KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNYTERVEZÉS - BMEGT41M113

A kurzus bemutatja a kommunikációs projektek szerkezetét, tervezésük, kivitelezésük és értékelésük legfontosabb elemeit. A tárgy kiemelt célja a kommunikációs munka, a különböző kommunikációs megnyilvánulások, eszközök, módszerek egységes szemléletének kialakítása, valamint a korábban tanult elméleti eszközök és gyakorlati módszerek integrációja. A résztvevők önállóan, a megadott szempontok szerint, részletes projektdokumentációt készítenek a félév során. Kapnak egy kommunikációs feladatot, és elkészítik a feladat kommunikációs projektjének részletes tervét, el kell végezni továbbá a projekttervet megalapozó kutatásokat (Kutatás1.-2.). A kurzuson a projekt legfontosabb elemeit részletesen megbeszéljük.

1. Magas szinten ismeri a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
2. Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
3. Elmélyült és értő ismeretei vannak a kommunikáció- és médiatudomány minden fontos területéről, a társadalmi kommunikáció színtereiről, az itt működő intézményekről és ezek működési mechanizmusairól, folyamatairól, ismeri az erre a területre vonatkozó történeti vonatkozásokat.
4. Ismeri és átlátja azokat a hazai, európai és globális társadalmi és kulturális jelenségeket és problémákat, amelyek meghatározó szerepet játszottak és játszanak a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáinak kialakításában.
5. Ismeri a kommunikációs és mediális rendszerek különböző területeinek problémáit és összefüggéseit, többek között a média és populáris kultúra összefüggéseit, a globális médiapiac működési elveit, a kulturális csere globális szabályait.
6. Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
7. Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.
8. Érti és átlátja a társadalmi érdekérvényesítés csatornáit, az érdekütköztetés fórumait és a döntések befolyásolásának legális és etikus módszereit. Saját szakmai ismeretei alapján felismeri e terület kommunikációs és információs sajátosságait.
9. Ismeri az Európai Unió által definiált kulturális tér sajátosságait, és az ebből eredő következményeket. 1
10. Ismeri az állami szabályozás működését, jogi hátterét, intézményrendszerét és eszközeit. 1
11. Birtokában van a szakterületén alkalmazható és alkalmazandó módszertani ismereteknek, érti a legújabb módszertani fejlesztések lényegét, átlátja ezek fejlődési tendenciáit.

1. Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a szociokulturális környezetet interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni, és képes arra, hogy a szakterületre jellemző megismerési felkészültségeket szakszerűen alkalmazza.
2. Képes szakterülete ismereteit alkalmazni a problémák és konfliktusok felismerésére, és hatékonyan közre is tud működni ezek megoldási javaslatainak kidolgozásában és megoldásában.
3. Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
4. Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására, és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
5. Képes szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket és az elemzéseket magába foglaló tanulmányokat, szöveges összegzéseket készíteni.
6. Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
7. Képes hiányosan rendelkezésre álló adatok esetében is helytálló és korrekt véleményt vagy bírálatot megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtéseket szakmai és nem szakmai közönség számára érthetően kommunikálni.
8. Képes a szervezeten belüli munkafolyamatokat a felkészültségének megfelelő szinten irányítani, eredményesen együttműködni az intézményen belüli és kívüli partnerekkel, megfelelő szakmai gyakorlat után vezetői munkakört betölteni.
9. Képes az intézménye, illetve szakmai szervezete számára befogadható és végrehajtható projektek felkutatására, a pályázati és végrehajtási munka irányítására, és a folyamatot koordináló eredményes együttműködésre a partnerekkel. 1
10. Képes a gyorsan változó munkahelyi és szervezeti körülményekhez alkalmazkodni. 1
11. Képes a változások kezelésére vonatkozó adaptáció koncepciójának kidolgozására, ennek munkatársaival és egyéb partnereivel való megvitatására és elfogadtatására. 1
12. Képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására és ezek kivitelezésére. 1
13. A szakon megszerzett tudás birtokában képes a társadalomtudományi és ezen belül a kommunikáció- és médiatudományi tudásával kapcsolatos szakmai reflexióra, és szakmai tudásának folyamatos fejlesztésére. 1
14. Képes szakmai tudásának birtokában az eredményes és hatékony értelmiségi munkára. 1
15. Képes minimálisan egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmája gyakorlására, a szakmai szókincs használatára, idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére, ennek érdekében pedig idegen nyelvi kommunikációs képessége folyamatos fejlesztésére. 1
16. Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.

1. Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
2. Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
3. Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét és felvállalja ezen értékek képviseletét.
4. Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrák felé.
5. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait,
6. Nő szakmai identitásának tudatossága, megalapozottságának mértéke, megszilárdul hivatástudata.
7. Kritikusan viszonyul azokhoz a megközelítésekhez, amelyek korlátozni kívánják a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai kommunikációs színtereken.
8. Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
9. Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni. 1
10. Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben. 1
11. Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezett a szakmai elképzelések iránt. 1
12. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken. 1
13. Határozottan és elkötelezetten kiáll a globális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett, különösen a fenntarthatóságot veszélyeztető tendenciákkal szembeni tudományos és gyakorlati erőfeszítések támogatásával. 1
14. Nyitott és befogadó a társadalomtudományokban most formálódó minőségbiztosítási törekvésekkel szemben, elkötelezetten törekszik ezek saját szervezetben történő alkalmazására és működtetésére. 1
15. Nyitott és együttműködésre kész a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolására, kezdeményező ezek létrehozásával és működtetésével kapcsolatban. 1
16. Nyitott és elfogadó azokkal a felkérésekkel kapcsolatban, amelyek tudásának, ismereteinek, szakmai tapasztalatainak megosztására irányulnak.

1. A kommunikáció- és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
2. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
3. A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét, felelősséggel vállal fel és működtet egyenrangú partneri viszonyokat.
4. Önállóan és felelősségteljesen vesz részt saját intézménye és szervezete egységeinek létrehozásában és irányításában.
5. Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
6. Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét, és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.
7. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
8. Minden szervezeti, intézményi tevékenysége során felelős módon veti latba tudását és befolyását a minőségi munkavégzés és annak elismertetése mellett.
9. Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében. 1
10. Felelősséget vállal választott szakterülete szakmai és etikai normáinak betartására. 1
11. Felelősséget vállal az általa előállított anyanyelvű és idegen-nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek. 1
12. Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait. 1
13. Ha szükséges, saját felelősségi körén belül felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért. 1
14. Önálló és felelős szerepeket vállal hazai és nemzetközi szakmai szervezetek alapításában, működtetésében, érdekérvényesítő fórumok munkájában.

Előadások, gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, önállóan és csoportmunkában készített feladatok, projektek, munkaszervezési technikák.

• Veres Z. és Hoffmann M. és Kozák Á. (ed.) (2016): Bevezetés a piackutatásba. Budapest: Akadémia Kiadó.
• Horváth D. és Bauer A. (szerk.) (2013) Marketingkommunikáció: Stratégia, új média, fogyasztói részvétel. Bp.: Akadémia.
• Incze K. és Pénzes A. (2006) A reklám helye 2.0, (2. kiad.) Budapest: n.a.
• Nyárády Gáborné és Szeles Péter, (én.), Publick Relations I-II. Bp: Perfekt.
• Hamburger Béla (2009) Kampánytervezés. BGF, Online.
• Kádár Magor (2008): Kampánykommunikáció. Kézikönyv a kommunikációs kampányok elemzéséhez és tervezéséhez. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár.
• Az órai ppt-k anyaga, elérhető a tárgy Moodle-felületén.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése egy évközi írásbeli teljesítménymérés (egy szintfelmérő értékelés), házi feladatok, a gyakorlatokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés), illetve a vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (egy írásbeli és egy szóbeli) alapján történik.

1. Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): 1. db zárthelyi szintfelmérő dolgozat, ami a félév során egyszer pótolható vagy javítható az oktató által megjelölt időpontban. Ha a hallgató nem éri el az elégségest, nem kaphatja meg az aláírást. 2. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a komplett kommunikációs kampány részelemeinek elkészítése, bemutatása, bírálata (projektbeszámolók és prezentációk). 3. Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): 70%-os aktív jelenlét az órákon. Ha a hallgató nincs jelen az órák 70%-án, nem kaphatja meg az aláírást. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) A vizsga elemei: 1. írásbeli teljesítményértékelés (beadandó): a komplett kommunikációs kampánydokumentáció leadása (max. 60 pont) 2. szóbeli teljesítményértékelés (prezentáció): az elkészített komplett kommunikációs kampány bemutatása. (max. 10 pont) 3. évközi eredmények beszámítása: a félév közben elkészített házi feladatok és óra prezentációk beszámítása (max. 30 pont)

• 1. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): 25
• részteljesítmény értékelés (házi feladat) : 50
• részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 25
• összesen: 100

• írásbeli részvizsga : 60
• szóbeli részvizsga : 10
• évközi eredmények beszámítása: 30
• összesen: 100

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a 3.3. pont szerint megszerezhető pontszám legalább 50%-át elérje a hallgató. A megszerzett aláírás a TVSZ szerinti időtartamig érvényes. A tantárgyból korábban szerzett aláírások és vizsgaérdemjegy megállapításnál figyelembe vehető évközi eredmények 4 félévig visszamenőleg fogadhatók el.

1) Az évközi szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat) a félév során egyszer pótolható/javítható az oktató által megjelölt időpontban. Ha a hallgató a pótlással vagy javítással sem éri el az 50%-ot, nem kaphatja meg az aláírást. 2) Az évközben beadott és elfogadott házi feladatok nem javíthatók, a késedelmes leadás 24 óránként 10%-nyi pontveszteséggel járnak. 3) Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2020.06.08-n, érvényes 2020. szeptember 1-től.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.