SYSTEM THINKING - BMEGT51A522

The formation of attitudes, ie the definition of their thinking and actions by vocational education students, is necessary for the successful performance of the activities of strategic organization and environment analysis, decision making, system development, problem solving, to be understood and transformed. Get to know social systems and similar education systems

1. Ismeri a rendszer fogalom eredetét ,történetét
2. Megismeri a tervezés folyamatár , mit jelent a folyamatterv
3. Képes a modellezés ,modell-módszer megértésére,alkalmazására
4. Ismeri a szakirodalom megfelelő publikációit
5. Tudja alkalmazni a kutatást mint probléma felismerést és problémamegoldást
6. Komplex megközelítést kap a társadalmi –gazdasági folyamatok elemzéséhez
7. A pedagógiában alkalmazható kutatási modell megismerése
8. Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.

• Kálmán, A. (2005): Andragógiai módszertan: a felnőttoktatók kompetenciái, Lifelong Learning Füzetek, ISBN 963 9228 96 6, 136 oldal, OKKER, Budapest
• Vámos Tibor: A nagy rendszerek elmélete és a társadalom modellhipotézisei, Társadalomtudományi Közlemények 1987/4
• Bertalanffy, Ludwig von:
• Checkland, Peter: A rendszerszemlélet elmélete és gyakorlata, OMFB - SKV, l987. ISB 963 340 809 1
• Giroux, H.A.: A reprodukció és a rezisztencia elméletei az új nevelésszociológiában: kritikai elemzés, (Theories of Reproduction and Resistance in the New Sociology of Education: A Critical Analysis) HARVARD EDUCATIONAL REVIEW, Vol 53 No 3 August 1983. 257-293.
• Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete, A Filozófiai Figyelő és a Szociológiai Figyelő külön kiadványa I-II.(1981), ELTE Filozófiaoktatók Továbbképző és Információs Központja, Szociológiai Intézet és Továbbképző Központ, ISSN 963 461 932 0
• Hajnal Albert: A modellek modellje (Az interdiszciplináris szemlélet problémái), in. Kindler J. - Kiss I.: Rendszerkutatás, KJK, 1973.
• Vámos Tibor: A nagy rendszerek elmélete és a társadalom modellhipotézisei, Társadalomtudományi Közlemények 1987/4
• [5] NEISSER, Ulrich ( 1976 ) : “ Cognition and Reality : Principles and Implication of Cognitive Psychology ”, San Francisco, W.H. Freeman & Cy

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése év végi beadandó házi feladat (írásbeli részteljesítmény-értékelés), és a gyakorlatokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény-értékelés) alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja, beadandó házi feladat formájában a következő: a 13. tanulmányi héten a kiadott témákkal kapcsolatos tanulmány megírásával kerül sor a részteljesítmény-értékelésekre. 2. Részteljesítmény-értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a gyakorlatokon; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) A vizsga elemei: szóbeli teljesítményértékelés a félév során elsajátított teljes tananyag vonatkozásában, a vizsgán elhangzott kérdésekre történő válaszadás útján

• részteljesítmény értékelés: 25%
• részteljesítmény értékelés: 25%
• összesen: 100%

• szóbeli vizsga: 50%
• részteljesítmények értékelése: 50%
• : 100%

Az aláírás megszerzésének feltétele az órák látogatása. 3 hiányzás lehetséges.A csoportmunkában való aktív részvétel .

1) Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető. 2) A házi feladat a a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint, a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt díjak megfizetése mellett pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a későbbit vesszük figyelembe.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények eléréséhez a tantárgy a következő tematikai blokkokból áll. Az egyes félévekben meghirdetett kurzusok sillabuszaiban e témaelemeket ütemezzük a naptári és egyéb adottságok szerint.