Környezetértékelés (ágazati fenntarthatósági elemzések) - BMEGT42A025

A tantárgya célja: megismertetni a hallgatókat a fenntarthatóság fogalmának ágazati értelmezéseivel, a fenntarthatósági szempontok integrálásának lehetőségeivel az egyes gazdasági szektorok esetében. Az elméleti alapot a környezetértékelés és alternatív módszereinek ismertetése, valamint a környezetértékelési módszerek ágazati alkalmazási lehetőségének bemutatása adja.

1. Ismeri a környezetértékelés elméleti hátterét, beleértve a teljes gazdasági érték koncepcióját;
2. ismeri a költség alapú és kinyilvánított preferencia módszereket, valamint ágazati alkalmazásukat;
3. ismeri a feltárt preferenciákon alapuló környezetértékelési módszerek és ágazati alkalmazásukat;
4. ismeri a CSR vállalati gyakorlatát;
5. ismeri a hazai és EU közlekedéspolitikát meghatározó ágazati jellemzőket és a közlekedés jövőbeni fejlesztésére vonatkozó főbb stratégiai elképzeléseket, különös tekintettel a technológiai kérdésekre;
6. ismeri a városok fejlődésének meghatározó indikátorait és a városi környezet jövőbeni fejlesztésének főbb stratégiai irányait, különös tekintettel a technológiai kérdésekre;
7. ismeri a vidéki területek környezeti-gazdasági-társadalmi problémáit és a fenntartható vidékfejlesztés főbb stratégiai elképzeléseit, különös tekintettel a technológiai kérdésekre;
8. ismeri a hidrogén, mint alternatív energiaforrás piaci jellemzőit, különös tekintettel a technológiai kérdésekre.

1. A hallgató képes a költség alapú és kinyilvánított preferencia módszereket alkalmazó környezetértékelési esettanulmányok szakirodalmi gyűjtésére;
2. képes a feltárt preferenciákon módszereket alkalmazó környezetértékelési esettanulmányok szakirodalmi gyűjtésére;
3. képes a CSR tevékenységek azonosítására a vállalati gyakorlatban;
4. képes a közlekedés-politikai, illetve - infrastruktúrafejlesztési vagy járműtechnológiai stratégiai dokumentumok fenntarthatósági problémáinak feltárására;
5. képes a városfejlesztési lehetőségek felvázolására, illetve a városok jövőbeni fejlődését meghatározó dokumentumok fenntarthatósági problémáinak feltárására.
6. A hallgató képes a vidékfejlesztési problémák azonosítására, illetve a kapcsolódó stratégiai dokumentumok fenntarthatósági problémáinak feltárására;
7. képes az energia-politikát, illetve –stratégiát, beleértve az alternatív energiaforrások alkalmazási lehetőségeit is, meghatározó dokumentumok fenntarthatósági problémáinak feltárására;

1. A hallgató nyitott a környezetértékelési módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerésére;
2. nyitott a fenntarthatósági elvek gyakorlati alkalmazására;
3. törekszik arra, hogy döntéseit a műszaki-gazdasági-társadalmi szempontok együttes figyelembevételével hozza meg;
4. együttműködik az ismeretek bővítése, illetve a felvetett problémák megoldásában való közös gondolkodás során az oktatókkal és hallgatótársaival.

1. A hallgató önállóan készíti el a félév során a gyakorlati feladatot;
2. felelősséget érez a műszaki szempontok mellett a környezeti és társadalmi szempontok fokozott figyelembevételére az ágazati szintű problémameghatározás során.

Az előadások keretében az ágazati folyamatok, jellemzők, környezetértékelési és fenntarthatósági elemzési módszerek prezentációs formában történő ismertetésére kerül sor. A hallgatók ezen kívül önállóan készítik el a gyakorlati feladatukat, amelyben egy általuk választott ágazatot, illetve környezetértékelési módszert dolgoznak fel megadott tartalmi elemek alapján.

• Dr. Szlávik János (szerk.): Környezetgazdaságtan. 3. fejezet. (Csigéné Nagypál Noémi) Budapesti Mű-szaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Typotex Kiadó, Budapest, 2007.
• Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna (szerk.): A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2005.
• Princz-Jakovics Tibor: A fenntarthatóság erősítése a vidéki közlekedési rendszerek fejlesztésében. Doktori értekezés, BME, Budapest, 2008
• Illés Iván: Regionális gazdaságtan - területfejlesztés: 6. fejezet, Vidékfejlesztés (pp. 119-137), Typotex Kiadó, Budapest, 2008
• Kengyel Ákos (szerk.): Az Európai Unió közös politikái: 7. fejezet, Közös Agrárpolitika, írta: Halmai Péter (pp. 247-269), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010
• Ajánlott folyóiratok/recommended journals:
• American Journal of Agricultural Economics
• Ecological Economics
• Journal of Agricultural Resource Economics
• Journal of Economic Perspectives
• Journal of Environmental Economics and Management
• Journal of Environmental Planning and Management

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat), illetve egy részteljtesítményértékelés (házi feladat) alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A zárthelyi dolgozat sikeres megírásához szükséges a megszerzett tudás segítségével a fogalmak helyes értelmezése, illetve a környezetértékelési és fenntarthatósági elemzési módszerek alkalmazási területeinek ismerete. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrész a zárthelyi dolgozat előtti előadásokon feldolgozott témaköröket jelenti. 2. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített házi feladat. A házi feladat követelményei: kb. 12-15 oldalas fenntarthatósági elemzés készítése (tanszéki sablon szerint, konzultációk segítségével) a tárgy keretében bemutatott tématerületek egyike kapcsán. vagy Környezetértékelési esettanulmány egy kiválasztott ágazatra Valamely környezetértékelési módszer elemző bemutatása, esettanulmányok (legalább 2 nemzetközi példa) alapján. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés: Írásbeli vizsga: a félév során megismert fogalmak, feltárt problémák, illetve a bemutatott elemzési módszerek komplex ágazati alkalmazására fókuszál. A tantárgyra adott érdemjegy a félévközi számonkéréseken és az írásbeli vizsgán tanúsított teljesítmény alapján kerül meghatározásra.

• 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 15
• 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 20
• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 15
• összesen: 50

• írásbeli részvizsga (vizsgaidőszakban): 50
• összesen: 50

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a szorgalmi időszakban megszerezhető pontszám legalább 50%-át elérje a hallgató. Az aláírás a TVSz-ben meghatározottak szerinti érvényességgel rendelkezik.

1) A hatályos TVSz értelmében az összegző tanulmányi teljesítményértékelések mindegyike pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén a hallgató számára kedvezőbb eredmény lesz figyelembe véve. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre. 4) A hatályos TVSz értelmében a részteljesítményértékelés esetében időben történt leadás esetén a pótlási időszak végéig van lehetőség az ismétlésre, illetve javításra, amennyiben a feladatot az oktató korábban már minősítette. 5) A részteljesítményértékelés – szabályzatban meghatározott különeljárási díj megfizetése mellett – késedelmesen beadható. A késedelmes beadás legkésőbbi időpontja a pótlási időszak utolsó napja. 6) A vizsga javítására és pótlására a TVSZ 121. és 123. paragrafusa szerint van lehetőség.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 05.06-án. Érvényes 2024.05.06-tól.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.