INFORMATIKA A PEDAGÓGIÁBAN - BMEGT51A552

A tantárgy ismeretanyagának elsajátításával a hallgató alapvető tájékozottságra tesz szert a szakmai specializációjának megfelelően a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó informatikai alapfogalmak rendszerében, megismeri a az informatikai eszközök és rendszerek főbb sajátosságait, gyakorlati alkalmazásuk lehetőségeit. Olyan attitűddel és ismeretekkel rendelkezik, amelyekkel képes önállóan, problémaorientáltan tervezni és a pedagógiai gyakorlatban alkalmazni az informatikát, annak a képzéshez kapcsolódó eszközeit és módszereit.

1. 1. Ismeri az adott specializációnak megfelelő szakmai ismeretek átadásához kapcsolódó informatikai ismereteket, valamint az IKT eszközök célirányos alkalmazásával kapcsolatos eszközöket.
2. 2. Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos informatikai ismereteket, az alkalmazott rendszerek funkcióit.
3. 3. Rendelkezik a pedagógiai folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez és vezetéséhez szükséges informatikai módszertani alapokkal és gyakorlati ismeretekkel.
4. 4. Rendelkezik az iskolai szakoktató pedagógiai tevékenységhez szükséges informatikai és módszertani alapokkal, gyakorlati ismeretekkel.

1. 1. Képes a szakmai specializációnak megfelelő informatikai szakmódszertani, szaktárgyi tudásának hatékony integrálására.
2. 2. Képes a gyakorlati oktatási folyamat megtervezésében és megszervezésében az informatikai megoldások és eszközök alkalmazására tanműhely, laboratórium esetében.
3. 3. Képes a gyakorlati oktatás módszereinek informatikai szempontok szerint történő megválasztására, alkalmazására, a megvalósítás eredményének ellenőrzésére, értékelésére.
4. 4. Képes az informatika pedagógiai szempontú alkalmazására a tanórán kívüli nevelőmunkában.
5. 5. Képes saját önálló tanulásának, IKT eszközhasználatának és továbbképzésének informatikai támogatására.

1. 1. Tiszteli a tanulók személyiségét.
2. 2. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
3. 3. Törekszik az aktív együttműködésre a szakmai elméleti tárgyak tanáraival.
4. 4. Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra.
5. 5. Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási, tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
6. 6. Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában.
7. 7. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.
8. 8. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, és reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.

1. 1. Hitelesen képviseli a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
2. 2. Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az informatika pedagógiai alkalmazásával összefüggő tevékenységeket.
3. 3. Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.
4. 4. A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri az informatika pedagógiai alkalmazásával kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
5. 5. Elkötelezett a tanulást informatikai eljárásokkal történő támogató értékelés mellett.
6. 6. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

Interaktív előadások, egyéni és csoportos órai gyakorlatok, házi feladatok, kommunikáció írásban és szóban, IkT eszközök és technikák használata.

• Kötelező irodalom
• Benedek András (szerk.) (2013): Digitális pedagógia 2.0. Typotex Kiadó, Budapest.
• Szűts Zoltán (2020): A digitális pedagógia elmélete, Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Ajánlott irodalom
• Benedek András (2020): Távoktatás másként!!! – A digitális kor pedagógiai kihívásaihoz, OPUS ET EDUCATIO 7 : No 3. pp. 185-192.
• Benedek András (2020): Új módszerek a szakképzésben - Kollaboratív online tartalomfejlesztés, BME, Budapest.

A 2.1 pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése évközi írásbeli teljesítménymérés (szint-felmérő tanulmányi teljesítményértékelés), beadandó házi feladatok (részteljesítmény értékelés), valamint a konzultációkon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) alapján történik.. Ezt módosíthatja az órákon tanúsított aktív részvétel.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: - Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemek meglétének ellenőrzése írásos formában. A harmadik konzultáción történő szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrész az addigi konzultációk anyaga, valamint a kötelező szakirodalom kijelölt fejezetei. Az ellenőrző dolgozat állhat kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; rövid esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és a problémafelismerő–megoldó képességet vizsgálják. - Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgyi tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgy előadója határozza meg. - Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgyi tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a konzultációkon; az értékelési elveket a tantárgy előadója határozza meg. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) nincs

• részteljesítmény értékelés (1. házi feladat): 40
• részteljesítmény értékelés (2. házi feladat): 50
• részteljesítmény értékelés (3. házi feladat): 10
• összesen: 100

• -: 0

Érdemjegy-megállapítás

A házi feladat a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható.

A Kari Hallgatói Képviselet véleményezése után jóváhagyta dr. Lógó Emma oktatási dékánhelyettes 2023.03.13-án. Érvényes 2023.03.13-tól.

A 2.1. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Ezek hossza alapesetben 2 óra (hat alkalom), ám a hallgatók összetételétől és az általuk javasolt problémák tárgyalásának jellegétől függően arányuk az egyes félévek során változhat. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője hagyja jóvá.