Környezetmenedzsment rendszerek - BMEGT42M108

A tantárgy alapvető célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a modern vállalati környezetvédelem legfontosabb kérdéseit, a vállalatok magatartását meghatározó tényezőket és a rendelkezésükre álló eszközöket. Képesek legyenek a gazdálkodó szervezeteknél működő számos egyéb vállalatirányítási rendszerrel összefüggésben látni a környezetvédelem helyét, szerepét a vállalati gazdálkodás rendszerében, továbbá képesek legyenek felmérni egy vállalat környezeti teljesítményét, illetve kiválasztani és alkalmazni a javítására alkalmas eszközöket.

1. Ismeri a vállalati környezeti stratégiát meghatározó legfontosabb tényezőket; a lehetséges stratégiatípusokat;
2. tisztában van a vállalati környezeti kockázatok jelentőségével és a környezeti menedzsmentre gyakorolt hatásával;
3. ismeri a vállalatok által alkalmazott legfontosabb környezetvédelmi irányzatokat (módszereket), azok előnyeit és hátrányait;
4. ismeri és gyakorlati példák alapján alkalmazni tudja a vállalati környezeti irányítás különböző eszközeit (környezeti marketing, környezeti teljesítményértékelés);
5. ismeri a környezeti irányítási rendszerek (KIR) alapelveit, működési mechanizmusát és építőköveit;
6. ismeri a környezeti irányítási rendszerek (KIR) bevezetésének folyamatát, egyes lépéseit, és a piaci szereplők ezzel kapcsolatos feladatait;
7. ismeri azokat a természeti-környezeti területeket és trendeket, amelyekre a vállalati működés hatást gyakorol;
8. ismeri a környezeti konfliktusok érintettjeit, lehetséges szereplőit és érti a szembenállások lehetséges okait;
9. alapvető tudással rendelkezik a környezeti konfliktusok feloldása terén;
10. ismeri az állami környezet-szabályozás logikáját és lehetséges hatásait a vállalati szektorra;
11. tisztában van a környezetmenedzsment esetén használatos környezetgazdasági alapokkal, eszközökkel.

1. Képes komplex módon értékelni egy vállalkozás környezeti teljesítményét;
2. felismeri a vállalati környezeti stratégia alapvető jellemzőit, a stratégiaválasztást meghatározó tényezőket;
3. képes azonosítani a vállalatok stakeholdereit, az azokkal kapcsolatos legfontosabb feladatokat;
4. képes átlátni, hogy a vállalat működése során milyen természeti-környezeti területekre, és hogyan fejt ki negatív hatást;
5. képes elvi szinten, egy vállalat kapcsán megállapítani a környezeti irányítási rendszereket (KIR) bevezetésének lépéseit, és a bevetéshez szükséges humán erőforrás igényeket;
6. képes felismerni az iparági jellegéhez és a környezeti problémát okozó ipari tevékenységhez milyen vállalati környezetvédelmi irányzat kapcsolható;
7. képes a vállalati környezetvédelmi irányzatokat a vállalati környezetvédelmi stratégia részeként értelmezni és alkalmazni;
8. képes megfogalmazni, hogy a szakpolitika szintjén milyen környezetszabályozási filozófia érvényesül és ennek milyen következményei vannak vállalatokra nézve.

1. Nyitott a vállalati működés mélyebb megértésére, a környezeti összefüggések feltárására;
2. törekszik a problémák együttműködésen alapuló megközelítésére és kezelésére;
3. kritikusan ítéli meg a környezeti és társadalmi problémákkal kapcsolatba hozható társadalmi csoportok szerepét;
4. törekszik komplex rendszerek megértésére.

1. Önállóan képes felmérni a vállalati környezeti teljesítményt;
2. felelős gondolkodást mutat a vállalati működésben felmerülő környezeti és társadalmi problémák kapcsán;
3. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket;
4. szükség esetén együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában;
5. a hallgató érzékenyen fordul a felmerülő vállalati problémák környezeti viszonylatához;
6. önállóan képes vállalati fenntarthatósági jelentések, és kapcsolódó vállalati dokumentumok felkutatására és értő használatára, kritikus szemlélettel megismerésére.

Előadások és szemináriumok. Csoportmunka az órák keretében és az órákon kívül. Infokommunikációs eszközök, vállalati és egyéb szakmai anyagok alkalmazása.

• Szerk: Kósi Kálmán - Valkó László: Környezetmenedzsment. (Tankönyv; BME - Typotex Kiadó, Budapest, 2008.). ISBN 963-9664-07-3
• Csutora Mária – Kerekes Sándor: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004. ISBN 963 224 742 6)
• S. Schaltegger, R. Burritt, H. Petersen : An Introduction to Corporate Environmental Management, Striving for Sustainability, Routledge, ISBN 978-1874719656

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése a szorgalmi időszakban két összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat) és egy részteljesítményértékelés (csoportmunka) alapján történik. Ezek alapján kerül aláírásra a tárgy, illetve megajánlott jegy adható.

A. A szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelés részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszál, így a fogalmak pontos ismeretén kívül a probléma-felismerést és megoldást helyezi a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg. 2. Részteljesítményértékelés (csoportmunka): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája a csoportosan készített projektfeladat, melynek tartalmát, követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját az oktató határozza meg. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés részletes leírása: A tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja vizsga keretében. A dolgozat az elsajátított ismeretek felmérésére és azok alkalmazására fókuszál, így a fogalmak pontos ismeretén kívül a probléma-felismerést és megoldást helyezi a középpontba.

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 30
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 30
• részteljesítmény értékelés (csoportmunka): 40
• összesen: 100

• Írásbeli vizsga (megajánlott jegy hiányában): 100
• összesen: 100

Az aláírás megszerzésének feltétele a csoportmunka leadása, valamint legalább egy összegző tanulmányi teljesítményértékelés (vagy annak pótlásának) teljesítésének megkísérlése. Az aláírás a TVSz-ben meghatározottak szerinti érvényességgel rendelkezik.

1) A hatályos TVSz értelmében az összegző tanulmányi teljesítményértékelések mindegyike pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre. 4) Amennyiben a hallgató nem szerzett megajánlott jegyet a tárgyból, akkor a vizsgaidőszakban vizsgát tesz. 5) A hatályos TVSz értelmében a részteljesítményértékelések esetében időben történt leadás esetén a pótlási időszak végéig van lehetőség az ismétlésre, illetve javításra, amennyiben a feladatot az oktató korábban már minősítette. 6) A részteljesítményértékelések – szabályzatban meghatározott különeljárási díj megfizetése mellett – késedelmesen beadható. A késedelmes beadás legkésőbbi időpontja a pótlási időszak utolsó napja. 7) A vizsga javítására és pótlására a TVSZ 121. és 123. paragrafusa szerint van lehetőség.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 05.06-án. Érvényes 2024.05.06-tól.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.