegző teljesítményértékelés (írásbeli vizsga): 60
• összesen: 60

Az aláírás megszerzésének feltétele: legalább 20 gyakorlati pont megszerzése.

A javítás és pótlás rendjét a hatályos TVSZ szabályozza.

Consulted with the Faculty Student Representative Committee, approved by the Vice Dean for Education, valid from: 06.05.2024.

1. Követelmények ismertetése és bevezetés az érvelés és meggyőzés tudományterületeibe: Mikor beszélünk érvelési, és mikor meggyőzési helyzetről? Milyen tudományterületekre támaszkodhatunk a kétféle helyzetben? A logika, a dialektika, a retorika, illetve a szociálpszichológia területeinek ismertetése. 2. A befolyásolás típusai: Hogyan különíthetők el a befolyásolás, a racionális meggyőzés, a manipuláció és a kényszerítés fogalmai? Milyen típusai vannak a manipulációnak? Órai gyakorlat a manipuláció típusainak felismeréséről. 3. Az attitűdök és az attitűdök megváltoztatása: Mit jelent az attitűd? Milyen aspektusai és funkciói vannak az attitűdöknek? Milyen módokon lehet megváltoztatni az attitűdöket? Az érzelmi befolyásolás, a heurisztikus és szisztematikus feldolgozás, valamint a kognitív disszonancia bemutatása. Órai gyakorlat az attitűdök megváltoztatásáról. 4. A vitatípusok: Milyen vitatípusok különböztethetők meg a konfliktus jellege és célja alapján? A veszekedés, az üzleti tárgyalás, a törvényszéki tárgyalás és a racionális vita típusainak jellemzése, órai gyakorlat a különböző vitatípusok közötti manőverezésről. 5. Érvelések rekonstrukciója: Milyen fő elemekből épülnek fel az érvelések? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a premisszák és a konklúzió? Hogyan támadhatók az érvelések? Órai gyakorlat az érvelések rekonstrukciójáról. 6-7. Órai viták 8-9. Érvelési hibák: Mik azok az érvelési hibák és melyek a leggyakoribbak? Miért hibásak, illetve hogyan érdemes reagálni azokra vitahelyzetekben? Órai gyakorlat az érvelési hibák felismeréséről. 10. Retorika: Mivel foglalkozik a retorika? Hogyan lehet meggyőző beszédet alkotni a logosz, az éthosz és a páthosz eszközeinek segítségével? Hogyan hat a nem-verbális kommunikáció? Órai gyakorlat retorikai helyzetek elemzéséről. 11. Stratégiai manőverezés: Mit jelent egyszerre erős és hatásos érvekkel érvelni? Miben segíti ezt a topikus potenciál, a hallgatói elvárások és a prezentációs eszközök fogalmai? Órai gyakorlat a stratégiai manőverezésről. 12-13. Órai viták