KONFLIKTUSKEZELÉS - BMEGT51S216

A tantárgy (tréning) célja, hogy az átélés, a saját élmény szerzése, majd annak feldolgozásával támogassa, a konfliktusmegoldó képesség fejlesztést. Az átadott ismeretanyag révén szemléletet alakítson, megoldási alternatívákat ajánljon, amelyek között mindenkinek saját magának kell eligazodnia, önállóan választania, és amelyeket önállóan kell alkalmaznia.

1. Ismeri a konfliktusok okait, forrásait
2. Ismeri a konfliktusok funkcióit
3. Ismeri a konfliktusok megoldási formáit
4. Ismeri a konfliktusmegoldás folyamatát

1. Képes a konfliktusok formáinak felismerésére.
2. Képes a konfliktusok szereplőinek azonosítására
3. Képes a konfliktusok megoldására a megfelelő formákat megtalálni
4. Képes a konfliktusok során érzelmei kezelésére.

1. Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
2. Csoportos feladatvégzés, tanulás és munkavégzés esetén irányítóként és végrehajtóként egyaránt határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
3. Nyitott és befogadó az oktatás és képzés új eredményei iránt.

1. Önállóan végzi a feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását,
2. Nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket.
3. Csoportmunkában a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve (illetve esetenként azokat irányítva) mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

Előadások, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok.

• Bangó, J. (2009. szeptember). A konfliktus szemantikájának áttekintése, globális konfliktusok és a pedagógia. Valóság, LII. 9., 14-26.
• Bodnár, É., & Pfister, É. (2002). Az iskolai konfliktusmegoldás a szervezeti kultúra tükrében. In Életvilágok találkozása - Az iskola külső és belső világának interdiszciplináris vizsgálata (old.: 58-73). Budapest: Aula.
• Bíró, K. (2008.). Agresszió az iskolában - és a jog? Budapest: Jogismeret Alapítvány
• Szekszárdi, J. (2004). A konfliktusok pedagógiája. In A. Dombi, J. Oláh, & I. Varga, A neveléselmélet alapkérdései (old.: 334-348). Gyula: APC-Stúdió.

A 3.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése év a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek értékelése.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés: a tréning óraszámának 100 %-os teljesítése aktív részvétellel. 2. személyes tapasztalat alapján egy, 10-12 oldal terjedelmű dolgozat egy felismert konfliktus azonosítási folyamatáról, a konfliktus kezelésének menetéről B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) 1. nincs

• házi feladat: 100%
• összesen: 100%

1) A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

2017 előtti

A 3.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll.. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.