PEDAGÓGIAI SZEMINÁRIUM I. - BMEGT51M568

Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat alatt párhuzamosan folyó egyetemi tevékenységek részeként az összefüggő gyakorlat első félévében szerzett tapasztalatok megbeszélése, a gyakorlat teljesítése során elvárt feladatok teljesítésének nyomon követése, a tanítási gyakorlat során adódó problémákra, témákra fókuszálva.

1. Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól.
2. Rendelkezik a szakoktatói tevékenységhez szükséges pedagógiai, pszichológiai, digitális pedagógiai és alapvető gyógypedagógiai, szociálpedagógiai és andragógiai ismeretekkel.
3. Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, megismerésének módszereit.
4. Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.
5. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.
6. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
7. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.
8. Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit.
9. Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.
10. Ismeri a tehetség, a sajátos nevelési igény és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet, valamint a különleges bánásmód fogalmát, ismérveit.
11. Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.

1. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.
2. Képes a konfliktusok hatékony kezelésére.
3. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.
4. Képes a megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.
5. Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.
6. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.
7. Képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.
8. Képes a szaktárgyainak tanításával, tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.

1. Tiszteli a tanulók személyiségét.
2. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
3. Törekszik az aktív együttműködésre a szakmai elméleti tárgyak tanáraival.
4. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.
5. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.
6. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
7. Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt.
8. Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt.
9. Szociális érzékenység és segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi oktatómunkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.

1. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.
2. Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt, reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.
3. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
4. Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
5. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban, végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit.

Esetmegbeszélés és reflektív elemzés. Egyéni és csoportmunka.

• Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadó Kör, Budapest ISBN 963 9500 61 5
• F. Várkonyi Zsuzsa (2010): Tanulom magam. M-érték Kiadó Kft., Budapest ISBN 9789639889941
• Rakaczkiné Tóth Katalin (2006, szerk.): Pedagógiai gyakorlat. SZIE GTK Humántudományi Nyelvi és Tanárképző Intézet, Gödöllő

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése évközi házi feladat és a foglalkozásokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése terén-, a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése terén-, a szakmódszertani és a szaktárgyi kompetenciák terén-, a pedagógiai folyamat tervezése terén-, a tanulás támogatása, szervezése és irányítása terén-, a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén-, a kommunikáció, a szakmai együttműködés és pályaidentitás-, valamint az autonómia és felelősségvállalás kompetencia területeken elsajátított kompetenciaelemek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített házi dolgozat, amelynek tartalmát, követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját a tantárgy oktatója határozza meg. 2.Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): az előző pontban részletezett kompetencia területeken elsajátított kompetenciaelemek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a foglalkozásokon, ideértve a házi feladatként elkészített beadandó dolgozat egyéni és/vagy csoportos prezentáció keretében történő bemutatását, az oktatóval és a hallgatói csoporttal történő megvitatását. Az egységes értékelési elveket a tantárgy oktatója határozza meg.

• részteljesítmény értékelés (házi feladat): 60
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 40
• összesen: 100

1) A házi feladat – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – késedelmesen a pótlási időszak első keddjén, 12:00-ig adható be vagy az előadónak elektronikus formában küldhető meg. 2) Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható és nem javítható; de különösen indokolt esetben (pl. igazolt tartós távollét, betegség esetén) újabb házi feladat révén kiváltható. Ennek feltételeit és a házi feladat elkészítésének határidejét a tantárgy előadója határozza meg.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2024. 06.03-án. Érvényes 2024.06.03-tól.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint, a nappali képzésben 14 hétre, míg a levelező képzésben 4 konzultációra. A levelező képzés óraszáma a nappali képzés féléves óraszámának 1/3-ad része.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.