Szak: Műszaki menedzser alapszak BSc
Tantárgy szerepe: Szakirányon kötelező
Ajánlott félév: 7
Célkitűzések
A tantárgya célja: megismertetni a hallgatókat a fenntarthatóság fogalmának ágazati értelmezéseivel, a fenntarthatósági szempontok integrálásának lehetőségeivel az egyes gazdasági szektorok esetében. Az elméleti alapot a környezetértékelés és alternatív módszereinek ismertetése, valamint a környezetértékelési módszerek ágazati alkalmazási lehetőségének bemutatása adja.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- Ismeri a környezetértékelés elméleti hátterét, beleértve a teljes gazdasági érték koncepcióját;
- ismeri a költség alapú és kinyilvánított preferencia módszereket, valamint ágazati alkalmazásukat;
- ismeri a feltárt preferenciákon alapuló környezetértékelési módszerek és ágazati alkalmazásukat;
- ismeri a CSR vállalati gyakorlatát;
- ismeri a hazai és EU közlekedéspolitikát meghatározó ágazati jellemzőket és a közlekedés jövőbeni fejlesztésére vonatkozó főbb stratégiai elképzeléseket, különös tekintettel a technológiai kérdésekre;
- ismeri a városok fejlődésének meghatározó indikátorait és a városi környezet jövőbeni fejlesztésének főbb stratégiai irányait, különös tekintettel a technológiai kérdésekre;
- ismeri a vidéki területek környezeti-gazdasági-társadalmi problémáit és a fenntartható vidékfejlesztés főbb stratégiai elképzeléseit, különös tekintettel a technológiai kérdésekre;
- ismeri a hidrogén, mint alternatív energiaforrás piaci jellemzőit, különös tekintettel a technológiai kérdésekre.
Képesség
- A hallgató képes a költség alapú és kinyilvánított preferencia módszereket alkalmazó környezetértékelési esettanulmányok szakirodalmi gyűjtésére;
- képes a feltárt preferenciákon módszereket alkalmazó környezetértékelési esettanulmányok szakirodalmi gyűjtésére;
- képes a CSR tevékenységek azonosítására a vállalati gyakorlatban;
- képes a közlekedés-politikai, illetve - infrastruktúrafejlesztési vagy járműtechnológiai stratégiai dokumentumok fenntarthatósági problémáinak feltárására;
- képes a városfejlesztési lehetőségek felvázolására, illetve a városok jövőbeni fejlődését meghatározó dokumentumok fenntarthatósági problémáinak feltárására.
- A hallgató képes a vidékfejlesztési problémák azonosítására, illetve a kapcsolódó stratégiai dokumentumok fenntarthatósági problémáinak feltárására;
- képes az energia-politikát, illetve –stratégiát, beleértve az alternatív energiaforrások alkalmazási lehetőségeit is, meghatározó dokumentumok fenntarthatósági problémáinak feltárására;
Attitűd
- A hallgató nyitott a környezetértékelési módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerésére;
- nyitott a fenntarthatósági elvek gyakorlati alkalmazására;
- törekszik arra, hogy döntéseit a műszaki-gazdasági-társadalmi szempontok együttes figyelembevételével hozza meg;
- együttműködik az ismeretek bővítése, illetve a felvetett problémák megoldásában való közös gondolkodás során az oktatókkal és hallgatótársaival.
Önállóság és felelősség
- A hallgató önállóan készíti el a félév során a gyakorlati feladatot;
- felelősséget érez a műszaki szempontok mellett a környezeti és társadalmi szempontok fokozott figyelembevételére az ágazati szintű problémameghatározás során.
Oktatásmódszertan
Az előadások keretében az ágazati folyamatok, jellemzők, környezetértékelési és fenntarthatósági elemzési módszerek prezentációs formában történő ismertetésére kerül sor. A hallgatók ezen kívül önállóan készítik el a gyakorlati feladatukat, amelyben egy általuk választott ágazatot, illetve környezetértékelési módszert dolgoznak fel megadott tartalmi elemek alapján.
Tanulástámogató anyagok
- Dr. Szlávik János (szerk.): Környezetgazdaságtan. 3. fejezet. (Csigéné Nagypál Noémi) Budapesti Mű-szaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Typotex Kiadó, Budapest, 2007.
- Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna (szerk.): A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2005.
- Princz-Jakovics Tibor: A fenntarthatóság erősítése a vidéki közlekedési rendszerek fejlesztésében. Doktori értekezés, BME, Budapest, 2008
- Illés Iván: Regionális gazdaságtan - területfejlesztés: 6. fejezet, Vidékfejlesztés (pp. 119-137), Typotex Kiadó, Budapest, 2008
- Kengyel Ákos (szerk.): Az Európai Unió közös politikái: 7. fejezet, Közös Agrárpolitika, írta: Halmai Péter (pp. 247-269), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010
- Ajánlott folyóiratok/recommended journals:
- American Journal of Agricultural Economics
- Ecological Economics
- Journal of Agricultural Resource Economics
- Journal of Economic Perspectives
- Journal of Environmental Economics and Management
- Journal of Environmental Planning and Management
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat), illetve egy részteljtesítményértékelés (házi feladat) alapján történik.
Teljesítményértékelési módszerek
A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A zárthelyi dolgozat sikeres megírásához szükséges a megszerzett tudás segítségével a fogalmak helyes értelmezése, illetve a környezetértékelési és fenntarthatósági elemzési módszerek alkalmazási területeinek ismerete. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrész a zárthelyi dolgozat előtti előadásokon feldolgozott témaköröket jelenti. 2. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített házi feladat. A házi feladat követelményei: kb. 12-15 oldalas fenntarthatósági elemzés készítése (tanszéki sablon szerint, konzultációk segítségével) a tárgy keretében bemutatott tématerületek egyike kapcsán. vagy Környezetértékelési esettanulmány egy kiválasztott ágazatra Valamely környezetértékelési módszer elemző bemutatása, esettanulmányok (legalább 2 nemzetközi példa) alapján. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés: Írásbeli vizsga: a félév során megismert fogalmak, feltárt problémák, illetve a bemutatott elemzési módszerek komplex ágazati alkalmazására fókuszál. A tantárgyra adott érdemjegy a félévközi számonkéréseken és az írásbeli vizsgán tanúsított teljesítmény alapján kerül meghatározásra.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- 1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 15
- 2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés: 20
- részteljesítmény értékelés (házi feladat): 15
- összesen: 50
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
- írásbeli részvizsga (vizsgaidőszakban): 50
- összesen: 50
Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a szorgalmi időszakban megszerezhető pontszám legalább 50%-át elérje a hallgató. Az aláírás a TVSz-ben meghatározottak szerinti érvényességgel rendelkezik.
Érdemjegy-megállapítás
% | |
---|---|
Jeles | 91-100 |
Jeles | 85–90 |
Jó | 72–84 |
Közepes | 65–71 |
Elégséges | 50–64 |
Elégtelen | 0-49 |
Javítás és pótlás
1) A hatályos TVSz értelmében az összegző tanulmányi teljesítményértékelések mindegyike pótolható. 2) Az összegző tanulmányi teljesítményértékelések első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolhatók, javíthatók. Javítás esetén a hallgató számára kedvezőbb eredmény lesz figyelembe véve. 3) Amennyiben az 1) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre. 4) A hatályos TVSz értelmében a részteljesítményértékelés esetében időben történt leadás esetén a pótlási időszak végéig van lehetőség az ismétlésre, illetve javításra, amennyiben a feladatot az oktató korábban már minősítette. 5) A részteljesítményértékelés – szabályzatban meghatározott különeljárási díj megfizetése mellett – késedelmesen beadható. A késedelmes beadás legkésőbbi időpontja a pótlási időszak utolsó napja. 6) A vizsga javítására és pótlására a TVSZ 121. és 123. paragrafusa szerint van lehetőség.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Munka jellege | Munkaórák száma |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 56 |
felkészülés a teljesítményértékelésekre | 30 |
házi feladat elkészítése | 40 |
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása | 10 |
vizsgafelkészülés | 14 |
összesen | 150 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 05.06-án. Érvényes 2024.05.06-tól.
A félévben sorra vett témák
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.
Előadások témái | |
---|---|
1. | A környezetértékelés elméleti háttere, a teljes gazdasági érték koncepciója |
2. | Költség alapú és kinyilvánított preferencia módszerek, valamint ágazati alkalmazásuk |
3. | Feltárt preferenciákon alapuló környezetértékelési módszerek és ágazati alkalmazásuk |
4. | CSR a vállalati gyakorlatban |
5. | Hazai és EU-s közlekedéspolitika |
6. | Fenntartható várostervezés, indikátorok |
7. | Fenntarthatósági esettanulmányok a településfejlesztésben |
8. | Fenntartható vidékfejlesztés |
9. | Alternatív jármű-technológiák |
10. | A hidrogén, mint alternatív energiaforrás |
További oktatók
Név | Beosztás | Elérhetőség |
---|---|---|
Csigéné Dr. Nagypál Noémi | egyetemi adjunktus / senior lecturer | csigene.noemi@gtk.bme.hu |
Dr. Szabó Mariann | egyetemi adjunktus / senior lecturer | szabo.mariann@gtk.bme.hu |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője hagyja jóvá.