SKILLS OF ARGUMENTATION AND PERSUASION - BMEGT41A102

The aim of the course is to develop students' reasoning and persuasion skills, to develop rational conflict management skills and a critical attitude. Aspects and techniques of argumentation analysis: acquaintance with the theoretical tools and practical methods necessary for the reconstruction, analysis and critique of thought processes, presentation and mastering of persuasion techniques. Introduce and apply the aspects of strength and effectiveness. A further aim of the subject is to enable students to stand up for their own opinion and viewpoint more effectively.

1. Knows all the important elements of the concepts of social sciences, understands the connections that form the basis of the scientific understanding of society and social communication.
2. Knows the connections related to society, the scientific contexts related to it.
3. Knows and understands the mechanisms of social phenomena and their subsystems by communication and media science.
4. Possesses confident methodological knowledge, understands the possibilities and perspectives of methodological innovation.

1. Navigate between the deeper contexts of their field and the specific social, communication and media science problems raised by the practice, as well as their possible solutions.
2. Synthesize the basic theories and concepts of social communication, to formulate rational arguments, ie. to form their opinion and defend their opinion in debates in different fields of communication.
3. Analyze thoroughly and in detail the facts revealed in the communication levels and arenas with the student has learned during their theoretical and practical work and to explore the connections that can be extracted from the results.
4. In the field of communication and media research, they are able to make a value judgment based on the processed information and to formulate independent proposals based on the conclusions that can be drawn from them.
5. Confidently uses the vocabulary and the basic scientific concepts of the profession, and the elements of the special vocabulary based on them.
6. At the level of practical applicability, they are able to make decisions in decision-making processes concerning their field (interpersonal, group, public, organizational, intercultural and mass communication).

1. Opens to the dynamic and value-based acceptance of social change, susceptible to the adaptation of bases that fight prejudice.
2. Accepts that cultural phenomena are historically and socially defined and variable.
3. Accepts and consistently embraces the diversity of social science thinking and credibly represents its conceptual foundations in its narrower and wider environment.
4. Committed to social equality, democratic values in all areas of life, the rule of law and the European community of values, and can express its views in an appropriate form.
5. Opens to all forms of professional innovation, accepting but not without thinking with the theoretical, practical and methodological innovations.
6. Opens to critical self-assessment, various forms of professional development, self-improvement methods of intellectual worldview and strives for self-development in these areas.
7. Able to acquire communication skills and their continuous development, self-reflection on their abilities in this field.
8. It stands up consciously and responsibly to protect the legal, ethical and professional standards of society, its narrower professional field and its workplace.
9. He consciously represents the applied methods in their own field and accepts the different methodological peculiarities of other disciplines.

1. In the professional community of communication and media science, they take an independent and proactive role in enforcing the social conception they have adopted.
2. In their own professional environment, they develop a historically and politically coherent position, which helps the development and awareness of oneself and one's environment.
3. As a member of a professional work community, they are able to perform and manage complex tasks in accordance with the professional expectations.
4. Organizes with independence and responsibility the work and activities of their employees appropriate to its place in the organizational structure.
5. Independent, constructive and assertive in forms of cooperation inside and outside the institution.

Presentations, analytical practices, projects, individual and teamwork, written and oral offline and online communication.

• Margitay Tihamér (2007): Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Budapest: Typotex. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_margitay_az_erveles/adatok.html
• Bognár László – Forrai Gábor (2004): Esszéírás és Informális logika. Miskolc: http://www.uni-miskolc.hu/~bolantro/informalis/index.html
• Tóth Orsolya – Zentai István (2003): A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzésben. Budapest: Typotex.
• Aronson, Elliot – Anthony R. Pratkanis (1992): A Rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Budapest: AB OVO Kiadói Kft.
• Smith, Eliot R. – Mackie, Diane M. (2001): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

A tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli összegző teljesítményértékelés (1–2. zárthelyi dolgozat), továbbá évközi gyakorlati feladatok értékelése és vizsgán elért eredmény alapján történik. Az aláírás megszerzésének feltétele: mindkét zárthelyi legalább elégséges szintű teljesítése a pótlási hét végére, és legalább 12 gyakorlati pont megszerzése.

1. Összegző teljesítményértékelés (1–2. ZH, vizsga): a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és önálló kritikai elemzést helyezi a középpontba, az értékelés alapjául szolgáló tananyag-részt és a rendelkezésre álló munkaidőt a tantárgy előadója határozza meg. 2. Részteljesítmény-értékelés (évközi gyakorlatok): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetencia-elemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a gyakorlat folyamatában, felkérésre vezetett példamegoldás a hallgatók előtt; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg.

• 1. részteljesítmény értékelés (1. ZH): 15
• 2. részteljesítmény értékelés (2. ZH): 15
• 3. részteljesítmény értékelés (évközi gyakorlat): 10
• 4. részteljesítmény értékelés (évközi gyakorlat): 10
• összesen: 50

• írásbeli részvizsga: 50
• összesen: 50

Az aláírás megszerzésének feltétele: mindkét zárthelyi legalább elégséges szintű teljesítése a pótlási hét végére, és legalább 12 gyakorlati pont megszerzése.

A javítás és pótlás rendjét mindig a hatályos TVSZ szabályozza. A két évközi írásbeli összegző teljesítményértékelés pótlása vagy javítása a pótlási héten történik. A TVSZ alapján az összegző teljesítményértékelések egyszeri díjmentes pótlására az összes, kurzust felvett hallgató jogosult. Egy évközi írásbeli összegző teljesítményértékelés maximum kétszer pótolható, és összesen három pótlási alkalom kerül kiírásra. Az évközi gyakorlati feladatok nem pótolhatók és nem javíthatók.

Consulted with the Faculty Student Representative Committee, approved by the Vice Dean for Education, valid from: 08.05.2023.

A vita típusai. A vita típusának manipulálása, látszatvita. A racionális vita feltételei. Érvelés és vita. Az érvelés fogalma. Állítás, premissza, konklúzió. Hatásosság, erősség. Az érvelés rekonstrukciója: a gondolatmenet rekonstrukciójának technikája. Hol vannak, és hol nincsenek érvelések? Mellékes megjegyzések, hiányos következtetések. Jóindulat elve és alkalmazása. Internális, externális kritika. A szövegbe való beavatkozás és ennek veszélyei. Aszimmetrikus vitahelyzetek. A kérdés-felelet szabályai. A kérdések elemzése. Hibás, veszélyes kérdések. Túl általános, túl sokat állító, agresszív, komplex és hipotetikus kérdések. Egyenes és indirekt válasz, mellébeszélés. A nyilvános válaszadás technikái. Kognitív és emotív jelentés. Az érzelmi tartalom szerepe a vitában. Keretezés. Kétértelműség és homályosság. Törvényszéki tárgyalás típusú vita. Attitűd, attitűdváltoztatás, heurisztikák. Heurisztikus, szisztematikus feldolgozás. Kognitív disszonancia. 1. ZH Egyéb gyakori érvelési hibák: globális vagy tárgyi irrelevancia, lokális irrelevancia, témaváltás, vita elterelése, a tárgy figyelmen kívül hagyása, árnyékbokszolás, mások még rosszabbak, kompozíciós hiba, felosztás hiba, következményekre hivatkozás, nem tudásra apellálás, hibák az összehasonlításban, hibás kontrafaktuális stb. Érvelési hibák összegzése. Deduktív és induktív érvek. Érvényesség, helytállóság, erősség, plauzibilitás fogalma. Induktív érvek. Induktív érvek értékelése, REI-módszer. Analógiás érvek. Oksági következtetések. Gyakori induktív érvelési hibák. Formális logika. Bevezetés a formális logikába. Logikai műveletek. Negáció, konjunkció, alternáció. Igazságfeltételek. Hamis dilemma. Kapcsolódó, gyakran előforduló érvényes következtetési formák: diszjunktív szillogizmus. Kondicionális fogalma, igazságfeltétele. A kondicionális nyelvi változatai. Bikondicionális. Modus ponens, modus tollens. Kondicionálissal kapcsolatos érvelési hibák: előzmény tagadása hiba, következmény állítása hiba. Kapcsolódó, gyakran előforduló érvényes következtetési formák: hipotetikus szillogizmus. Gyakorlatok: igazságtáblás feladatok. Vizsgafelkészítés II.