BME Nemzetközi klímaváltozási szerepjáték - BMEGT42V101

A tantárgy sikeres elvégzésével a résztvevők: 1. Szerepjáték segítségével bepillantást nyernek a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalási folyamatok logikájába, az azokat meghatározó legfontosabb tényezőkbe, a nemzetközi tárgyalási folya-matok mögött meghúzódó érdekekbe és megismerik a sikeres megállapodást elősegítő és hátráltató ál-láspontokat és legújabb fejleményeket. 2. Megismerik a klímaváltozással kapcsolatba kerülő legfontosabb érdekcsoportok – a kormányzatok, vállalatok, civil szervezetek, tudományos/innovációs szakemberek, lakosság – klímaváltozással kapcsola-tos hozzáállását, magatartását és a megoldásban rájuk háruló feladatokat. 3. Megértik a klímaváltozásnak, mint kezelendő problémának a komplexitását, a műszaki, környezeti és gazdasági területek integrálásának a szükségességét a megoldások azonosítása és megvalósítása során.

1. Ismeri a klímaváltozás gazdasági, társadalmi, környezeti és műszaki aspektusait, azok egymásra gyakorolt hatását;
2. Ismeri az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentési lehetőségeit (mitigáció);
3. Ismeri a klímaváltozáshoz való adaptáció korlátait és lehetőségeit (adaptáció);
4. Ismeri a vállalati szféra, a kormányzatok és a fogyasztók felelősségét és szerepét a klímaváltozással kapcsolatos problémákkal kapcsolatban;
5. Ismeri a lehetséges műszaki megoldások gazdasági és társadalmi összefüggéseit;
6. Ismeri egy-egy ország vagy országcsoport klímastratégiáját.

1. Képes szakszerű vitát folytatni a klímaváltozás lehetséges megoldásairól, azok feltételeiről;
2. Képes megfogalmazni egy-egy ország vagy országcsoport érdekeit a klímaváltozással kapcsolatos nem-zetközi tárgyalások során;
3. Képes részt venni egy bonyolult tárgyalási folyamatban és hozzájárulni a sikeres végeredményhez.

1. Nyitott a komplex – műszaki, gazdasági és társadalmi vonatkozásokkal is rendelkező – problémákra, azok megoldására;
2. Érzékeny a társadalmi és környezeti problémák iránt;
3. Folyamatosan tájékozódik az újszerű megoldásokról, azokat képes kritikusan elemezni;
4. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára;
5. Törekszik a környezeti és társadalmi szempontok érvényesítésére döntései során.

1. Érzékeli a vállalatvezetők döntéseivel járó környezeti és társadalmi felelősséget;
2. Felismeri azokat a technológiai és szervezeti megoldásokat, melyek egyszerre nyújtanak gazdasági, környezeti és társadalmi előnyöket; egyúttal képes felmérni egy-egy megoldás korlátait;
3. Meg tudja különböztetni az egyéni és társadalmi szempontokat és képes azok összehangolására.

Interaktív előadások, meghívott előadók, szerepjáték.

• Az IPCC legújabb, a klímaváltozással kapcsolatos összefoglaló tanulmányai - The most recent summary reports of IPCC
• A UNFCCC-vel kapcsolatban megjelent értékelések - Assessments of the UNFCCC process
• Egyes országok klímastratégiája - Climate strategies of individual countries

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy a szerepjátékra való felkészültséget ellenőrző összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat), és két részteljesítményértékelés (egy csoportos házi feladat (3 hallgató/csoport) és egy a szerepjátékról készült rövid beszámoló ’reflection paper’) alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat): a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelése a félév során, a szerepjátékot megelőzően zárthelyi dolgozat formájában. 2. Részteljesítményértékelés (esszé): csoportban megoldandó feladat - a szerepjátékban a csapatokra osztott országok klímastratégiájának a bemutatása 15-20 oldalas dolgozatban a szerepjátékot megelőzően. 3. Részteljesítményértékelés (reflection paper): a szerepjátékot követően elkészített rövid beszámoló.

• összegző tanulmányi teljesítményértékelés : 40
• 1. részteljesítmény értékelés (esszé): 40
• 2. részteljesítményértékelés (beszámoló): 20
• összesen: 100

-

1) A hatályos TVSz értelmében az összegző tanulmányi teljesítményértékelések mindegyike pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre. 4) A hatályos TVSz értelmében a részteljesítményértékelések esetében időben történt leadás esetén a pótlási időszak végéig van lehetőség az ismétlésre, illetve javításra, amennyiben a feladatot az oktató korábban már minősítette. 5) A részteljesítményértékelések jellegükből fakadóan nem pótolhatók.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 05.06-án. Érvényes 2024.05.06-tól.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.