A vita: érvelés és meggyőzés a gyakorlatban - BMEGT41V106

A tantárgy célja a készségfejlesztés érvelési és vitaszituációkban való sikeres részvételhez. A tantárgy az előkövetelmények elméleti ismeretanyagára alapozva gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőséget teremt komplex viták szimulálásával, hasonlóan az angolszász vitakurzusokhoz. A tantárgy egyaránt hangsúlyt fektet az észszerű és a meggyőző érvelés módszereire, heterogén közönség előtt való nyilvános szereplésre, retorikai készségek, valamint a verbális és nem verbális képességek fejlesztésére. A tárgy további célja a hallgatók kritikai attitűdjének kialakítása és racionális konfliktuskezelési képességeik fejlesztése, változatos vitatémák feldolgozása által.

1. Ismeri az érvelés és meggyőzés alapvető technikáit, elméleti és gyakorlati hasonlóságaikat és különbségeiket, valamint módszertani alapjaikat.
2. Ismeri az egyes vitahelyzetekben való részvétel jelentőségét a tudomány, oktatás, társadalom és média összefüggéseiben, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit.
3. Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
4. Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi vitahelyzetek és döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.

1. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
2. Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a tudományt és annak környezetét interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni.
3. Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
4. Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
5. Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
6. Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
7. A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen - hazai, illetve nemzetközi - környezetben is.

1. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
2. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
3. Problémacentrikus látásmóddal, problémamegoldó gondolkodással rendelkezik.

1. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
2. Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
3. Önállóan végzi munkáját tevékenysége kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett.
4. Felelősséggel részt vállal szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
5. Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.

gyakorlatok

• Aczél, Petra (2009): Új retorika - Közélet, kommunikácó, kampány. Kaligramm.
• Margitay, Tihamér (2007): Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Budapest: Typotex.
• Zentai, István (1998): A meggyőzés útjai. A mindennapi élet meggyőzéspszichológiája. Budapest: Typotex.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése: egy évközi írásbeli házi feladat, részvétel két órai vitában, valamint az aktív órai részvétel (70%-os jelenlét) alapján történik.

Részteljesítmény értékelés (1 házi feladat, 2 órai vita): a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja házi feladatok formájában. A házi feladat alapvetően a megszerzett ismeretek kritikai elemzését és értékelését helyezik a középpontba. Az értékelés alapjául szolgáló ismereteket és a rendelkezésre álló munkaidőt a tantárgy előadója határozza meg. A teljesítményértékelés része részévtel két órai vitán és az órai jelenlét (az órák 70%-án).

• írásbeli házi feladat: 20
• kis órai vitaszimuláció: 15
• nagy órai vitaverseny: 25
• órai aktív részvétel: 40
• :
• :

• :

A két órai vitából egy a pótlási időszakban díjmentesen pótolható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a pótláskor vagy javításkor elért eredmény kerül beszámításba.

Jóváhagyta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsa (2023.05.08.) az 580379/2/2023 iktatószámon hozott határozatával, amely érvényes 2023.05.08-től.

1. Tematika és követelmények ismertetése, vitatémák megbeszélése 2. Elméleti ismétlés: érveléstechnika 3. Elméleti ismétlés: meggyőzéstechnika 4. Vitaszituációk elemzése 5. Kis viták 6. Kis viták 7. Kis viták 8. Vitaszituációk elemzése 9. Kis viták 10. Vitaszituációk elemzése 11. Nagy vita 12. Nagy vita 13. Nagy vita

A Tantárgyi adatlap I. és II. részén túli III. részét az érintett szak(ok) szakfelelőse(i)vel való egyeztetés alapján az 1.8. pontban megjelölt Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vezetője hagyja jóvá.