Verziók
Szak: Nemzetközi gazdálkodás alapszak 2018/19/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 6
Szak: Nemzetközi gazdálkodás alapszak 2020/21/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 6
Szak: Nemzetközi gazdálkodás alapszak 2022/23/1 félévtől
Tantárgy szerepe: Kötelező
Ajánlott félév: 6
Célkitűzések
A Fejlődésgazdaságtan tárgy célkitűzése hármas. Az elsődleges cél – a Közgazdaságtan I. és II. ismeretek kiegészítéseként és ezek szerves folytatásaként – tárgyalni a gazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés kapcsolatrendszerét. Ehhez kötődően kiemelten foglalkozunk a fejlődés-gazdaságtan alábbi területeivel: - szegénység, egyenlőtlenség - globális demográfiai trendek - urbanizáció - oktatás és egészségügy, azaz a humántőke szerepe a fejlődésben - a nők változó szerepvállalásának szerepe a fejlődésben - globalizáció, nemzetközi partnerség és segélyezés - globális környezeti kihívások Másrészt cél, bevezetni a hallgatókat az empirikus adatelemzés alkalmazásába az alábbi területeken: - a fejlődéselméleti mutatók és nemzetközi adatok összegyűjtése; - országrangsorok összehasonlítása és összehasonlító elemzése; - oksági viszonyok feltárása; - fejlesztési politikák, illetve azok eszközei jólétnövelő hatásának elemzése. Végül az előbbi ismeretekre és képességekre építve egy olyan átfogó aktuális közgazdasági elemző szemléletmód átadása a cél, amelynek segítségével a hallgatók eligazodhatnak a 21. század nemzeti és nemzetközi fejlesztési politikáinak és folyamatainak aktuális kérdéseiben.
Tanulmányi eredmények
Tudás
- a nemzetközi tendenciák stilizált tényeit,
- a regressziószámítás módszertanát nemzetközi adatokon és nemzetközi összehasonlításokban,
- a Granger-okság fogalmát,
- a klasszikus nemzetközi gazdaságtan modelljeit és azok korlátait,
- a fejlődésgazdaságtan főbb aktuális irányait és elméleti irányzatait,
- az alkalmazott kereskedelempolitikai eszközöket és azok jóléti hatásait,
- a nemzetközi gazdaságpolitika eszközeit és hatásait mind a fejlett, mind a fejlődő országok vonatkozásában,
- az eltérő árfolyamrendszerek típusait, jellemzőit és az alkalmazható gazdaságpolitikai eszközök hatókörét
Képesség
- önálló nemzetközi adattömb összeállítására és regressziós elemzésére,
- adatsorok közötti Granger-okság feltárására, azt értelmezni és a kapott eredmények alapján következtetések levonására,
- a különböző (Pearson, Spearman és Kendall-féle) rangkorreláció számítására és értelmezésére
- elemezni a klasszikus és modern fejlődési elméletek és modellek előnyeit és hátrányait.
- összevetni és átfogóan elemezni a gazdasági és társadalmi fejlesztési célokat,
- értelmezni a nemzeti és nemzetközi fejlesztési politika szerepét és hatását eltérő intézményi keretek között,
- megítélni a különböző gazdaságpolitikák hatását eltérő történelmi, politikai és földrajzi adottságok esetén.
Attitűd
- nyitott az információtechnológiai eszközök használatára, a regresszió- és idősorelemzési modellek módszer-tanának megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére
- együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival
- folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását
- nyitott a kritikai gondolkodásra
- törekszik az eltérő gazdasági szemléletmódok megismerésére és alkalmazására.
Önállóság és felelősség
- nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
- képes önállóan gyakorlati feladatokat megoldani.
Oktatásmódszertan
Előadások, számítási feladatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok, munkaszervezési technikák.
Tanulástámogató anyagok
- Kötelező – Obligatory: Todaro, Michael P. – Smith, Stephen C. (2020): Economic Development. (13th ed.) Addison-Wesley, London.
- Kötelező – Obligatory: Rosling, Hans – Rönnlund, Anna Rosling – Rosling, Ola (2018): Tények. Libri Kiadó. Budapest.
- Kötelező – Obligatory: Acemoglu, D. – Robinson, J. A. (2013): Miért buknak el nemzetek. A hatalom, a jólét és a szegénység eredete. HVG Kiadó Zrt., Budapest.
- Kötelező – Obligatory: A The Economist válogatott cikkei
- Kötelező – Obligatory: Az előadások prezentációinak anyaga, ami a félév során folyamatosan fog feltöltésre kerülni
- Ajánlott – Recommended: Banerjee, Abhijit V. – Duflo, Esther (2019): Good Economics for Hard Times. Better Answers to Our Biggest Problems. Penguin Random House, London, UK.
- Ajánlott – Recommended: Banerjee, Abhijit V. – Duflo, Esther (2016): A szegények gazdálkodása. A szegénység elleni küzdelem teljes újragondolása. Balassi Kiadó, Budapest.
- Ajánlott – Recommended: Deaton, A. (2017): A nagy szökés. Egészség, gazdagság, és az egyenlőtlenség eredete. Corvina Kiadó Kft. Budapest.
- Ajánlott – Recommended: Giugale, Marcelo M. (2019): Gazdasági fejlődés. Amit mindenkinek tudnia kell. Pallas Athéné Könyvkiadó Kft., Budapest.
- Ajánlott – Recommended: Nafziger, Wayne E. (2012): Economic Development. (5th ed.), Cambridge University Press, Cambridge.
- Ajánlott – Recommended: Szentes Tamás (2011): Fejlődés-gazdaságtan. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest.
- Ajánlott – Recommended: Meier, G. M. – Rauch, J. E. (2005): Leading Issues in Economic Development. (8th ed.) Oxford University Press, New York.
- Ajánlott – Recommended: Feenstra, Robert C., Robert Inklaar and Marcel P. Timmer (2015),
- Ajánlott – Recommended: A World Bank válogatott kiadványai,
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két évközi beadandó házifeladat (írásbeli részteljesítmény-értékelés), az előadásokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény-értékelés) és írásbeli vizsga (összegző teljesítményértékelés) alapján történik.
Teljesítményértékelési módszerek
A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja, beadandó házi feladatok formájában a következő: a 4. és 11. tanulmányi héten a kiadott empirikus elemzések elvégzésével kerül sor a részteljesítmény-értékelésekre. 2. Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a kontaktórákon; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) 1. Írásbeli teljesítményértékelés: a tantárgy tudás és képesség kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, írásbeli vizsga formájában Az összegző teljesítményértékelés kitér az elsajátítandó fogalom- és eszköztár ismeretének és összefüggéseinek tesztelésére. 2. Évközi eredmények beszámítása: a vizsgán nyújtott teljesítmény mellett a végső érdemjegyben a szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések eredményét is figyelembe vesszük.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben
- 1. részteljesítmény értékelés (1. házi feladat): 50%
- 2. részteljesítmény értékelés (2. házi feladat): 50%
- összesen: 100%+
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
- írásbeli vizsga: 90%
- évközi eredmények beszámítása: 10%
- összesen: 100%
Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége
Az aláírás megszerzésének nincs feltétele.
Érdemjegy-megállapítás
% | |
---|---|
Jeles | 90-100 |
Jeles | 86–90 |
Jó | 74–86 |
Közepes | 62–74 |
Elégséges | 50–62 |
Elégtelen | 50 |
Javítás és pótlás
Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető. A két házi feladat és az írásbeli vizsga a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a későbbit vesszük figyelembe.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Munka jellege | Munkaórák száma |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 14×4=56 |
házi feladat elkészítése | 4 |
kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása | 60 |
vizsgafelkészülés | 30 |
összeseb | 150 |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2021.10.04-én. Érvényes 2021.10.04-től.
A félévben sorra vett témák
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.
Előadások témái | |
---|---|
1. | ömlesztettBevezetés a fejlődéselmélet gazdaságtanába. Globális perspektíva. CH 1. |
2. | A fejlődés elméletei: komparatív elemzés. CH 2. |
3. | A gazdasági fejlődés mérése és indikátorai. (kiadott anyag) |
4. | A gazdasági növekedés és fejlődés klasszikus modelljei. CH 3. |
5. | A neoklasszikus Solow-modell. CH 3. Appendix. |
6. | A gazdasági fejlődés legújabb elméletei. CH 4. |
7. | Szegénység és egyenlőtlenség. CH 5. |
8. | Népesség növekedés és gazdasági fejlődés. CH 6. |
9. | Urbanizáció és a városokba irányuló migráció. CH 7. |
10. | Oktatás és fejlődés kapcsolata. CH 8. |
11. | Nők szerepe a gazdasági fejlődésben. (kiadott anyag) |
12. | Fejlődés és a környezet kapcsolata. CH 10. |
13. | Fejlődéspolitikák. CH 11. |
14. | Külkereskedelem és fejlődés. CH 12. |
További oktatók
Név | Beosztás | Elérhetőség |
---|---|---|
Kupcsik Réka | tanársegéd | kupcsik.reka@gtk.bme.hu |
Bánhidi Zoltán | tudományos segédmunkatárs | banhidi.zoltan@gtk.bme.hu |
Dr. habil. Gilányi Zsolt | docens | gilanyi.zsolt@gtk.bme.hu |
A tantárgykövetelmények jóváhagyása és érvényessége
A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Közgazdaságtan Tanszék vezetője hagyja jóvá.